Van jövője a készpénznek? – panelbeszélgetés Szabó Dáviddal

A magyarországi fizetési forgalom közel kétharmada készpénzben történik, de a jövőben a digitális jegybankpénz és az egyéb megoldások változtathatnak a helyzeten – derült ki a Portfolio Future of Finance 2023 konferenciájának panelbeszélgetéséből. A szakértők arra is választ adtak, hogy miért népszerűek Indiában és Kínában a digitális fizetőeszközök, és milyen szerepe lehet a kriptopénzeknek hazánkban.

A panel keretében Szabó Dávid, a HOLD Alapkezelő portfóliókezelője, Szabó Livia Judith, a Moshulu Enterprise Partners alapítója és Szűcs Judit, az OTP Bank belföldi pénzforgalmi szolgáltatásokért felelős vezetője vitatta meg a fizetési módszerek jövőjét. A beszélgetést András Bence, a Citibank alelnöke moderálta.

Mi lesz veled, készpénz?

Szabó Dávid szerint az első dolog, hogy megnézzük, kik használnak leginkább készpénzt: ezek azok a fejlődő országok, ahol még nincs annyira kialakulva a bankrendszer, így nem is tudnak megfelelő szolgáltatást nyújtani az ügyfeleknek. Erre megoldás lehet, hogyha a fogyasztók egy applikációval közvetlenül tudnak számlát nyitni a nemzeti banknál, vagy ha a feltörekvő országokban kártya helyett kriptopénzeket használnak. Vannak azonban fejlett országok is, ahol magas a készpénzhasználat, ilyen például Japán vagy Németország is, ez feltehetően leginkább a bizalomhiánynak köszönhető.

Szűcs Judit elmondta, hogy Magyarország fizetési forgalmának 64 százaléka még mindig készpénzben valósul meg, ennek az okait mindenképpen meg kell vizsgálni. A fiataloknál már alap a digitális fizetési módszer használata, ők csupán nagyon ritkán használnak készpénzt. Van azonban kockázat is a digitális fizetésekkel kapcsolatban: nemcsak a kényelmet, hanem a biztonságot is meg kell valósítani, hiszen így lehet leginkább népszerűsíteni a digitális eszközök használatát. A szakember szerint a kényelem nagy hajtóerő: ha kényelmesebb a digitális eszközöket használni, előbb-utóbb népszerűbb lesz a készpénzes megoldásoknál.

Szabó Lívia Judith szerint az ügyfélélmény fogja meghatározni azt, hogy melyik ország mikor lép át a digitális megoldásokra. A legnagyobb növekedés a szakember szerint azonban nem a bankszektorban lesz, hanem a ’gaming’ üzletágban. A mobilfizetések jelentős ütemben fejlődnek, idén és a következő évben még új szereplők is megjelenhetnek a piacon. A legtöbb eddigi platform csak a banki szolgáltatásokat viszi át a készülékre, de az új belépők más szolgáltatásokkal is előrukkolhatnak.

Fotó: Portfolio Conferences

Kínához hasonló lesz Európában a digitális fizetőeszközök jövője?

Szabó Lívia Judith elmondta, hogy Kínában más a helyzet, hiszen oda nem léphettek be a nemzetközi kártyás fizetést lebonyolító vállalatok. A távol-keleti országban emellett bárki lehet kereskedő, a szabályozók pedig előírják, hogy mindenhol, akár még az utcai árusoknál is lehessen telefonnal fizetni. Az azonnali fizetési rendszerek Indiában és Afrikában is sokkal gyorsabb ütemben terjedtek, hiszen ezeken a területeken nincs kifejlett bankrendszer.

Szűcs Judit szerint a mobilfizetés egy réteget nagyon jól megszólított: “Ha valaki egyszer digitalizálja a kártyáját, onnantól kezdve mindig a telefonjával fizet”.

Kérdés azonban, hogy ez a trend Magyarországon milyen gyorsasággal tud felfutni. A szakértő szerint van egy olyan társadalmi réteg hazánkban, akiknél nagyon lassú lesz az ilyen típusú rendszerek elterjedése.

Miért kell a digitalis jegybankpénz?

A digitális jegybankpénzre (CBDC)-re Szabó Dávid szerint mindenképpen szükség van. A szakember szerint a bankok hitelezési és számlavezetési szolgáltatását külön kellene választani, erre adna egy megoldást a CBDC. Így sokkal biztonságosabban lehetne elhelyezni a vagyont, hiszen a jegybank nem fog csődbe menni. A bankok számlavezetésében probléma még a bankok minimum és arányos tranzakciós díja is, ezeken mindenképpen javítani lehetne.

Szűcs Judit szerint a CBDC-vel kapcsolatban több kérdés is felmerül: például az, hogy milyen szolgáltatásokat lehetne ezzel helyettesíteni, de az is érdekes, hogy milyen fogyasztói réteg lesz nyitott erre a szolgáltatásra. A CBDC és a normál bankszámla egymás mellett, párhuzamosan fog tudni működni, hiszen a kereskedelmi bankok számára is fontos pillérek a betétek.

Milyen szerepe lehet a kriptopénzeknek Magyarországon?

Szabó Dávid szerint

egy fejlett bankrendszerben nincs sok értelme kriptopénzeket tartani csak a fizetési megoldások miatt. Ha viszont a CBDC bevezetésre kerül, és a szabályozók egyes ügyfeleknél korlátozzák a jegybankpénz használatát, az teret adhat a kriptonak.

Szabó Lívia Judith elmondta, hogy tavaly áprilisban a SWIFT szankcionálta Oroszországot a háború miatt, ez jól megmutatta azt, hogy egy nagy ország is mennyire sérülékeny lehet, ha lekapcsolják a nemzetközi fizetési rendszerről. Az orosz kormány eközben gyorsan elkezdte tesztelni a CBDC-t, a kriptopénzek viszont ugyanúgy tudtak ki- és beáramolni, ezért rendkívül népszerűvé váltak Oroszországban.