Highway to Hell.
Főzöm szegény békát. Ötven celsius foknál már szemrehányóan néz rám. Ekkor leveszem a fazék tetejét és megnyugtatom, hogy 100 fok fölé így már nem tud menni a víz hőmérséklete. Jelenleg 1.4 Celsius fok felmelegedésnél járunk, az IPCC (legyen Klímatanács) a másfél fokos célt már elengedte (jóreggelt), most a 2 mellett hadakozik ugyanazzal az eddig is hatástalan eszköztárral.
Talán itt az ideje, hogy elkezdjünk arról beszélgetni, mit lehet csinálni a fedő levétele mellett. Sőt, helyett.
Vagy akár arról is, eddig miért nem volt szó egyéb megoldásokról? Pontosabban: megoldásokról. Hátha tanulunk valamit egymástól.
Balásy Zsolt, a HOLD Alapkezelő portfóliómenedzsere és a HOLD After Hours házigazdája írja a HVG360 gondozásában készülő, „Kapitalizmus Balásyval” című hírlevelet.
A hírlevél célja, hogy a gazdaság egy-egy szegmenséről írjon úgy, hogy azon senki ne unatkozzon. Az se, akit egyáltalán nem érdekel a gazdaság azon szegmense. A prémium hírleveleket a megjelenés után változatlanul közöljük a HOLDBLOG-on.
A hírlevélre itt tudsz feliratkozni.
Ez a hírlevél először 2026. szeptember 09-én jelent meg.
Hőkupola hőkupola és bozóttűz bozóttűz hátán, Izlandon szúnyog, Nepálban gleccseromlás és hamarosan jön a pusztító szuper El-Niño is. Háztájiból kiemelendő a kiszáradó Alföld és a rottyanó Paks. Highway to Hell, azaz perzselő egy nyarunk volt. Van. Lesz. És még mindig azt olvasom, illetve itt épp’ hallgatom, hogy „ó, ha kevesebbet fogyasztanánk, és kevesebb szén-dioxidot bocsátanánk ki”. De ez rajtunk a következő száz évben semmit sem segít – vagyis nem teljesen semmit.
Száz év múlva örülhetünk, ha nem 4, hanem csak 3 fok a felmelegedés a kibocsátás csökkentése miatt. Bár nem tudom, örülhetünk-e egyáltalán, ha már a 3 foktól is rég meggebedtünk.Ugyanis a fent említett katasztrófák megtörténnek és zavartalanul válnak egyre súlyosabbakká az évek és évtizedek során. Legalábbis a tudomány szerint.

A fenti ábra a NASA-tól van (de tök mindegy, mindegyik valami ilyesmit mutat): még ha 2000 óta a világ nettó módon zéró szén-dioxidot bocsátana is ki (azaz nem növeli tovább a CO₂ mennyiségét a légkörben, ez az ábrán az alsó zöld vonal), akkor is inkább folyamatos hőmérséklet emelkedést látnánk 2100-ig. Tovább nem szokták húzni ezeket a vonalakat, de az irány adott.
Azaz minden évben egyre több hőkupola, aszály, tipping point, whatever sújtaná a népet.
És tegyük hozzá, a globális nettó zéró alapvetően tündérmese, még 2050-ben is. Szóval az alsó vonalat nem érdemes nézni, csak a meredekebben emelkedőket. Ugyanis a világ nem zérót, hanem 40 milliárd tonna CO₂-t bocsát ki évente (ennek közel a felét nyeli el a bioszféra, azaz nagyrészt a növények és az óceánok) és eddig a 2020-as karanténpánik évétől eltekintve minden (minden!) évben nőtt ez a tonna – miközben Afrika és India még csak most fog bedurranni, és Kína sem áll jól. Ez a nem tündérmese. Ez a valóság.
Disclaimer
Leginkább kerékpárral járok, a konzumidiótizmus (pl. turizmus és városban autóbirtoklás) minden formáját rákfenének tartom és nagyon idegesít már a felmelegedés is, hát még a következményei. Éppen ezért gyűlölöm, hogy politikai célú hazugságok áldozatává válik a téma. Mindkét oldal részéről.
Feljebb linkelt Ürge-Vorsatz Diána klímakutató szavaival: kiléptünk az 1-1.5 fokos felmelegedés biztonsági zónájából, nem tudjuk, mi fog történni. Azt tudjuk, hogy minden, ami most van, jóval rosszabb lesz. Az nem hangzott el (talán nem mert elhangzódni), hogy akkor talán vissza kéne térni minél gyorsabban abba a biztonsági zónába, és ebben a CO₂ kibocsátás csökkentés önmagában nem segít (lásd ábra).
Tipping pontok
A tipping point azt jelenti, amikor valami eltörik, majd onnantól kezdve még gyorsabban romlik. Mint szegény nepáliak esetén. Ilyen az olvadó északi jégtakaró helyzete is, ahol a fényvisszaverő jégréteg hiánya miatt gyorsul tovább a felmelegedés, vagy áll le a Golf-áramlat. Nem tudom, hogy ezek mennyire reális veszélyek. És azok sem tudják, akik ezek miatt kétségbe vannak esve. Ez onnan is sejthető, hogy a feljebb leírt sürgető problémák ellenére még mindig a CO₂-vel hadakoznak.
Ugyanis alapvetően nem a szén-dioxiddal van a baj, hanem az általa okozott felmelegedéssel.
Abból lesznek tipping pointok. Meg a kiszáradó Rajna, meg a… nem sorolom már megint. Ezért hasznos lenne, ha a klímavédelem 99 százaléka nem a szén-dioxid kibocsátásról szólna
Mi mást lehet tenni?
Például hűteni a Földet, hiszen a melegedés okozza a bajt. Ennek a beavatkozásnak az ijesztő neve geoengineering, vagy hívhatja klíma-mérnökösködésnek is, aki akarja. Hogy mennyire nem sci-firől van szó, álljon itt illusztrációként egy jól kipróbált eszköz, amit valamiért senki nem szeretne beemelni az eszköztárba. Sőt, nagyon a közbeszédbe se.
2020-ban jöttek a szabályozók és a tengeri hajózás üzemanyagának kéntartalmát drasztikusan lecsökkentették. Nagyon helyes, a kén öl. De a kén nemcsak öl, hanem hűt is. Ugyanis elősegíti a felhőképződést, ezzel árnyékolva a Földet. Korábban sűrű fény-, azaz hővisszaverő felhőréteg fedte a Sanghaj-New York-Los Angeles-Rotterdam stb. hajózási útvonalakat, de kén híján ezek a felhősávok mára elhalványodtak, kutatások szerint akár több évnyi melegedésnek megfelelő extra hőterhelést okozva. Hasonló csapás érte Nyugat-Európát és Nagy-Britanniát is. A levegőminőség javulása miatt visszaesett a szulfátaeroszolok mennyisége is, így eltűnt a fontos – bár mérgező – hűtőhatás. Részben emiatt a felmelegedés itt nagyságrendileg a duplája a globális átlagnak. Izlandi szúnyogok, szevasztok!
Ekkor merül fel a kérdés: ha ez a hűtés dolog ilyen nagy segítség, akkor miért nem használunk a kén helyett valami nem mérgező felhőképzőt? Sőt, miért nem terjesztjük ki minél több helyre ezt a baráti felhőréteget?
Miért „nem kutattak ki semmi jelentőset” ebben a témában? – hogy ezen Economist videó utolsó előtti mondatát idézzem.
Bízzuk a tudósokra?
Most nem írom le, hogy az ostoba szavazó szavazatainak gyűjtése a zöld pártok által hogyan semmisítette meg a német atomenergiát, azaz a klímavédelem egy alappillérét. Mert már megtettem. És sajnos a klímaváltozás hasonlóan kártékony módon átpolitizált téma, még a tudomány szintjén is. Könnyű lenne, de nem merek magyar tudósokat idézni, akik politikai aktivista módjára hibáztatják a profitéhes olajvállalatokat, úgyhogy egy Guardian cikkel illusztrálom ezt az állítást: ha valaki a szén-dioxid kibocsátás problémáját az olajvállatokra, azaz a kapitalistákra, azaz a Republikánus pártra próbálja kenni, az vagy öt percet nem gondolkozott a témán, vagy ki sem lát a politikai ideológia lila ködje mögül.
Hogy nem hibás a felhasználó, aki azt a benzint hótfeleslegesen elfüstöli? És az állam, aki mindezt tűri, mert a drasztikus korlátozás szavazatokba kerülne?
Szóval akinek inge, vegye magára: ne szavazatokat gyűjtsünk, hanem tudóskodjunk!!
Az ideológia megvakít
„Egy szűk elit a mi gyötrelmünkből húz hasznot. Tudják, hogy lángba borítják a világunkat. Kitartanak, mert sem a Földet, sem az embereket nem szeretik. Ami érdekli őket, az a pénz”
– írja a feljebb linkelt Guardian cikk. A pénz semmire se jó, csak arra, hogy elcseréljem élményekre, mert valójában attól leszek gazdagabb. Azaz legalább annyira gazdagodik (élményt szerez) az, aki elégeti a benzint, mint aki eladja. Ha tojást veszek, akkor is minden szereplő jól jár: a farmer, a bolt és én is a rántottámmal. Ki az, aki a mindenki által vágyott piaci tranzakciót kizsákmányolásként próbálja láttatni: a bolt meglop téged, mert profitja van! Nekem meg a rántottám a profitom. Az enyém nagyobb. Egyébként Orbán érvelt így és Trump is tud hasonlót. Meg ezek szerint a Guardian.
Az átpolitizáltságot jól mutatja két 2026-os (!) amerikai törvényjavaslat. A republikánusok javaslata mindenféle geoengineeringet és időjárás‑módosítást tiltana. A demokraták H.R. 6941-es javaslata ezzel szemben azt mondja: vizsgáljuk meg a geoengineering kockázatait és lehetőségeit. A republikánusok hozzák a szokásos pavlovi reflexet: rettegik az állam drasztikus beavatkozását, mert abból általában drasztikus baj lesz. Alapvetően nem tudom hibáztatni őket, de látni kellene, hogy a klímaváltozásból állami beavatkozás nélkül is már most drasztikus baj van. A demokraták furcsábbak. Nem azzal van gond, hogy végre vizsgálni akarják a Föld hűtésének módszereit, hanem azzal, hogy miért nem ezt csinálják már tíz‑húsz éve.
Tabu volt
Sok oka van annak, hogy miért nem mert senki geoengineeringről beszélni, még ha aggódott is a klímaváltozás miatt. Néhányat megemlítek (a Perplexity segítségével). Például sokáig azt hittük, hogy a szén-dioxid kibocsátás csökkentés elég lehet, és ha a geoengineering felé fordulunk, akkor a republikánusok könnyebben érvelhetnek a kibocsátás-csökkentés ellen (és a lakosság is kevésbé lesz meggyőzhető). Ráadásul nem ismerjük a mellékhatásokat. Itt akkor megint megemlíteném, hogy az alternatíva nem a pristine, totálisan tiszta, hanem a klímaváltozó Föld, annak minden fő- és mellékhatásával.
Van (volt?) még egy klímaváltozáshoz kapcsolódó szitokszó, a carbon capture, vagyis a szén-dioxid eltávolítása a levegőből. Ez szintén gyors segítség, és szintén próbáltuk már: a fák létezése erre a legjobb példa. Jelzem, hogy az optimistább jövőképek irgalmatlan mennyiségű (655-2360 gigatonna) mesterséges CO₂ eltávolítással számolnak 2150-re (a szén-dioxid kibocsátás csökkentés tehát még az optimista modell szintjén sem elég). Ezzel szemben jelenleg 0,05 Gt-t távolít el a világ, de a carbon capture kutatására se jutott pénz és energia az elmúlt évtizedekben.
Cool it!
A végére itt egy merész jóslat is: a következő öt-tíz évben a klímavédelem elfordul a (részben) politikai célú szén-dioxid-toporgás irányából a geoengineering és a carbon capture felé. Milyen jó lett volna már tíz-húsz éve ezzel foglalkozni!
Balásy Zsolt, a HOLD portfóliómenedzserének többi írását és szemléjét itt böngészheted a HOLDBLOG-on.
Ez egy véleménycikk, amely nem feltétlenül tükrözi a HOLD Alapkezelő és a HOLDBLOG szerkesztőségének álláspontját.
