Döcög az elektromosautó-biznisz?

Tudom, nagyon jól hangzik és trendi, hogy e-autója van valakinek, azonban látni kell, hogy a nagyobb távolságok leküzdéséré alkalmas járművek (gazdaságos) forgalomba helyezése továbbra is komoly kihívást jelent az elektromosautó-gyártóknak. Drága a kocsi, lassú a töltés és alig látjuk, mennyi lesz a használt villanyautók értéke.

Nem meglepő, hogy ebben az iparágban is a kereslet-kínálat szabálya érvényesül. Pontosan látszik, milyen nyersanyagokra van szükség a növekvő elektromosautó-gyártásban, ezért tudott ekkorát ugrani a lítium árfolyama is, amit az alábbi ábra szemléltet.

Energiaátmeneti ásványok és fémek áremelkedése (2021. január – 2022. március) Forrás: Nemzetközi Energiaügynökség

(Világoskék: Áremelkedés 2021. január – 2022. március; Sötétkék: A legnagyobb éves növekedés a 2010-es években; Zöld: Átlagos éves növekedés a 2010-es években)

Körülbelül 16 millió elektromos autó van forgalomban a világon, és a számuk egyre csak növekszik. A további növekedéshez gyártói oldalon szükséges, hogy a nyersanyagok rendelkezésre álljanak, a logisztika helyreálljon.

Fogyasztói oldalon pedig kedvet kell csinálni a váltáshoz.

Ehhez szükséges az ár mérséklése, vagy támogatási rendszerek alkalmazása, a töltés gyorsítása. A fókuszpontokban, például városközpontokban, jelentős töltési kapacitás kiépítésnek kell megvalósulnia a jövőben, vagy megtorpan a növekedés üteme. Valahogy úgy tudom ezt elképzelni, hogy a benzinkutak és bevásárlóközpontok mellett – az autómosók mintájára – tömegesen nyílnak új töltőközpontok.

Fontos látni, hogy Amerikában átlagosan sokkal nagyobb távolságokat kell megtenni, mint Európában, és az üzemanyag is jelentősen olcsóbb, ezért nehezebb az átállás. Érdemes kitérni Afrikára is, ahol az infrastruktúra annyira elmaradott Európához, Amerikához és Kínához képest is, hogy komoly problémához vezetne, ha hirtelen lecsökkenne a „klasszikus” autók gyártása. (De nem kell ennyire messzire menni, hiszen Magyarországon a Budapestre ingázók nem elhanyagolható tömege is előnyben részesíti a hibrid, vagy belső égésű motoros járműveket, mert egyszerűbb gyorsan tankolni, mint attól rettegni, hogy lemerül az e-autó.)

Könnyen elképzelhető, hogy hamarosan nem Kelet-Európába viszik a nyugati használt belsőégésű motoros autók jelentős részét, hanem Afrika lesz az új felvevőpiac. Közben, tekintettel arra, hogy Kína jó kapcsolatot ápol számos országgal a kontinensen és a regionális hitelkihelyezése is jelentős volumenű, Peking is elláthatja a legöregebb földrészt használt, nem elektromos autókkal. Ha pedig csökken a benzin- és dízelautók gyártása, az felhajthatja a „hagyományos” autók eladási árait.

A szabályozás és a koronavírus-járvány miatt 2019-ben és 2020-ban a globális elektromosjármű-eladások elmaradtak a hosszú távú pályától, majd 2021-ben már javulás volt látható.

Nem leírni akarom az elektromos autózást, hisz látszik, hogy ez lett kijelölve az új iránynak, de ahhoz, hogy ne döcögjön az értékesítés – mivel nagyon magasak a nyersanyagárak – az autók ára miatt, további érdemi támogatási rendszert kell kiépíteni mind az értékesítés, mind pedig a töltőhálózat fejlesztése terén.

Meglepő: kizárták a Teslát az ESG indexből

A Tesla kimaradt az S&P 500 ESG indexéből, ami teljesen meglepő annak tükrében, hogy Elon Musk vállalatának nagy-nagy küldetése az autóipar megreformálása. Úgy tűnik, nem elég csak kommunikálni a vállalati fenntarthatóságról.