A jövedelmed 50 százalékát, 10 százalékát, vagy csak 1 százalékát? – tette fel a kérdést legújabb bejegyzésében Vakmajom.
Nos, ha ez utóbbi, akkor nem érdekel a drágább élelmiszer, nevetve kifizeted. Ezer forintos liszt és tej, Kétezer forintos olaj, tízezer ezer forintos, hegyi levegőn kapirgált csirkemell, akár háromszáz eurós japán wagyu marha. Nem számít. Úgyis havonta tucatszor étteremben eszel, otthagysz havi 1000+ eurót. Na és?
Viszont ha olyan szegény vagy, hogy minden pénzed fele-harmada kajára megy, akkor a drágább élelmiszert már nem tudod megfizetni, és minden reményed abban van, hogy a nagyipari mezőgazdaság olcsón, nagy volumenben előállítja azt neked. (Csak a magas hatékonyságú nagyipari mezőgazdaság képes erre.)
A gazdag országok fogyasztói simán kifizetik a drágább élelmiszereket. Mondjuk egy átlagos svéd család legfeljebb kihagy egyetlen külföldi nyaralást és annak megtakarításából egy évre kipengeti a drágább kaját.
Közben minden 1 százalékos áremelkedés 10 millió fővel növeli a szegények számát globálisan – körükben élelemre megy el a jövedelem 50 százaléka.
Ezért alapvető fontosságú kérdés, már ha valaki érez felelősséget a szegényebbek iránt, hogy a mezőgazdasági termelés minél hatékonyabb legyen, minél több élelmiszert minél olcsóbban állítson elő. Ehhez elengedhetetlenek a nagyipari mezőgazdaság folyamatos innovációi; a génnemesítés, az öntözés, a műtrágyázás.
Az orosz-ukrán háború – áttételes hatásokkal – valószínűleg fel fogja gyorsítani a génmentesítés eredményeinek globális elfogadását, hiszen ellenállóbb, kevesebb vegyszert és vizet igénylő, sokkal inkább környezetbarát növényeket ad a tudomány – ahogy tette a múltban is.
“A politikai döntéshozóknak és a nonprofit szervezeteknek sürgősen arra kell összpontosítaniuk, hogy több élelmiszert állítsanak elő a világ legszegényebbjei számára, kevesebb költséggel. A géntechnológia, a jobb növényvédelem és a több öntözés nagyban hozzájárulna a terméshozamok növeléséhez. A műtrágya-termelés felgyorsítása, valamint a fosszilis tüzelőanyagok bevitelét drágító szabályozás megszüntetésének mérlegelése szintén segít. Ezek az egyszerű, józan ésszel való megközelítések megfékezhetik az áremelkedéseket, megelőzhetik az éhínséget, és még a környezetet is segítik. A mezőgazdaság már használja a Föld jégmentes földterületének 40 százalékát. A hatékonyságnövelés lehetővé teszi, hogy több földterületet tartsunk vadon és természetes módon.”
Forrás: Vakmajom Facebook-oldala
Hőség tábornok a harmadik világ éléskamráját pusztítja
Rendkívüli szárazság sújtja az indiai szubkontinens mezőgazdaságát. Talán éppen emiatt fog elpattani a húr India és Pakisztán között? Nem elég az orosz-ukrán gabonaexport megcsappanása, mellette éppen most került veszélybe a fejlődő világ “B terv” élelmiszerforrása is.