Cser Tamással, a HOLD Alapkezelő vezető részvény portfóliókezelőjével és Móricz Dániel, befektetési igazgatóval a portfolio.hu készített interjút a Magyar Telekomnak írt nyílt levelükkel kapcsolatban.
A HOLD Alapkezelő a részvényesi érdekérvényesítés egy Magyarországon korántsem szokványos formáját választotta, amikor múlt héten egy Magyar Telekomnak címzett nyilvános levelet tett közzé. A levélben, amely a Portfolio-n is megjelent, javaslatot tesznek arra, hogy a Magyar Telekom dolgozzon ki egy új, reális középtávú osztalékpolitikát, a tulajdonosi kifizetésre pedig részletes javaslattal álltak elő. Móricz Dániellel, az alapkezelő befektetési igazgatójával és Cser Tamással, az alapkezelő vezető részvényportfólió-kezelőjével beszélgettünk a múlt héten megjelent levélről, a javaslataikról és arról is, milyen válaszreakcióra számítanak a Magyar Telekom menedzsmentjétől.
Miért nem a Deutsche Telekom központjába, Bonnba címeztétek a leveleteket? Azért kérdezem, mert sokak szerint nem itthon döntenek arról, hogy mennyi osztalékot fizet a Magyar Telekom.
Móricz Dániel: Mi a Magyar Telekomban vagyunk az alapjainkkal és kezelt portfólióinkkal részvényesek, adja magát, hogy kihez forduljunk. A menedzsmentnek is jeleztük korábban az aggályunkat, hogy úgy látjuk, a Magyar Telekom tőkeszerkezete alapján a menedzsmentnek nem kell attól tartania, hogy a vállalat túlságosan ki lenne feszítve. Az igazgatóságban vannak független és a Deutsche Telekom által delegált tagok is, első lépésként nekünk az igazgatóság felé kell jelezni az észrevételeinket, amely remélhetőleg megfontolja a javaslatainkat.
Nem a HOLD Alapkezelő az egyetlen Telekom-részvényes, aki nem elégedett a vállalat osztalékfizetésével, elég csak a részvényárfolyam alakulását megnézni.
Cser Tamás: Egyértelműen bizalmi válság alakult ki a piacon azzal kapcsolatban, hogy hogyan dől el a Magyar Telekom osztalékfizetése, és milyen szempontokat vesz figyelembe a menedzsment. Ennek sok jele van, talán a legnyilvánvalóbb az, hogy az elmúlt két évben, a vírus óta a Magyar Telekom részvénye teljesít a legrosszabban a távközlési szektorban a régióban, miközben a vállalat fundamentumaiban nincs látható probléma. EBIDTA szinten a Magyar Telekom felülteljesíti a menedzsment és az elemzők előrejelzéseit is, jobb, mint a szektorban a többiek, mégis gyenge az árfolyam. A másik, hogy az elmúlt időszakban szinte bárki, akivel beszélgettünk, és szóba került a Magyar Telekom, és elmondtuk, hogy szerintünk egy alulértékelt befektetés, rögtön kapjuk azt a választ, hogy ez igaz, de érdemben nem fog emelkedni az osztaléka. A Magyar Telekomot követő elemzők többsége magáévá tette azt a nézetet, hogy a következő években változatlan vagy minimálisan emelkedő osztalékfizetés lesz, miközben a vállalat nagyon erős cash-flow-t termel, és folyamatosan építi le az adósságát. És talán az is beszédes, hogy a kisbefektetők a különböző fórumokon hogyan vélekednek a Magyar Telekom osztalékfizetéséről. Ez a bizalmi válság késztetett minket arra, hogy közzé tegyük a levelet, azt szeretnénk, hogy a vállalat szüntesse meg a bizalmi válságot, tisztázza ezt a helyzetet.
Szerintetek az anyacégnek mi a szerepe ebben a történetben?
Cser Tamás: A Deutsche Telekom egy nagyon erős ESG ratingű távközlési vállalat, az egyik élvállalat ebből a szempontból az értékelők megítélése szerint. Ha helyesen ítélik meg a ratingelők, a DT egy társadalmilag felelős és nagyon jól működő vállalat, viszont Magyarországon sokan egészen mást gondolnak a német társaságról, van egy nagy disszonancia a DT megítélésében. Ezért fontos, hogy ez a dolog tisztázódjon. Nem hisszük, hogy a Deutsche Telekom szeretné kizsigerelni a magyar befektetőket, tartósan nem lehet ez a célja egy társadalmilag felelős vállalatnak. Ezért tettünk közzé egy olyan javaslatot, ami egyértelművé tenné azt, hogy igenis a Magyar Telekom a jövőben képződő cash-flow-it jelentős mértékben és folyamatosan meg fogja osztani a kisbefektetőkkel, ezáltal eloszlatja ezt a félelmet.
Kaptatok választ a múlt heti leveletekre a Magyar Telekomtól?
Móricz Dániel: Egy nagyon szűkszavú választ már kaptunk, amely megjelent a médiában is, mely szerint megköszönték a javaslatainkat, és jelezték, hogy meg fogják tárgyalni az igazgatósági ülésen, ahol a részvényesi juttatásról döntenek.
A Magyar Telekomnak már jó ideje nincs osztalékpolitikája, és évek óta nem akkora osztalékot fizet, mint amekkorát a szabad cash flow-ja potenciálisan lehetővé tenne. Miért most léptetek?
Cser Tamás: Régóta Magyar Telekom-részvényesek vagyunk, és szorosan követtük a vállalattal kapcsolatos események alakulását. Egy ideig egyetértettünk a társasággal, az osztalékpolitikájukkal, mert mi is úgy láttuk, hogy jelentős bizonytalanságokkal szembesülnek. Két dolgot emelnék ki ezek közül, az egyik, hogy az 5G és a lejáró frekvenciák miatt magas költségek merülnek fel, ami valamennyire ki fogja feszíteni a mérlegét, a másik pedig az, hogy a DIGI erőteljesen építette ki a mobilhálózatát, és az volt a terve, hogy jelentősen felborítja a magyar mobilpiacot. Ezek fényében nem tartottuk furcsának az akkori osztalékkifizetéseket, úgy voltunk vele, hogy nézzük meg, ezek a dolgok hogyan alakulnak, és amikor ezek a bizonytalanságok megszűnnek, reméljük, hogy az osztalékpolitikában is változás lesz. Ilyen szempontból a tavalyi osztalékjavaslat volt az, ami egyértelműen jelezte, hogy gond van, vagy valami nincs a helyén. Akkor már túl voltunk a frekvenciaaukción, ami bár érdemi kiadással járt, de az adósság összességében normális szinten maradt, és az is látszott, hogy a DIGI nem tud frekvenciát szerezni Magyarországon, így az a kockázat, hogy szétveri a mobilpiacot, jelentősen csökkent. A Magyar Telekom osztalékfizetésével kapcsolatban mégsem történt változás és az általuk adott jövőkép sem arról árulkodott, hogy fokozatosan emelni tervezik a nagyon alacsony osztalékkifizetési rátát. Innentől kezdett el felerősödni a bizalmi válság vagy kétkedés a piacon és bennünk is.
Móricz Dániel: Annak ellenére, hogy a fundamentumok teljesen rendben vannak, a vállalat EBIDTA-ja jobb, mint amit korábban a cég vagy az elemzők gondoltak, a Magyar Telekom részvénye a válság alatt egyáltalán nem teljesített jól, lemaradt a versenytársaihoz képest, miközben egy ilyen időszaknak fel kellett volna a részvényeket értékelnie.
Az azóta eltelt időszakban jeleztétek a Magyar Telekom menedzsmentjének az aggályaitokat?
Cser Tamás: Először a tavalyi osztalék előtt jeleztük a menedzsmentnek, hogy mi úgy látjuk, hogy csökkentek a bizonytalanságok, és eljött az idő, hogy az osztalékpolitikát elkezdjék ennek megfelelően változtatni.
Magyarországon nem szokványos, inkább az angolszász tőzsdei világban fordul elő a nyilvános, menedzsmenthez intézett levél, mint a részvényesi aktivizmus egyik eszköze. Milyen példák voltak előttetek?
Cser Tamás: Nem volt előttünk ilyen nyilvános levélhez kötődő példa, de azt tudjuk, hogy a Deutsche Telekom horvát leányvállalatánál is erőteljesen előjött ez a probléma az elmúlt években, hogy ahhoz képest, hogy milyen erős mérlegpozíciója volt, messze nem fizetett kielégítő osztalékot. Ott változás történt pár évvel ezelőtt, volt egy év, amikor egyszeri osztalékot fizettek, elkezdődtek a részvényvisszavásárlások, és összességében is az eredményre vagy cash-flow-termelésre vetített kifizetési arány jelentősen megemelkedett a korábbi évekhez képest.
Móricz Dániel: A nyugdíjpénztárak, akik elég nagy szereplők a horvát piacon, aktivizálták magukat, és lett eredménye a kezdeményezéseiknek. Látszik, hogy ez a világon sok helyen így működik normális tőkepiacon, normális szereplők között, hogy igenis fel lehet hívni a figyelmet, hogy ennek legyen eredménye. Nekünk egyébként is az a feladatunk, hogy értéket teremtsünk azoknak az ügyfeleknek, akik ránk bízzák a pénzüket. Van olyan külföldi mandátumunk is, ahol az aktív részvényesi szerepvállalás kifejezetten elvárás, és nekünk is van részvényesi szerepvállalási politikánk, aminek ez a célja, az egyik fő üzenete, hogy indokolt esetben aktívan is célszerű hozzájárulni a vállalati értékteremtéshez, ezáltal a hozamok javításához.
A leveletekben is írtátok, hogy a Deutsche Telekom az adóssága lecsökkentésén dolgozik és a Magyar Telekom osztalékfizetése ez ellen hat. Miért hagyná kifizetni a DT magasabb osztalékot a Telekomnál, ha annak egy része a kisrészvényeseknél landolna?
Cser Tamás: Miért ne hagyná? Deutsche Telekom csoport szinten minimális összegről beszélünk, észrevehetetlen. Nézzünk rá a számokra. A DT tavalyi harmadik negyedéves jelentésében 130,4 milliárd euró adósság áll, amivel 3,02-szeres tőkeáttétellel (nettó adósságállomány/EBITDA) rendelkezik, a megcélzott 2,25-2,75 szeres sávhoz képest. Ahhoz, hogy egyáltalán kimutatható legyen ennek a megemelkedése, 3,03-ra változzon, 400 millió euróval kellene feljebb mennie az adósságnak. Közben az általunk javasolt, megemelt Magyar Telekom osztalék nagyságrendileg 20 millió euró többlet kiáramlást jelentene a DT csoportnak. Csepp a tengerben, nem tűnik logikusnak ennyiért veszélyeztetni a Telekom megítélését. A DT egy felelősségteljesen viselkedő, nagy nyugat-európai vállalat, amelytől elvárható, hogy a saját adóssághelyzetének javítását ne a leányvállalatai külső részvényeseinek kárára akarja megtenni.
Móricz Dániel: A Magyar Telekom tőzsdén jegyzett, felelős és az összes érintettnek a szempontjait szem előtt tartó cég, ennek pedig fontos része, hogy úgy viselkedik, hogy az összes részvényes (benne a kisebbségiek) érdekét szem előtt tartja. A tőzsdei jelenlét marketing- és PR-eszköz is a Magyar Telekomnak, akinek kis túlzással minden magyar háztartás az ügyfele. Ha ez fontos cél, akkor miért érdemes ezt elrontani egy, a cégcsoport tekintetében jelentéktelen összeggel?
A Deutsche Telekomnál van egy megcélzott eladósodottsági szint, és a megtermelt készpénz közel 40 százalékát kifizeti a részvényeseinek. Adódik a kérdés, hogy miért nem mondjuk Deutsche Telekom-részvénybe fektettek a Magyar Telekomé helyett?
Cser Tamás: Mi olyan eszközöket szeretünk vásárolni, ahol azt gondoljuk, hogy jelentős alulértékeltség van, ezért egy átlagosnál jobb megtérülésre számíthatunk. A Deutsche Telekom esetében nincs erről véleményünk, bár valószínűsítjük, hogy az egy globális, nagyon sokak által követett vállalat, kisebb esélyt látunk arra, hogy ott egy jelentős félreárazás könnyen kialakuljon. Az Magyar Telekomot jól ismerjük, és azt látjuk, hogy egyre nagyobb a disszonancia az árfolyama és a fundamentumok között. Úgy látjuk, hogy ez egy lehetőség, mert ez a megítélés túlzottan negatív és nem reális.
Móricz Dániel: Egyébként az, hogy Magyar Telekom-részvényt tartunk, nem zárja ki, hogy Deutsche Telekom-részvényt is tartsunk. Szerencsére azért látunk alulértékelt részvényeket nemcsak a régióban, hanem a világ többi pontján is, és ezeknek néha olyan fundamentális okai vannak, ahol a vállalat menedzsmentjétől, igazgatóságától, fő tulajdonosától függetlenül alakulnak a dolgok. A Magyar Telekom esetében a bizalmi válságot nagyon egyszerűen lehet kezelni, nem kell hozzá külső tényezők szerencsés alakulására várni, ez egy egyszerű igazgatósági, tulajdonosi, menedzsmentkérdés.
Részletes javaslatot fogalmaztatok meg a tulajdonosi kifizetéssel kapcsolatban. Ha az elmúlt évekre alkalmaztuk volna a javaslataitokat, akkor mekkora osztalékot kellett volna fizetnie a Magyar Telekomnak?
Cser Tamás: Ki lehetne ezt számolni, de inkább a dolog szemléletét tartjuk fontosnak. Azt kérjük a társaságtól, hogy egyrészt vegye figyelembe az adósságot, másrészt egy középtávú cash-flow-termeléshez kötődjön az osztalékfizetés. Az elmúlt években nagy volt a bizonytalanság a társaság adósságállományának várható alakulásával, és azzal kapcsolatban is, hogy a cash-flow-termelése mekkora pofont kaphat. Lehet azt mondani, hogy ha 2-3 évvel ezelőtt tudtuk volna, hogy most milyen cash-flow-termelés van, akkor jóval több osztalékot kellett volna kifizetnie a Magyar Telekomnak, de nem tudtuk. Egyébként 2021 elején a frekvencia aukció hatására – kis mértékben – fölé emelkedett a társaság adóssága az általunk javasolt optimális szintnek (1,75-2,25-szörös tőkeáttétel), így nem volt indokolatlan a visszafogottabb osztalékfizetés. Mostanra az adósság visszacsökkent, az üzleti bizonytalanságok mérséklődtek, a társaságnak van is előrejelzése 2024-ig, arra számít a menedzsment, hogy stabil, eredményeiben kicsit növekvő és ehhez kapcsolódóan stabil vagy kicsit növekvő cash-flow-termelő képessége is lesz, ezzel azt is jelzi a vállalat, hogy nincs a láthatáron olyan beruházási hullám, ami elvinné a cash-flow-t. Ezért most van kiszámíthatóság, és ezt bátrabban meg is lehet jeleníteni az osztalékfizetésben.
Ahogy említetted, a Magyar Telekomnak vannak középtávú kitekintései, sok más hazai tőzsdei vállalattal ellentétben legalább adnak kapaszkodókat a befektetőknek.
Cser Tamás: Ezzel sokáig elégedettek voltunk, egészen addig, amíg nem kezdtük el mindenhonnan azt érezni, hogy kialakult egy bizalmi válság, és hiába termel a vállalat nagyon jó cash-flow-t, ennek nem ad értéket a piac. Csak az hatott az árakra, hogy mi lesz az osztalékkal, ami ráadásul a megtermelt készpénznek csak egy elég alacsony hányada. Hozzáteszem, itt nemcsak arról van szó, hogy szerintünk egy vállalat akkor viselkedik jól, ha próbálja elérni, hogy a fundamentumai tükröződjenek a tőzsdei árakban, és ne alakuljanak ki ilyen bizalmi válságok, jelentős, nyilvánvaló félreárazások, hanem az még fontosabb feladata, hogy részvényesi értéket maximalizáljon. Azt gondoltuk, hogy ha továbbmegy az a folyamat, hogy a vállalat erős cash-flow-t termel, de ez egyáltalán nem tükröződik az osztalékban, az nemcsak az árfolyamra negatív, hanem a vállalat értékét is rombolja, mert elvezet egy folyamatosan leépülő adóssághoz, ami szerintünk nem helyes ebben az alacsony hozamkörnyezetű világban.
A Magyar Telekom nem csak osztalékot fizet, de saját részvényt is vásárol. Utóbbit mennyire tartjátok jó eszköznek a részvényesi értékteremtésben? A kettő közül melyiket preferálnátok?
Móricz Dániel: Alapvetően nincs problémánk ezzel a megosztott részvényesi javadalmazással, ezt a kettőt nagyjából egyenértékűnek tekintjük, ilyen szempontból nem éreznénk azt, hogy nem történik semmi, ha úgy nőne a részvényeseknek juttatott pénzáramlás, hogy a növekmény egy része nagyobb részvényvisszavásárlásban testesülne meg. Az is egy lépés a jó irányba. De nyilván azzal, hogy ezt egy transzparens osztalékpolitikával, ami magába foglalja a részvény-visszavásárlás mértékét is, együtt kell előre deklarálni.
Cser Tamás: Alapvetően az a hozzáállásunk, hogy a részvényvisszavásárlás egy hasznos eszköze lehet a vállalat értékteremtésének olyan időszakokban, amikor a részvény alulértékelt. Az elmúlt években ez volt a helyzet, tehát ilyen esetben helyes részvényt visszavásárolni, az értéket teremt.
A nyilvános levélben arról is írtatok, hogy a Magyar Telekom számára is fennáll annak a lehetősége, hogy monetizálja a mobiltorony eszközeit vagy az üvegszálas hálózatának egy részét. Szerintetek ez reális forgatókönyv?
Cser Tamás: Semmi nem utal arra, hogy ilyesmi a közeljövőben bekövetkezne, de a mobiltornyok eladása jellemző tendencia Nyugat-Európában, és Kelet-Közép-Európában is egyre több példa van rá. Ennek az az oka, hogy látják a vállalatok, hogy egyik oldalról az 5G jövetelével lesz egy erőteljesebb beruházási szükséglet, és ennek a kezelésének az egyik legjobb módja, ha a vállalatok kikapcsolják a hatékonytalanságot. Az 5G-nél sokkal sűrűbb hálózatra lesz szükség, és ezt vagy minden vállalat kiépíti, az országot telerakva antennákkal, ami költséges és hatékonytalan, vagy elhozza annak a szükségességét és időszerűségét, hogy ezek a hálózatok migrálni tudjanak, és egyetlen sűrű hálózat jöjjön létre, amit a társaságok megosztanak egymás között. Hogy Magyarországon ez be fog-e következni, azt gondolom, hogy pár éves távlatban ez egy releváns dolog. A Deutsche Telekom jelenleg azon dolgozik, hogy a tornyai egy részét értékesítse. Ennek egyelőre azt a részét érezzük relevánsnak, hogy ha össze akarjuk hasonlítani az Magyar Telekom eladósodottságát más távközlési cégekével, régiós szektortársakéval, akkor azért is gondoljuk azt, hogy a Magyar Telekom erős pénzügyi helyzetben van, mert úgy nem magas az adóssága, hogy egyáltalán nem hajtott végre ilyen eszközeladást, ami tovább javítaná a mérlegét, míg a versenytársak már részben igen.
Móricz Dániel: Ennek az aspektusnak a kiemelése leginkább azt a célt szolgálta, hogy felhívjuk a figyelmet arra, hogy a valós, tényleges adósság, azaz a tőkeáttétel tényleg nem magas a Magyar Telekomnál.
Milyen válaszlépésre számítotok a Magyar Telekom menedzsmentjétől a leveletek után?
Cser Tamás: Fontos, hogy most milyen osztalékot fog bejelenteni a társaság február 23-án, akkor jön ki a Magyar Telekom legfrissebb, tavalyi negyedik negyedéves beszámolója, azzal egyidejűleg szokták közzétenni az osztalékról szóló javaslatukat. De ennél még fontosabb a kérésünknek az az eleme, hogy a vállalat adjon egy középtávú képet azzal kapcsolatban, hogy ameddig az adósság kielégítő, addig a megtermelt cash-flow nagy részét ki fogja fizetni a részvényeseknek, mert szerintünk ez oszlatná el a kialakult bizalmi válságot. Ha pusztán megszavaznának egy extra osztalékot, de nem tisztulna a kép a későbbi kifizetésekkel kapcsolatban, az hibás lépés lenne. Hadd emeljem ki, hogy egyáltalán nem kérünk lehetetlen dolgot. Nem kérünk hatalmas extra osztalékot. Nem kérjük, hogy azonnal 100 százalékban fizesse ki a vállalat a megtermelt cash-flow-t. Azt sem kérjük, hogy köteleződjön el egy fix, magas osztalék mellett. Csak azt kérjük, hogy indikálja erőteljesen a közvélemény vagy a befektetői közösség felé, hogy a jövőben várhatóan képződő cash-flow-ja nagy részét kifizeti, amíg az eladósodottság azt lehetővé teszi.
Tegyük fel, hogy a Magyar Telekom részéről februárban elhangzik egy arra vonatkozó ígéret, hogy mindent megtesznek a részvényesi érték növeléséért, de ezen felül semmi konkrétumot nem tesznek közzé, és a tavalyi eredmény után a részvényesi kifizetés akkora lenne, mint az elmúlt években, nagyjából részvényenként 25 forint. Ezzel mennyire lennétek elégedettek?
Cser Tamás: Egy ilyen lépés nem oszlatná el a bizalmi válságot, ami most van, azt jelentené, hogy a vállalat menedzsmentje nem hallotta meg azt, hogy probléma van, és ezzel egyáltalán nem törődik. Mindez igazolná azt a közvélekedést, hogy komoly vállalatirányítási gond van a társaságnál.
A hazai távközlési és IT-piac komoly átalakuláson megy keresztül, gondolhatunk itt a 4iG megerősödése vagy a Vodafone és a UPC egyesülésére, milyennek látjátok a Magyar Telekom kilátásait, versenyhelyzetét, főként a készpénzterelő képesség várható alakulása szempontjából?
Cser Tamás: A társaság úgy látja, hogy középtávon egy stabil környezet a legvalószínűbb forgatókönyv. Valóban van egyfajta koncentráció, de azt is gondoljuk, hogy a piacon az egy egyensúlyi helyzetet teremthet, hogy van három hasonló képességű, erős vállalat. A DIGI jelentett igazán veszélyt, hogy megborítja ezt azzal, hogy a mobilpiacon négy erős szereplő lesz, de ennek csökkent az esélye. Inkább arra számítunk, hogy nem lesznek forradalmi változások a magyar távközlési piacon.
A nyilvános levél január 13-i megjelenése óta érdemi árfolyamreakció nem történt. Erre számítottatok?
Móricz Dániel: Durva árfolyamreakciót nem vártunk ettől a levéltől. Tudjuk, hogy korábban mások is jelezték a Magyar Telekom menedzsmentje felé, hogy nem elégedettek az osztalékpolitikával, de nem volt érdemi előrelépés a cég irányából, nem volt nagy változás a részvény árfolyamában. Azt gondoltuk, hogy ezt a bizalmi válságot nem nekünk, hanem a Magyar Telekom igazgatóságának kell rendeznie. Az lehet a nagyobb árfolyammozgást kiváltó hatás, ha a Magyar Telekom irányából érkezik reakció ezzel kapcsolatban.
A HOLD Alapkezelő Nyilvános Levele a Magyar Telekom Igazgatóságának
Az eredeti cikk a portfolio.hu-n olvasható.