Melyik országban a lakosság mekkora hányada gondolja jelentős társadalmi problémának a szegénységet és a társadalmi egyenlőtlenséget?
Figyelem, a százalékos arány nem csupán azt mutatja, mekkora probléma a szegénység és egyenlőtlenség, hanem azt is, mekkora problémának vélik a válaszadók, hiszen például az, hogy Hollandiában, ami igencsak jómódú ország, többen vélik annak, mint a 100 százalékos inflációval sújtott, emiatt borzasztóan elszegényedő Argentínában, nyilván nem a szegénység mértékéről, hanem az arról való vélekedésről beszél, hogy az mekkora probléma. És nyilván Lengyelország sem gazdagabb Hollandiánál vagy Japánnál, csak ott kevesebben tartják a kérdéskört elsődleges problémának. Mást tartanak annak. Például az orosz katonai fenyegetést.
Arról nem is beszélve, hogy két teljesen különböző dologról van szó, a két fogalom a felmérésben, és máshol is egyre gyakrabban, zavaróan össze van mosva, mert a társadalmi egyenlőtlenség önmagában nem probléma, sőt, a kapitalizmus szükséges és igen hasznos velejárója, a gond a szegénység. Nem is szabadna feltenni olyan kérdést, amelyben egyszerre szerepelnek. Az ideálishoz közelítő társadalom nem az, ahol kicsi az egyenlőtlenség, hanem az, ahol nincs vagy minél kisebb a szegénység.
Az egyenlőtlenség jó, a szegénység rossz. Ha nem így lenne, akkor a szocializmus volna ideális, ahol kicsi az egyenlőtlenség vagy alig létezik…
És mivel a rendszer nem működik, a párteliten kívül mindenki szegény. Vagy vegyük a sokak szemében minta Svédországot, ami ízig-vérig kapitalista piacgazdaság, nagyon-nagyon sok a gazdag ember, egy főre jutóan szinte ott van a legtöbb milliárdos a nem adóparadicsom államok között, viszont a gazdagoktól beszedett adókból jelentős szociális háló van fenntartva, relatíve kevés a szegény. Ez van közelebb az ideálishoz, igenis legyen egyenlőtlenség, lehessen, persze törvényesen, iszonyúan meggazdagodni – de ne legyen szegénység.
Forrás: Vakmajom Facebook-oldala
Ez egy véleménycikk, mely nem feltétlenül tükrözi a HOLDBLOG szerkesztőségének álláspontját.