(Archívumunkból 2015)
Egyre nehezebben lehet elmenni szó nélkül mostanság az átlagnál sűrűbben előforduló, a megtakarítók, befektetők számára feltűnően nagy kárt okozó botrányok mellett, melyek a befektetések kockázati szintjét is újradefiniálják.
2015 elején a magyar megtakarítókra lesújtó Buda-Cash és Quaestor botrány, most pedig az autóipart, áttételesen pedig az európai gazdaságot is megrengető és összességében eddig több tíz milliárd részvényesi értékvesztést okozó, a károsanyag-kibocsátást manipuláló iparági gyakorlat felszínre kerülése borzolja a kedélyeket. Utóbbi esetben a bomba a Volkswagennél robbant (árfolyamreakció: mínusz 40 százalék egy hét alatt), miután kiderült, hogy saját fejlesztésű szoftver segítségével hamis képet festett az autók káros anyag emissziójának mértékéről, miközben azok a valóságban a megengedett szintet sokszorosan lépték túl. Azóta pedig kiderült, hogy a versenytársak is csaltak.
Akár a Quaestor-botrányt nézzük, akár az autóipari sztorit, a legszomorúbb az, hogy mindegyik esetben a háttérben szándékos emberi csalás húzódik meg. Az elkövetők pszichés motivációja pedig szinte minden esetben az erkölcstelen, etikátlan, fair play mentes emberi kapzsiság. A motívum azonban (sajnos) nem újdonság, inkább sűrűn felszínre törő emberi tulajdonság, ami az élet szinte minden területén felbukkan. Gondoljunk csak a sport világában előforduló doppingesetekre. Ben Johnson, Szöul, 100 méteres férfi síkfutás aranyérem; 2000., Sydney Marion Jones, atlétika, 3 arany, 2 bronz, Tour de France, Lance Armstrong, 1999-2005 között 7 győzelem, hogy csak párat említsek. Vagy ott van például a gazdasági „dopping”, más néven a korrupció, mely ugyanúgy tisztességtelen előnyhöz juttatja a csalókat. A tilosban járók pedig amellett, hogy szemrebbenés nélkül élnek etikátlan eszközökkel, vélhetően a lebukástól való átlagos félelemérzetnek is híján vannak. Sajnos tisztességtelen eszközökkel élők mindig is voltak és mindig is lesznek, ezért a kontrollnak és a kőkemény szankcióknak óriási szerepe van. A szabályozók egy-egy komolyabb eset után jellemzően bekeményítenek, rontva a csalók befektetések nyelvén kifejezett hozam/kockázat kilátásait.
Megtakarítóként, portfóliómenedzserként felmerül a kérdés, miként lehet elkerülni az áldozati bárány helyzetét, és lehet-e egyáltalán a hasonló kockázatokat kezelni? A befektetési intézmények választásánál, vagyis annak a kérdésnek a mérlegelésénél, hogy hol helyezzük el megtakarításunkat, kire bízzuk annak kezelését, óvatos és körültekintő választás segíthet. Ezzel kapcsolatban érdemes elolvasni a hazai botrányok után közzétett írásainkat: Nyilatkozat, Botrány cunami, A balsors akit régen tép 1. és 2. rész, Szappanopera/Piacok, Quaestor: Ez nem brókercsőd, A Quaestor-ügy Nyugdíjas szemmel, stb.
Portfóliókezelőként a részvénykiválasztásnál pedig a diverzifikáció lehet a kulcs. Azt ugyanis szinte lehetetlen kiszúrni, hogy egy társaság manipulálja a mérlegét és eredménykimutatását – vagyis „főzi a könyveket”, ahogy az angol szakzsargon mondja – feltupírozva a cég profitabilitását, vagy épp sokáig elrejt bizonyos veszteségeket, kötelezettségeket. Viszont egy 30 részvényből álló portfólió esetében, ha az egyik vállalat árfolyama a felére esik, akkor portfóliószinten megúszhatjuk 1,6 százalék veszteséggel, melyet egy pozitív napon történő teljes piaci emelkedés akár el is törölhet.
Botrányok mindig is voltak és mindig is lesznek.
Ám ennek ellenére azért fontos megjegyezni, hogy a részvénypiaci társaságok nagyon alacsony százalékánál fordulnak elő, ezért hosszú távon egy jól diverzifikált részvényportfólió hozamára alig van hatásuk. Mindazonáltal minden ilyen eset nagyon fájó tud lenni.
A fent említett eseteken kívül íme még néhány nagyobb közelmúltbeli esemény, ahol a befektetők jelentős károkat szenvedtek el:
2015. május – Toshiba
Kiderül, hogy a társaság 7 éven keresztül félrevezetve a részvényeseket, összességében 1,2 milliárd dollárral manipulálta fel a vállalat eredményét.
Árfolyamreakció: –16%
2014. szeptember – Tesco
Napvilágot lát, hogy a Tesco „kreatív” könyvelési technikák segítségével, 250 millió fonttal magasabbra tornázta a 2014 első fél éves nettó eredményét.
Árfolyamreakció: –10%
2012. november – Hewlett Packard
A HP bejelenti, hogy könyvelési csalás áldozata lett a brit Autonomy szoftverfejlesztő társaság felvásárlása során, melynek következtésben 5 milliárd dollárral túlfizette a társaságot.
Árfolyamreakció: –13%
2011. október – Olympus
Kiderül, hogy a társaság több mint egy évtizeden keresztül összességében 1,7 milliárd dollárral manipulálta fel a vállalati eredményeket.
Árfolyamreakció: –80%
2008. december – Madoff-botrány
Madoff Wall Street-i befektetési társaságáról kiderül, hogy piramis elven működött, és hozzávetőlegesen 65 milliárd dollárral károsította meg közel 4800 ügyfelét.
És minden idők egyik legnagyobb botránya 2001-ből, amely az amerikai ENRON energiaipari vállalatnak és könyvvizsgálójának, az Arthur Andersennek csődjét eredményezte:
(Archívumunkból 2015)