A döntő többség nem igazán akar hazajönni

Igazán szomorú eredmény, hogy a megkérdezettek bő 80 százaléka egyáltalán nem szándékszik hazatérni vagy nagyon valószínűtlennek tartja a hazatérést.

Hogyan csábítsuk haza a külföldre vándorolt magyarokat? – című kiadvánnyal és szakpolitikai javaslatcsomaggal jelentkezett az Egyensúly Intézet, amiben elég borús képet festettek a kivándorlási helyzetről. A jelentés szerint az aktív korú (20–64 éves), magyarországi kivándorlók korosztályukhoz viszonyított aránya 2010 és 2020 között több mint háromszorosára emelkedett: 2020-ban 4,4 százalék volt az arány. Az európai országokban munkát vállalók a hazai 4,7 millió foglalkoztatott 7 százalékát teszik ki. A külföldre távozók három legvonzóbb célpontja Németország, az Egyesült Királyság és Ausztria – egyedül e három országban összesen mintegy 281 ezer magyar él és dolgozik.

A fenti grafikon azt mutatja, hogy a kivándoroltak milyen valószínűséggel és mikor terveznek hazatérni. Igazán szomorú eredmény, hogy a megkérdezettek bő 80 százaléka egyáltalán nem szándékszik hazatérni vagy nagyon valószínűtlennek tartja a hazatérést. A hazaköltözés ellen ható fő motivációk: az alacsony fizetés, a gazdasági bizonytalanság, valamint a külföldi élettel való általános elégedettség.

A hazaköltözés irányába hat ugyanakkor a szociális kapcsolatok hiánya és a honvágy, illetve sokak esetében az álláskeresés nehézségei és a jövedelmi várakozások teljesülésének elmaradása.

A GDP 2-3 százalékát utalják haza

A külföldön dolgozó magyarok 2013 óta évente átlagosan a GDP 2–3 százalékának megfelelő forrást utaltak haza, ami a Magyarországnak kifizetett európai uniós források összegével mérhető össze. 2016-ban érkezett a legtöbb hazautalás, elérve a bruttó nemzeti össztermék 3,6 százalékát, de ez a szám még a koronavírus-járvány idején, 2021-ben is a GDP 1,9 százaléka volt.

Az Egyensúly Intézet előrejelzése szerint 2028-ra a külföldön élő magyarok létszáma 770 ezerről 750 ezerre, míg hazautalásaik összege a GDP 2,2 százalékáról 1,4 százalékra fog csökkenni. A 2004 után elsősorban munkavállalási célból kivándorolt, aktív korú állampolgárok 10 százalékának hazatérése 2028-ig évi 0,02–0,12 százalékpontos, 25 százalék hazatérése 0,05–0,3 százalékpontos, míg 33 százalék hazatérése 0,06–0,45 százalékpontos növekedési többletet eredményezne.