Térhódítás: évtizedünk végére akár minden második értékesített autó elektromos lehet


„Zaj és kipufogófüst helyett csendben és tiszta levegőt szívva sétálhatunk majd a városokban!” – ez nem a közelgő önkormányzati választások szlogenje és még nem is a közeljövő, de efelé halad a világ. Ráadásul ez a „szép új világ” nem az autóink száműzésével, hanem azok fokozatos elektrifikációjával fog megvalósulni

A bejegyzés a Tele Energiával sorozat része.

2023-ban globálisan már közel minden hatodik eladott autó elektromos hajtásláncú volt, míg öt évvel korábban, 2018-ban még csak minden negyvenötödik. Bár a globális autóflotta egyelőre csupán 2,7 százaléka elektromos – aminek 70 százaléka teljesen elektromos, 30 százaléka hibrid – de a „tiszta” autók térnyerése megállíthatatlannak tűnik.  

Előrejelzések szerint 2030-ban már majd minden második eladott személyautó elektromos lehet, amivel addigra 15 százalékra nőhet az e-kocsik részaránya a teljes autóparkon belül.

A „tiszta” jelzőnél azért álljunk meg egy pillanatra, hiszen ez ma még sántít. Globálisan még a megtermelt áram számottevő része szén- és gáztüzelésű erőművekből származik. Azonban 5-10 év alatt e téren is hatalmas változás jön. Ebben a bejegyzésben írtam róla, hogy Európában például az évtized végére már 90 százalék lehet a „tiszta” energia aránya az áramtermelésben, de a ma még igencsak szennyező Kína is nagyot fog előrelépni e téren.

Apropó, Kína. Bár ma még igen szennyező, az ázsiai óriás sokat tesz egy zöldebb jövőért. Gyártás és innováció oldalról abszolút dominálja a megújuló áramtermelés, az akkumulátor- és az elektromosautó-iparágakat. A 2023-ban globálisan értékesített 14 millió elektromos hajtásláncú autó 65 százalékát Kínában gyártották és a kínai belföldi autóértékesítésen belül már minden harmadik autó elektromos volt. Bár 2023-ban globálisan az 1,2 millió darabszámban értékesített Tesla Model Y volt a legnépszerűbb típus, de a Szegeden is autógyárat építő kínai BYD összesen 3 milliós éves eladással abszolút nyertesnek bizonyult.

Az elektromos autók térhódítása tehát lényegében töretlen. A technológia adott és folyamatosan fejlődik. Az aksik egyre hosszabb hatótávot bírnak és egyre gyorsabban tölthetőek. A fogyasztók számára kreált pozitív kormányzati ösztönzők (támogatások) és a gyártók hagyományos autóértékesítéseit célzó negatív kormányzati intézkedések segítenek áthidalni a gazdaságossági nehézségeket. (Erre láthatóan szükség is van. Németországban, ahol tavaly év végével felfüggesztették a támogatásokat, megtorpanás látható az eladásokban.)

Az értékláncok kiépültek és annak minden pontján ádáz verseny van kibontakozóban. A kínai autóipar a BYD vezérletével a Tesla és az európai autóipar nyakára helyezte a kést. Az akkumulátorgyártók évekkel szaladtak előre a kapacitások kiépítésében, az aksikhoz szükséges nyersanyagok, melyek közül a lítium a legmeghatározóbb, bőségesen rendelkezésre állnak.

Felmerül a kérdés, milyen gyorsan áldozik le az olajszektornak? Nos, nem olyan gyorsan, mint azt a fentiek alapján gondolnánk. A globális olajkereslet (jelenleg közel 102 millió hordó per nap) körülbelül negyedét adja a személyautózás, ami a fenti folyamatok miatt 2030-ig 3-4 millió hordóval csökkentheti a teljes kereslet. Ezt azonban várhatóan a feltörekvő piacok fejlődése, egyéb iparágak (például a vegyipar) keresletnövekedése ellensúlyozni fogja. Nagyjából arra számítok, hogy 10 év múlva is szükség lesz közel annyi olajra, mint ma. Később persze egyre kevesebbre.

A Tele Energiával-sorozat következő részeiben az elektromos autózás értékláncának szintjeit, érdekességeit és befektetési vonatkozásait mutatjuk be Maróti Ádám kollégámmal egy-egy ábrával és hozzá fűződő gondolatainkkal.

A szerző, Szőcs Gábor a HOLD Orion Befektetési Alap portfóliókezelője. 17 éve követi az energia- és részvénypiacokat. Az Orion Alap egyik stratégiai célja, hogy globális palettáról válogatott alulértékelt energia-, közmű- és nyersanyagpiaci részvénybefektetésekkel növelje az alap hozamát.

Tele Energiával