Mindannyian láttuk a reklámot: Alec Baldwin vasalás-teregetés közben is pénzt keresett a tőkepiacon, ehhez csak egy menő online kereskedési felületre és a telefonjára volt szüksége. Tényleg ilyen könnyű befektetni?
A különbségre szerződsz
A CFD (contract for difference) egy pénzügyi eszközre, azon belül is az eszköz értékének – árának – változására vonatkozó megállapodás. Szemben azzal, amikor közvetlenül üzletelsz egy befektetési eszközzel, például egy Meta-részvény megvásárlásával, ez egy tőzsdén kívül kereskedett terméktípus, mely az alaptermék (például a részvény mellett lehet index, áru, deviza vagy kriptodeviza) árfolyamának mozgásából származik.
Lényegében az ügylet során a CFD termék nyitáskori és záráskori árfolyamának különbségére spekulálsz – mondjuk ki, fogadást teszel – anélkül, hogy az alaptermékkel ténylegesen rendelkeznél. A kereskedési forma alfája és omegája a tőkeáttételes befektetés, vagyis az ügyfél, a saját tőkéjének letétbe helyezését követően, a befektetett eszköz többszörösének megfelelő – típus függően akár 30-szorosnál is nagyobb – értékben kereskedhet.
Nézzünk egy példát
Ha a cikkünk írásakor (2022. február 8. reggele) arra spekulálunk, hogy a Meta – lánykori nevén Facebook – részvényei a múlt heti durva zuhanás után újra erősödni fognak, vehetünk közvetlenül papírokat, 225 dolláros darabáron, vagy inkább egy CFD-re szerződünk húszszoros tőkeáttéttel, aminek a Meta az alapterméke. 225 dollárt letétbe helyezünk és 4500 dollár Meta-papírnyi kontraktussal fogadunk a vállalat árfolyammozgására. Amíg egy darabnyi részvényünk 5 dolláros erősödésekor 5 dolláros növekményünk lesz, addig a tőkeáttétes befektetésünknél már 5 x 20 = 100 dollár a pluszunk. Jó lóra tettünk, a kezdőtőkénk 44 százalékkal feltornáztuk, azonban ne felejtsük el, hogy ugyanilyen gyorsan, hasonló, 5-20 dolláros árfolyamesésnél pillanatok alatt bukhatjuk a letétünket és lenullázhatjuk a számlánkat.
Valamiért a külföldi CFD brókerek nem igazán szeretik kidomborítani a termékeikben rejlő hatalmas kockázatot, miközben pénzt, paripát, fegyvert nem sajnálva hirdetik magukat az online térben, az összes elképzelhető marketingfogással, beleértve azt, hogy az Instagramon és a TikTon-on az Y generációt is megcélozzák, ami erkölcsi kérdéseket is felvet. A PR sémája a 2010-es évek eleje óta változatlan: itt és most elérhető egy trendi, letisztult appon/oldalon kínált, könnyen átlátható és betonbiztosan sikeres befektetési forma, ráadásul, nagybetűkkel NULLA SZÁZALÉK JUTALÉK az, amit ezért kér a díjnyertes, szuper referenciákkal bíró kereskedő – közben gyakran a regisztráció utolsó mozzanatáig ki sem derül, hogy egy tőkeáttétes befektetési formába készülünk beszállni.
Az online reklámok fő üzenete, a pozitív szövegkörnyezet ellentétes a CFD termékek összetettségével és magas kockázatával – az MNB erre nagyon gyakran próbálja felhívni a figyelmet.
A jutalékmentesség mítosza egy okos húzás: például a tőzsdevilág hagyományos költségei (vételi, eladási jutalék) valóban nem terhelnek minket, viszont a kereskedő így is bőven a pénzénél marad. Jellemző terhek például az over night (a pozíció napon túli) finanszírozási költsége, vagy a spread, a szolgáltató vételi és eladási ára közötti különbözet.
Rózsaszín pénzügyi vágóhíd
Ezen a munkacímen Szabó László kollégánk egy évtizeden át (2011-ben, 2015-ben és 2020-ban), visszatérően írt a nagy tőkeáttételt és könnyű pénzkeresetet kínáló kereskedési portálok ellenállhatatlan szirén énekéről.
Elgondolkodtató visszaolvasni, a befektetési lehetőség visszásságai alapvetően mennyire változatlanok maradtak azóta is, és a szolgáltatók jelenlegi ügyfeleinek milyen nagy hányada (65-80 százalék, a pandémia óta kicsit javult az arány) van bukóban – Amerikában és Európában is negyedévente közölnie kell az erre vonatkozó adatokat a kereskedőknek.
Veszteséges lakossági befektetői számlák aránya CFD szolgáltatóknál (%)
Kereskedő | 2020. február | 2020. július | 2022. február |
AxiTrader UK | 65,6 | 72,6 | 73,9 |
eToro | 62 | 75 | 68 |
FxPro UK | 70,3 | 75,5 | 72,87 |
Plus500 UK | 76,4 | 80,5 | 77 |
XTB | 77 | 80 | 76 |