Budapesti albérletinfláció

Elém ugrott egy albérlethirdetés; 13. ker, majdnem új lakás, 50 négyzetméret = 250 ezer forint per hó, plusz rezsi. Ez két éve úgy 170-180 ezer lett volna. Már 5000 Ft/hó/nm-nél tartunk lakbérekben és nem is a full központban? 3500-ra emlékeztem… És igen.

Éves 16-18 százalékos ütemben emelkednek a bérek, a lakbérek hasonló/kicsit magasabb, éves 18-20 százalékos ütemben nőnek – 25 százalékos honi infláció mellett (eurózóna: 6,9 százalék). Már megint kiderült, hogy a pénzromlás, illetve elsősorban az azt követő – aztán persze hajtó – béremelkedések egy az egyben letükröződnek a lakbérekben. Amennyivel mennek fel a bérek, legalább annyival mennek fel a lakbérek.

A Covid-járvány alatti sokkszerű kereslet-visszaesésben akár 3000-3500 Ft/nm/hó-ért is lehetett lakás bérelni Budapest belvárosban, ez most olyan 5000 Ft/nm/hó, vagy fölötte van. Legalábbis az V-VI. kerületben, ahol sok a turista, biztosan, azaz havi 250 ezer fölött van egy 50 nm-es lakás, és megy a 300 ezer felé.

Pont efféle jelenségek játszódtak le Törökországban is a közelmúltban, csak magasabb százalékos rátákkal. A lakbéreket nem lehet elinflálni, nagyjából tartják a reálértéküket. Tehát ha valaki ingatlant hasznosít centrális helyen, körülbelül védve van a pénzromlástól, ha nem is teljesen. Vagyonnal ki lehet védeni az elinflálást.

Aki viszont bérelne, és a jövedelme nem tart lépést az inflációval, az nagyon pórul jár. Minél szegényebb, annál inkább, de hát tudjuk, hogy a generált infláció elsősorban – sajnos – a szegények megadóztatása. Lakhatásban is.

Szóval itt nem a lakbér emelkedését látjuk, hanem a pénz értékvesztését.

Forrás: Vakmajom Facebook-oldala

Ez egy véleménycikk, mely nem feltétlenül tükrözi a HOLDBLOG szerkesztőségének álláspontját.