Világszerte nagyjából 35 millió digitális nomád választja ezt a nagyon is 21. századi életformát, akik évente 787 milliárd dollárral járulnak hozzá a globális gazdasághoz. A „nomádok” átlagéletkora jelenleg 32 év, több, mint felük amerikai, 8 százalékuk Nagy-Britanniából, 5-5 százalékuk Oroszországból és Kanadából, 3 százalékuk Németországból származik.
Néhány fontos adat:
Életmódjukat átlagosan havi 1724 amerikai dollárból finanszírozzák (ami körülbelül 615 ezer forint), átlagos évi keresetük pedig 120 ezer dollár (közel 43 millió forint). 46 százalékuk egyéni/önálló vállalkozó, legtöbben szoftver- és weboldal-fejlesztéssel, startup-alapítással vagy marketinggel foglalkoznak, a legkedveltebb desztinációik Thaiföld, Portugália és Mexikó.
Egyre több országban elérhető a digitális nomádoknak kínált vízum, ami megkönnyíti a beutazásukat, illetve az ott-tartózkodást is. Bizonyos esetekben a szabályozás lehetővé teszi a látogató számára, hogy tartósan az országban tartózkodjon, ahonnan már egy számítógépen keresztül külföldi székhelyű munkaadónak dolgozhat. Ezek az engedélyek, vízumok általában 12 hónapig érvényesek, és országtól függően meghosszabbíthatóak.
A vízumok költsége nagyon változó, vannak olyan helyek, mint például Csehország, ahol „megfelelő státuszú” EU-n kívüliek számára költségmentesen lehet tartózkodási engedélyhez jutni, amivel a csehek érdemben segítik országukon belül a digitális nomádság elterjedését. Fő céljuk az informatikai iparágban dolgozó magasan képzett és jól kereső szakemberek „becsábítása” az országba, akik fogyasztásukkal segítik a cseh gazdaságot és akár helyi feladatokon is dolgoznak, nem véletlen tehát, hogy kedvező lehetőséget kínálnak a megcélzott külföldi munkavállalóknak.
Ugyanakkor más országok drágán, akár 1000 dollárért adják meg a tartós tartózkodásra a vízumot, de például nem mindenhol éri meg igénybe venni a speciális vízumokat, hiszen a nagyon népszerű Thaiföldön 60 napig turistavízummal és további 30 napos meghosszabbítással ingyenesen lehet az országban tartózkodni.
Interjú a nomáddal
Sokak számára vonzó lehet a digitális nomádok életvitele, hiszen szabadon, látszólag függetlenül mozoghatnak a világban, azonban felmerül a kérdés, hogy konkrétan mi motivál valakit annyira, hogy meghozzon egy ilyen kardinális döntést az életében.
Erről kérdeztem a jelenleg Thaiföldön tartózkodó ismerősömet, aki barátjával már több országot bejárt digitális nomádként:
Mi vezérel valakit, hogy meghozza azt a döntést, hogy digitális nomád legyen?
Szerintem a legtöbb ember azért kezd el utazni, mert világot szeretne látni, új kultúrákat megismerni, kilépni a komfortzónából. Tudom, ez így elég közhely, de tényleg ez az igazság. Persze nyilván van olyan is, akinek sok traumája volt, vagy éppen nincs családja, és például azért kezd el utazni, hogy „helyre rakja”, „megtalálja” önmagát.
Milyen gazdasági és egyéb előnyei vannak ennek az életvitelnek?
Gazdasági előny, hogy a célországokban olcsóbban lehet lakást bérelni és olcsóbbak az egyéb megélhetési költségek, például az élelmiszerek és az éttermek, így a nomád többet tud félretenni és több pénze marad élményszerzésre. Mi most Thaiföldön vagyunk, medencés luxusapartmanunk bérleti díja harmada az otthoni áraknak, és ez a díj tartalmazza a takarítást és a közüzemi díjakat is, egy étteremben fejenként körülbelül 2000 forintért lehet enni, tehát lényegesen kevesebbet költünk az alapszükségletekre.
Szerintem a másik nagy előnye, hogy több időnk van, mert nem kell takarítani, bevásárolni, csekket intézni stb., mert a legtöbb országban az apartmanok teljes ellátással rendelkeznek.
Számomra a legnagyobb előnye a nomádságnak mégis az, hogy helyben lakva ismersz meg más kultúrákat, tényleg különlegeseket kajálsz és gyönyörű helyekre tudsz eljutni.
A bérleti díjakat tekintve Thaiföldön 195 ezer forintértért teljes ellátással rendelkező apartmant lehet bérelni, Malajziában 210 ezer forintért lehet lakásokat találni, ahol a házban medence és konditerem is van. Srí Lankán valamivel drágábban lehet megszállni, ott nagyjából 250 ezer forintot kell a lakásra szánni, és itt nincs teljes „ellátás”, még az internet sincsen benne.
Indiában nagyságrendileg 180 ezer forintért lehet szállást találni, de aki időt és energiát fordít rá, az talál ennél olcsóbb lehetőségeket is. A lakásokat többnyire AirBnb-n keresztül lehet foglalni, és nem szükséges bármilyen banki igazolás vagy hosszas egyeztetés a bérbeadással kapcsolatosan.
Milyen hatással vannak a digitális nomádok a helyi gazdaságra es mennyire fogadják be őket?
Ez elég nehéz kérdés. Ezen mindig megy a diskurzus nálunk, hogy az mennyire állja meg a helyét morálisan, hogy beköltözöl évekre egy másik országba. Befogadni, befogadnak, van olyan hely, ahol nagyon kedvesek és szeretnek minket, és vannak olyan helyek is, ahol nem annyira, ilyen például Sri Lanka. Szóval ez abszolút változó.
A nomádoknak általában lényegesen több a pénze, mint a helyieknek, ezért, ha elkezdenek egy adott helyen jelentős számban megjelenni – ahogy történt ez például Balin –, akkor ott idővel szinte minden lényegesen drágább lesz a helyieknek. Pozitív hatással van ez a folyamat a turisztikai szolgáltatók számára, akik étteremtulajdonosok, lakásbérbeadók, vagy valamilyen más szolgáltatást nyújtanak.
Balin rengeteg orosz befektető van, itt Thaiföldön is egy oroszok által építtetett apartmanházban lakunk. Ez persze rövid távon jó a helyi gazdaságnak, de tartósan nem igazán jön be annyi pénz a helyieknek. Itt már sok étterem az oroszoké vagy európaiaké, akik nomádként kezdték itt az életet.
Nekik nagyon hasznos a digitális nomádok jelenléte, a helyi lakosok számára azonban, akiknek nincs ilyen témájú vállalkozása, sok minden megfizethetetlenül megdrágul. Ők kiszorulnak a peremvárosokba, sokszor lényegesen rosszabb körülmények közé, mivel kénytelenek elköltözni. Néhány helyen például az infrastruktúra nem volt felkészülve a jelentősebb számú tartós látogatóra, így a megjelent extraterhelés jelentős életminőségromlást okoz mindenkinek, de a helyiek azt rosszabbul élik meg, hiszen előtte jobb volt.
Szóval vannak hátrányai is az odaáramló digitális nomádoknak…
Sokak fejében megfordulhat a kérdés az egészségügyi ellátás igénybevételével kapcsolatosan, hogyan működik ez a digitális nomádoknál?
Nekem biztosításom van. Kolumbiában volt, hogy kificamodott a bokám és akkor egy jól felszerelt kulturált korházban voltam.
A Safetywing például kifejezetten digitális nomádok számára kialakított utazási és egészségügyi biztosítás. Már a külföldön tartózkodáskor is megköthető, fedezi a hazautazásokat, és havi előfizetésként működik. Weboldaluk szerint a 4 hetes nomád biztosítás 45 amerikai dollártól kezdődik, azonban, ha valaki az USA-ba is igényli a szolgáltatást, akkor majdnem a duplájára, havi 83 dollárra nő a díj.
Bármi érdekesség, vagy amit az emberek nem gondolnának a digitális nomádok életéről?
Egy idő után hiányzik a magyar gasztronómia. Szerintem, amit nem gondolnának, hogy egy kézipoggyásszal simán be tudjuk utazni a földet. A kevesebb az mindig több.
Az alábbi ábrán látható, hogy a távmunka és a digitális nomádság az elkövetkező években a becslések szerint még több embert fog vonzani. Kérdéses azonban, hogy a nomádok által kedvelt desztinációk el fogják-e bírni ezt a fajta növekedést, illetve, hogy milyen ütemű áremelkedéseket lehet majd látni a befogadó országokban.
A bejegyzés szerzője Brezóczki Lili