Január végén erősen felpörögtek az események, miután a tavaly tavasszal a figyelem középpontjába kerülő applikációs kisbefektetők újra felrázták a tőkepiaci volatilitást. Ezúttal nem egy pandémia miatt csődben lévő vállalat papírjait keztdék el felvásárolni, hanem egy erősen shortolt, kiskereskedelmi lánc részvényeit kezdték el tépni az önjelölt Robin Hoodok.
Egy pár napja az újévbe érve még azt latolgattam, hogy a vírus okozta hirtelen összeomlás és azt azt követő pénznyomtatási programokkal fűtött gyors tőkepiaci helyreállás milyen bizarr hozamokat produkált. Az egzotikusabb befektetések terén a maláj kesztyű és gumigyártók egyértelműen a pandémia nyertesei voltak, egyes gyártók +802% (Supermax Corp.) illetve +291% (Top Glove Corp.) hozammal. Az egészségügyi felszerelések mellett láthattunk három számjegyű hozamokat a kriptodevizák között is (Bitcoin +230%), a megújulók is jól teljesítettek (S&P Global Clean Energy index +144%), illetve az elektromos autókat és akkumulátorokat gyártó Tesla is csillagászati hozamokkal honorálta befektetőit (+697%) a 2020. évben. Az Elon Musk által alapított, alapvetően autóipari vállalat – bár utóbbi kijelentésem sok fanatikus vitatja – piaci kapitalizációja immár majdnem négyszerese a legtöbb autót gyártó és eladó Toyotának, de a Volkswagen csoportot majdnem nyolcszor verte a vállalat piaci értéke év elején.
Az igazi őrület azonban csak január második felében kezdődött. Több száz százalékos hozamok néhány óra leforgása alatt, shortosokat fizikailag fenyegető online tömegek, milliomosan nyugdíjba vonuló harmincasok, és tweetekre szárnyra kapó papírok jellemezték az év első hónapját. A nem mindennapi eseménysorozatokat felhasználva, lássuk mik az árulkodó jelei egy piaci mániának.
A fundamentumok és az értékeltség
A legalapvetőbb és legelső definíció, ha mániákról vagy buborékokról kérdezünk valakit, az részvény piaci és belső, fundamentális értékének az eltérése. Utóbbi alatt nem kell semmilyen boszorkányságra gondolnunk, egész egyszerűen a cég egy részvényre jutó értékét és nyereségtermelő képességét értjük alatta.
A Wall Street híres-hírhedt shortosai, Jim Chanos, Carson Block, Andrew Left, vagy a Nagy Dobás c. filmből ismert Michael Burry épp ezeket a belső értékeket veti össze a cég árazásával, de míg a klasszikus eladási oldali elemző általában vételre, addig a shortosok eladásra érdemes cégeket keresnek, ahol a piaci érték meghaladja a cég belső értékét.
Példának lehetne hozni a bevezetőben is említett Teslát, aki a cikk írásakor még mindig a legnagyobb piaci kapitalizációval rendelkező autógyártó, annak ellenére, hogy a kaliforniai vállalat gyártókapacitása a maga ~840.000 autós teljesítményével még mindig csak töredéke a piacvezető Toyota ~9.400.000 kapacitásának, míg értékesítésben a hátrány még nagyobb.
Habár többen szeretnek a Teslára inkább mint technológiai cégre tekinteni, de itt is ki kell ábrándítsam őket. Az egyik legprominensebb önvezető és elektromos autómárka 2,3 milliárd dollárt költött kutatás-fejlesztésre az elmúlt évben, ami egy amerikai rivális Fordhoz viszonyítva még mindig csak a hagyományos rivális K+F büdzséjének a harmada. Szintén érdekes megnézni, hogy kinek honnan van pénze ilyen kiadásokra. Míg a Teslánák folyamatos tőkeinjekciókra van szükség, addig a Ford ennél egyszerűbb módon generál készpénzt fejlesztésekre: autókat ad el.
Természetesen a fanatikusokon nehéz kifogni, ők is megpróbálkoznak fundamentális elemzésekkel. Az egyik ilyen analízis 2030-ra a Tesla értékét az amerikai GDP ~200 százalékára be is árazta. Ilyen eredmény mellett valóban kiváló vétel lehet a papír. Azok a tények, hogy a Tesla 3-as modell csupán negyedik helyzet szerezte meg 2020-ban a világ legnagyobb elektoromos autópiacának számító európai piacon, vagy a limitált modell kínálat csupán részletkérdések. 2030-ra simán összejön a 20 millió eladott autó évente, hiszen addigra minden butus rájön, hogy csak Teslát érdemes venni.
Fanatizmus
Január első felében majdnem szó szerint „jelzést” küldött a piac, hogy vak mánia van kialakulóban. Az év elején botrányt kavart, hogy az Facebook által működtetett WhatsApp új felhasználói nyilatkozata beleegyezést kért a felhasználótól, hogy megossza személyes adatait a széles Facebook hálózattal. Elon Musk január 7-én rövid üzenetben fejezte ki véleményét: „Use Signal”, azaz használj Signalt.
Nos Musk a kontextusból adódóan valószínűleg a Signal elnevezésű üzenetküldő applikációra gondolhatott, de sok befektetető kapva kapott az alkalmon, és vételeikkel napon belül meghatszorozták a Signal Advance Inc. részvénytársaság árát… majd a következő nap majdnem duplázott az árfolyam, végül a hétvégét követően a pénteki záróár ötszörözése következett, mellyel 38 dollár 70 centig szaladt az árfolyam. A cég orvosi műszereket gyárt. Sosem volt köze egyetlen üzenetküldőhöz alkalmazáshoz sem. Az árfolyam azóta 5 dollár környékére süllyedt.
Aki esetleg azt hinné, hogy izolált, vagy véletlenszerű összefüggésről van szó, azt újfent ki kell ábrándítsam. Január 26-án Musk újabb tweetje következett, amely egy szolidabb 5-6 százalékpontos emelkedéshez vezetett a részvény árfolyamában. Hogy megértsük a nagyságrendet, az emelkedés egy kevésbé szolid egy milliárd dollárt adott a cég piaci értékéhez, mindezt két perc alatt. Minek ide bármilyen elemzés GDP-t megszégyenítő értékeltségekkel dobálózva, elég néhány szó.
Öngerjesztés
Hogy a fent említett Andrew Left, napokban pórul járt shortos szavait idézzem: „Egy ötévessel még elbánok, de ezer ötéves már szétrugná a hátsóm”. Természetesen egy ilyen küzdelemhez az ezer ember, illetve ötéves koordinációja szükséges, de mai technológiával szerencsére – vagy épp szerencsétlenségre – minden lehetséges. A politikai propagandában már kipróbált módszer újfent bevált: közösségi médián, névtelenül vagy ismeretlenül leadni a drótot, hogy mit kell tenni.
A módszer ismét hatásosnak bizonyult, és egy-egy vételi pozícióra sarkalló poszt és azoknak gyors terjedése elég volt a piaci koordinációhoz. A politikai vonalhoz hasonlóan itt is az egyén érzelmére próbáltak játszani, úgy beállítva, hogy az ellenség az életstílusunkat, vagy életmódunkat támadja. Minek ide bármilyen elemzés, észérvek, vagy rátákkal dobálózni, ha a „GameStop maga a Szent Grál”. A könnyen tett kijelentések már az amerikai tőzsdefelügyelet figyelmét is felkeltették, így piaci manipuláció gyanújával indítottak nyomozást.
Az érzelmekkel kiváltott vételi hullám gyakorta tud lavinát indítani, ahogy a shortosok újabb vétellel tovább hajtják az árakat, vagy a momentum kereskedők ráugranak a hírekre. A tömeg útjába pedig kevesen mernek állni.
Pozicionáltság
Tőkepiaci mániáknál az egyik legjobb indikátor a piac pozicionáltsága. Amennyiben túl sok a vevő (vagy eladó), és már mindenki vett (adott el) aki tudott, akkor onnantól már csak egy irányba mehet a kereskedés. Épp emiatt a Gamestop mostani esetét talán nem is lehet teljes egészében a tömegek számlájára írni, hiszen a részvény 100 százalék körüli short pozícióval rendelkezett. Azonban a shortosok kiszorítása könnyen saját csapdájukba ejtheti a Reddit huszárokat, mivel már így hamar nem lesz senki, aki venne.
A túl szép, hogy igaz legyen faktor
Szintén a Tesla szárnyalásához köthető, amikor egy kaliforniai szoftvermérnök január elején bejelentette, hogy 39 évesen nyugdíjba vonul, miután hosszú távú Tesla befektetései 12 millió dollárosra hízták ki magukat. Az eset szinte azonnal 2015. nyarát idézte bennem, amikor épp a kínai részvénypiacon fújódott egy lufi, és egy fiatal kínai befektető közösségi médiáján arról beszélt, hogy egy délelőtt keresett annyi pénzt, hogy vegyen egy új Audit. Habár mind vágyunk a semmiből jött vagyonszerzésre befektetéseinkkel, de ilyen rövid időtávon ez csak a mesében van… vagy buborékok esetében.
Mit érdemes ilyenkor tenni? A sokat használt mondás szerint, a piac tovább maradhat irracionális, mint a befektető szolvens, azaz túl korán lépni a piacra majdnem ugyanaz, mint tévedni. A legjobb ha azt tesszük, amit normális időben is szokás: maradjunk higgadtak, keressük az értéket, hallgassuk meg a tanácsokat, de csak úgy hozzunk döntést ha nekünk is van elképzelésünk a dolgokról; és semmiképp se cselekedjünk fél mondatos vezényszavakra. A jövőre vonatkozóan pedig figyeljünk az árulkodó jelekre.