Mi áll a “kajainfláció” hátterében?

Az orosz-ukrán háború gazdasági hatásai, az ellátási láncok akadozása, a hatósági árak jelenléte – Vakmajom az árvágta okait vizsgálta a legújabb bejegyzésében.

Hogyan változtak ugyanazon termékek árai a Lidl-ben, ami hagyományosan az egyik legolcsóbb bolt, 2021 decembere és 2022 májusa között?

A hatósági ár csak olaj az infláció tüzére.

A veszteséget más termékeken kell behozni. Az átlagos vásárlói kosár 20 százalékkal lőtt ki 5 hónap alatt, ide vezet az árkontroll, kombinálva az állami pénzköltéssel.

Benne van az orosz-ukrán háború is, de az előbbiek döntő(bb) szerepet játszanak benne, ami abból is látszik, hogy a háború által nagyon felnyomott termékek, mint a liszt meg az étolaj, (még) hatósági árasak, tehát nincsenek benne a 20 százalékos, 5 hónap alatti “kajainflációban”.

A reálbércsökkenés garantált 2022-ben, csak az a kérdés, milyen ár-bér szinteken következik be.

Nem lehet “megerőszakolni” a piacot: ha nincs valós gazdasági teljesítménynövekedés a bérnövekedés mögött, akkor elveszi azt, az árak növekedésével.

És aki hivatalos adatokra is kíváncsi: a jegybank szerint az áprilisi egyhavi élelmiszer-drágulás majdnem elérte a 4 százalékot (!), ami éves szinten még durvább aktuális árvágtára utal.

Forrás: Vakmajom Facebook-oldala

Amikor a rezsicsökkentés viszi csődbe az országot

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) rábólintott Argentína legújabb, ezúttal 44,5 milliárd dolláros hitelkeretére. Ez a huszonkettedik (!) IMF-deal 1955 óta.