Piaci pletykák, ijedős befektetők és Jegybank Tábornok

Kemény és fordulatokban teli napokon-heteken van túl az európai bankpiac. Március 14-én 30 százalékot zuhant a svájci Credit Suisse részvényárfolyama, miután a befektetők megijedtek, hogy komoly gondok lehetnek a banknál. Múlt szerdán még úgy tűnt, a svájci jegybank meg tudta menteni az ország második legnagyobb bankját a csődtől, péntekre viszont már látszott, hogy a több mint 50 milliárd dolláros gyorshitel sem tudja eléggé megnyugtatni a betéteseket és a részvényeseket, és már arról lehetett hallani, hogy akár államosíthatják vagy legnagyobb riválisának adhatják a bankot. A hétvégén pedig meg is született a villámalku, amely szerint a legnagyobb svájci bank, a UBS megveszi a Credit Suisse-t.

Mindez egy héttel azután történt, hogy az Egyesült Államokban becsődölt a Sillicon Valley Bank és a Signature Bank, így nem csoda, hogy azóta mindenki attól retteg, hogy megismétlődik a 2008-as pénzügyi válság, Amerikából Európába terjed a pánik, és magával rántja az egész európai bankszektort és gazdaságot.

A 444-nek nyilatkozó gazdasági elemzők szerint viszont az európai szabályozók az elmúlt 10 évben épp azon dolgoztak, hogy ne fordulhasson elő a 2008-as válsághoz hasonló, a Credit Suisse esete pedig pont arra mutat rá, hogy készek lépni a krízis elkerüléséhez, sőt, talán még túl is teljesítenek.

Közbelép Jegybank Tábornok

Ahogy Balásy Zsolt, a HOLD Alapkezelő portfóliókezelője fogalmazott, a tábornokok mindig az előző csatát nyerik meg, ez pedig az európai szabályozókkal sincs másképp:

2008-ban, a Lehman Brothers csődje után túl lassan és nem elég határozottan reagáltak a jegybankok és szabályozó hatóságok, ezért mire eldöntötték, hogy igenis ki kell menteniük a bajba jutott bankokat, már elég nagy volt a kár. Most viszont a Credit Suisse esetében a svájci jegybank, amint látszott, hogy bajok lesznek, rögtön lépett, előbb hatalmas kölcsönnel, majd a felvásárlás villámgyors szervezésével és intézésével.

Balásy szerint talán még túl gyorsan és túl sokat is tettek a szabályozók, emiatt például még évekig pereskedhetnek majd a Credit Suisse kötvényesei a UBS-el. A felvásárlás során ugyanis az úgynevezett tier 1 kötvények értékét lenullázták, vagyis a kötvényesekkel vitették el részben a balhét, míg a bank részvényesei, ha sokat vesztettek is a pénzükből, azért kapnak még valamennyit a tulajdonukért. Ez viszont az európai bankszektor egészsége szempontjából nem jelent komoly fenyegetést.

Az pedig beszédes, hogy az Európai Központi Banknak kizárólag ezzel a lépéssel szemben volt kifogása az egész Credit Suisse-UBS ügyben. A Credit Suisse részvényesei is fel vannak háborodva, úgy érzik, semmibe vették a tulajdonosi jogaikat, amikor a kormány őket megkerülve, rendeleti kormányzással döntött a bank felvásárlásáról. Mindez azt jelzi, hogy az európai szabályozók és államok készen állnak arra, hogy közbelépjenek, ha egy bank bajba kerül, még ha ezzel egyeseknek a lábára is lépnek.

Bizalom és recesszió

A pánik persze nem a szabályozókon, hanem a befektetőkön és betéteseken múlik, a mai világban pedig sokkal gyorsabban kialakulhat egy bankroham, mint a hírfogyasztás és a pénzügyek digitalizációja előtt. Míg korábban szájról szájra terjedhetett a pletyka, hogy jobb lenne kimenteni a pénzt egyik vagy másik bankból, ma egy Twitter-bejegyzés vagy egy Bloomberg-cikk milliókhoz érhet el egyszerre, akik ráadásul pár gombnyomással már léphetnek is. A szabályozók legfeljebb azon tudnak dolgozni, hogy eloszlassák a félelmeket és bizalmat keltsenek a rendszerben. A kérdés, hogy sikerül vagy már sikerült-e meggyőzniük az amúgy elég ijedős piaci szereplőket.

Balásy Zsolt azt mondta, még nem lehet biztosra mondani, hogy mindenki megnyugodott a piacon, de egy pánik vége valahogy úgy néz ki, mint ami most történik.