Elnémetesedett a görög fogyasztó

Mármint spórolósabb lett, persze nem kell aggódni, nem felejtette el a mediterrán ritmust. Sőt, annyira nem, hogy Görögország a pandémiás összeomlás után idén nyáron már újra rekordszámban csalogatná az Égei-tengerhez a pénzes turistákat. Többek között erről is meséltek nekem a HOLD Alapkezelő szakemberei a görög tőkepiacot és legfontosabb helyi gazdasági szektorokat kiveséző interjúnkban.

Három kollégám, Móricz Dániel befektetési igazgatóSzőcs Gábor szenior portfóliókezelő és Kun-Welsz Edit portfóliókezelő májusban Athénban jártak egy befektetési konferencián.

Megragadtam a lehetőséget és interjút készítettem velük a tapasztalataikról és arról, miért érdekes a HOLD-nak (és általában a befektetőnek) a görög piac.

Kollégáim: (b-j) Szőcs Gábor, Kun-Welsz Edit, Móricz Dániel

A kétrészes sorozatot a görög gazdaságpolitika nagy paradigmaváltásával, a talpra álló makrogazdasággal, az óriási(nak tűnő) államadóssággal, illetve az uniós pénzesővel és annak hatásaival kezdtünk. A folytatásban is legalább ilyen izgalmas kérdésekről beszélgettünk.

Csonka Attila: A bankszektor helyzete görbe tükröt mutat egy nemzetgazdaság állapotáról. Stabil lábakon állnak a görög pénzintézetek?

Móricz Dániel:

Gyakorlatilag négy görög bank van, amelyek nagyjából egyenlően osztják fel egymást között a piacot. Ebből kettő teljes mértékben megtisztult, lényegében nyugat-európai szintre tolta a nemteljesítő hitelei arányát, és a másik kettő is nagyon sokat javított a portfólióminőségen. A munka javán túl vannak és most már viszonylag jól tőkésítettek ahhoz, hogy részt tudjanak venni a további növekedés finanszírozásában.

(Móricz Dániel írt arról bővebben, hogy a görög gazdasági növekedéshez mennyire fontos, hogy az infrastruktúra-fejlesztéshez finanszírozást tudjon biztosítani a bankszektor.)

Mit érdemes tudni a helyi energiaiparról?

Szőcs Gábor:

Európában ország és ország között különbség van. Amíg például Románia gyakorlatilag ellátja magát energiával – földgáz, kőolaj és áram tekintetében –, addig Magyarország a másik véglet, hiszen importigénye igen magas, mind az energiahordozókban, mind villamosenergiában. A hazai olaj- és gázkitermelés, valamint a paksi nukleáris energia és a megújulók csupán kisebb szeletét biztosítják az energiaszükségletünknek.

Görögország jobb helyzetben van, mint a kelet-közép-európai országok. Földgázszükséglete a kedvezőbb klíma miatt alacsonyabb és villamosenergia-termelésének szerkezete is viszonylag kedvező.

Az áramtermelés 40 százaléka megújuló forrásokra támaszkodik (víz, szél és nap), ezt nem kell importálni, ráadásul a kedvező időjárási feltételek miatt gőzerővel halad az új megújuló erőművek fejlesztése. Az áramszükséglet további bő 10 százaléka pedig, bár folyamatosan csökken, lignitre, helyi kitermelésű szénbányászatra alapul. Ennek költsége nem nagy, legfeljebb a szén-dioxid-kibocsátásért kell többet fizetni, de az kibírható. A fogyasztás közel harmadát földgázimportra támaszkodó gáztüzelésű erőművek adják.

Fenntarthatósági és ESG szempontokból is nagynak tűnik ez a jelentős megújulóenergia-szelet.

Kun-Welsz Edit:

ESG oldalról nem sokat tudunk az országról, ugyanis ahhoz, hogy ilyen értékelése legyen egy cégnek, adatokat is közölni kell. Ebben nem járnak élen a görög vállalatok. Elindultak a folyamatok, az ország földrajzi adottságai is elég jók, de még nem mondhatjuk azt, hogy Görögország fent lenne az ESG térképén. Athénban például alig láttunk napelemeket a háztetőkön, ami még akkor is árulkodó jel, ha ennek valamilyen szabályozási háttere van.

Szőcs Gábor:

Ez már a közeljövőben is változhat. Az energiaszektort nézve, Görögország az egyik leginkább ESG-barát ország lehet. 2026-ig öt paksnyi megújuló (vízre alapozó) energiakapacitást akarnak kiszórni az országba, aztán még többet nap és szélenergiából. Emellett folyik egy nagyszabású projekt, amely révén, tengeralatti vezetékkel kötik össze a görög szigeteket a szárazfölddel és így lehetőség nyílik a rendkívül drága és környezetszennyező olajtüzelésű erőművek leállítására.

Milyen hatással volt a válsághelyzet a görög fogyasztásra?

Kun-Welsz Edit:

Görögországban 10 évig borzalmas állapotban volt a gazdaság, amihez kénytelen volt alkalmazkodni a görög fogyasztó. Sokkal megfontoltabban állnak most hozzá a helyiek a fogyasztói döntéseikhez, jobban meggondolják, mit vesznek. Kis túlzással azt is mondhatnánk, hogy elnémetesedett a görög fogyasztó.

Ez nagyon látszik az átlagos görög háztartás beruházási döntésen, illetve azon, hogy felújítja-e a lakását, vagy berendezi-e új bútorokkal. Nagyon nagy az elmaradás, messze vagyunk a 2008-2009 előtti szintektől. Mivel ennyire hosszú nyomott időszakon van túl a gazdaság, a fogyasztónak többévnyi politikai-makrogazdasági stabilitásra van szüksége ahhoz, hogy ez a gondolkodásmód megváltozzon.

Mi a helyzet a görög gazdasági zászlóshajóval, a turizmussal?

Kun-Welsz Edit:

Óriási tartalékok vannak a görög turizmusban. Ha összevetjük Görögország szálláshelykínálatát Törökországéval és Horvátországéval, szinte alig vannak négy-öt csillagos szállodáik. A horvátoknál is nagyon alacsony volt az arányszám 10 éve, de azóta rengeteg beruházás történt.

Nagy szükség van itt is beruházásokra, ugyanis ha szeretnék megszólítani a sok pénzzel rendelkező nyugat-európai, amerikai, vagy éppen kínai turistákat, akkor elkerülhetetlen felpörgetni a fejlesztéseket. Óriási potenciál van abban is, hogy Görögország sokszáz kihasználatlan szigettel rendelkezik – erről, illetve a lehetséges reptérfejlesztésekről sokat beszélgettünk az egyik üzleti vacsoránkon Athénban.

A járványévek a görög turizmus számára nagyon fájdalmasak voltak, ugyanis a nemzetgazdaságnak óriási kitettsége van a szektorban, ráadásul a turistáknak nagy aránya érkezik repülővel az országba. Sokfajta statisztikát lehet látni, direkt módon 10 százalékos, közvetetten inkább 20-25 százalékos GDP kitettségről beszélhetünk.

A horvátok után ebben a görögök járnak az élen a régióban – csak miközben Görögországban, a járvány előtti csúcsévben a helyi lakosság háromszorosa fordult meg turistaként, addig Horvátországban ez a szorzó már négyszeres volt.

Egy európai mediterrán ország turizmusának a minél több felsőközéposztálybeli és felsőosztálybeli nyaralót kell megcéloznia, e kör arányát kell növelni?

Kun-Welsz Edit:

Igen, hiszen ezek a rétegek költenek sokat. Mutatja ezt Míkonosz példája, ahol pár évtizede „nem volt semmi”, most a fél világ oda jár nyaralni, a turizmus-influenszerek közül pedig nincs fent a szakma térképén, akit még nem hívtak meg a szigetre egy 5 plusz csillagos szállodába.

A legjobb, 2019-es évben 34 millió turista látogatott Görögországba, tavaly 15,2 millió, ez kevesebb, mint a csúcsév fele. Az idei évre nehéz jósolni, de megfigyelhető a tőzsdén jegyzett légitársaságok előrejelzéseiből, hogy míg az első és második negyedévben 20 százalékkal lesz a forgalmuk az egyébként nagyon jól sikerült 2019-es év szintje alatt, a harmadik negyedévre már akár el is érhetik a békeév nagyságrendjeit.

Ez azért fontos, mert a görög turizmus szezonalitása nagyon erőteljes, a harmadik negyedév, a nyári hónapok a legmeghatározóbbak. Ha ott generálódik egy jó időszak, lehet, hogy az egész év adata is csak 10 százalékkal lesz a 2019-es alatt. Látszik egyébként, hogy az emberek előre gondolkoznak, sokan már áprilisban lefoglalták az utazásaikat.

A szektorokon átívelő kilábalás hogyan hat a görög tőzsdére?

Móricz Dániel:

Nyilván, a görög tőzsde is ki van téve a globális kockázatvállalási hajlandóságnak, de ami nekünk tetszik, az az, hogy nagyon sok owner operated, családi többségi tulajdonban lévő cég működik. Szeretjük azokat a vállalatokat, ahol a tulajdonos adja a menedzsmentet is, mert akkor nincs közöttük érdekkonfliktus – erről már sokat írtunk a HOLDBLOG-on. Miért gondoljuk azt, hogy ezek a cégek jól teljesítenek hosszú távon? Egyszerűen azért, mert jó a motivációs rendszerük.

Persze tisztában kell lenni a globális mellett a görög-specifikus kockázatokkal, amik közül jelentős az a belpolitikai „veszély”, hogy az eddig egyedül kormányzó Új Demokrácia jövőre ismét megmérettetik a választásokon, valószínűleg áprilisban.

A görög parlament működése sokáig sajátos volt. Úgy működött a rendszer, hogy a 300 fős athéni parlamentben a többséget szerző párt automatikusan plusz 50 mandátumot nyert, annak érdekében, hogy könnyebb legyen kormányoznia („a győztes egyhatoda” – a szerk.).

A Sziriza a kormányzása végén, 2019-ben úgy módosította a választási törvényt, hogy eltörölték ezt a mandátumtöbbletet. Mivel alkotmány szerint csak a soron következő utáni voksoláskor lehet – tehát aktuális választás előtt közvetlenül nem – ilyen törvénymódosítást hatályba léptetni, a 2019-ben nyertes Új Demokrácia még 50 fővel nagyobb frakciót alakíthatott, és az egyik első intézkedéseként megszavazta a reform eltörlését, ami ugyancsak a következő utáni választáskor léphet életbe. Tehát jövőre a Sziriza-módosítás, a „győztes egyhatoda” nélkül szavaznak a görögök. Az a terv, hogy ha nyerni tud az Új Demokrácia, azonnal feloszlatja magát és egy hónapon belül kiírja az új választásokat, amin már újra plusz 50 mandátumot fog kapni a győztes.

Bonyolult helyzet és magabiztos tervek, amelyek megvalósításához először is nyerni kell – miközben nyilvánvaló, hogy semmilyen kormány népszerűségének sem tesz jót az infláció és az energiaár-sokk. Még messze Micotákiszék a legnépszerűbb párt, de a korábbi 13-14 százalékpontos előnyük 8-10 százalékra apadt a Szirizával szemben.

Ha bukna az Új Demokrácia, az nagyon átírná a gazdasági forgatókönyvet, ez egy érdemi befektetői kockázat Görögországban. Nyilván még akkor is jók a makrogazdasági kilátások, de a strukturális reformok és a piacgazdasági kilátások megváltoznának. Most úgy tűnik, nyerni fognak, de lehet, hogy szükségük lesz koalíciós társra. Ez a mérsékeltebb baloldali PÁSZOK (Pánhellén Szocialista Mozgalom) lehet. Ha velük kell kormányozni, a gazdaságpolitika irányítása messze nem lesz olyan szabad, mint most.

Éppen emiatt nagyon fontosnak tartja a kormány, hogy az energiaár-sokk lakossági hatásait kezelni tudja. A költségvetésnek van annyi mozgástere, hogy mind a bérek emelésén, mind az energiaszámlák mérséklésén keresztül kompenzálja a háztartásokat és manőverezni tudjon a népszerűsége megőrzéséért.

Kun-Welsz Edit:

Januárban 2 százalékos minimálbéremelés volt, amit egy újabb lépcső követett, így idén már összesen 9,7 százalékkal nőtt a görög minimálbér, alig elmaradva a 10 százalék körüli inflációtól.

Meglépték ezt úgy, hogy előtte nagyon sokáig nem emelkedtek a bérek, így komoly belső leértékelődés ment végbe a 2011-es csúcshoz képest. A görög bér- és árszínvonal most nagyságrendileg a magyarnak felel meg.

Miért érdekes a HOLD Alapkezelőnek Görögország?

Móricz Dániel:

Tényleg érdekes. Ahhoz képest, amennyire a görög tőzsde és gazdaság jelen van a régiónkban, mi most sokkal nagyobb arányban tartunk ott eszközöket, mert azt látjuk, hogy relatíve olcsók és jók a makrogazdasági kilátások abszolút értelemben, de relatíve, a többi országhoz képest is.

Ezért számos abszolút hozamú és részvényes, vegyes típusú alapunkban vannak görög részvények. Leginkább azokat kerestük, amelyek a belső fogyasztásra kitettek, beleértve a bankszektort, a fogyasztásorientált és a beruházásokhoz kötődő cégeket. Fontos érv a görög társaságok mellett, hogy tudjuk, az említett owner operated cégek árazásban prémiumot érdemelnek, mert hosszú távon jobban szoktak teljesíteni.

Adódhat a kérdés, miért ne vegyen az ember csak egy „sima” görög ETF-et (tőzsdén kereskedett befektetési alap; értékpapír csoport)? Az athéni tőzsdét leképező ETF-ek három legnagyobb súlyú tagja, amely az ETF-ek közel 40 százalékát adja, pont olyan részvények, amelyek véleményünk szerint nem annyira olcsóak és/vagy, nem annyira a görög gazdaságtól függenek. Ezek mellett rengeteg olyan cég van, amelyek kisebbek, vonzóbb az árazásuk és a görög gazdaság talpra állasa esetén jobban felértékelődhetnek.

Szőcs Gábor:

Elemző és portfóliókezelő csapatunkkal kiszemezgetjük azokat részvényeket, amelyek leginkább beleillenek a befektetési stratégiánkba és világképünkbe. Azokat választjuk tehát, amelyeket a hosszú évek csalódást keltő gazdasági helyzete jócskán leértékelt, a nemzetközi befektetők pedig a partvonalon kívülre helyeztek, már-már elfeledtek. Ha nem lesz igazunk, akkor ezen részvényeknél már kevés a tér a veszteségre, hiszen nyomott árfolyamuk most is tükrözik a kilátástalan jövőt.

Ha viszont igazunk lesz, és a bő évtizedes szenvedés után az EU-pénzek segítségével megembereli magát a hellén gazdaság, akkor ezen részvényeknél igen jelentős árfolyamemelkedés jöhet. Az esetleges veszteségnél arányaiban jóval magasabb felértékelődési potenciálú részvények kiválasztása egyben kockázatkezelési stratégiánk része is. Az így aktívan kiválasztott részvények ezután helyett kapnak a régiós részvényalapjainkban.

Az Európa feltörekvő térségére fókuszáló részvénystratégiánkban, amelynek zászlóshajó terméke a HOLD Részvény Alap, jelenleg Görögországnak van – a magyar és lengyel piacok mellett – az egyik legnagyobb súlya.

Míg 5 évvel ezelőtt egy darab hellén részvényünk sem volt, mára Görögország a harmadik legnagyobb országkitettségünk.

Móricz Dániel:

Mivel nagyon „bullish” hangvételt ütöttünk meg, fontos hozzátenni, hogy a részvénypiacokon mindig van kockázat. A globális gazdaság lassulóban van, miközben az emelkedő infláció miatt ezúttal a jegybankárok nem engedhetik meg, hogy monetáris lazítással támogassák a gazdaságot és a tőkepiacokat, részvénybefektetőket.

Ez a stagflációs helyzet alapvetően nem jó környezet a tőzsdéknek. Ez különösen azokra a befektetési eszközökre igaz, amelyek az elmúlt évtizedben sokat emelkedtek és nagyon megdrágultak. A hellén részvénypiacról ezt nem lehet elmondani, így mi relatíve sokkal vonzóbb befektetésnek látjuk most a görög piacot.

Hogyan mászik ki Görögország a gödörből?

Tizenhárom évnyi „szívás”, három válság, államcsődközeli helyzet – nincs még egy olyan európai ország, amely annyira kilátástalan szituációban volt a 2010-es években, mint Görögország. Azóta fordult a kocka, mára óriási a kontraszt a görög gazdasági mélyponthoz képest – erről beszéltek nekem a HOLD Alapkezelő szakemberei.

* A cikk a nyilatkozó elemzők saját véleményét tükrözi. Számos (akár a szakemberek által menedzselt) HOLD Alapkezelő által kezelt befektetési alapban vannak vagy lehetnek görög részvénypozíciók.

JOGI NYILATKOZAT

A dokumentumban foglaltak nem minősülnek befektetési ajánlatnak, ajánlattételi felhívásnak, befektetési tanácsadásnak vagy adótanácsadásnak, befektetési elemzésnek, az abban foglaltak alapján a HOLD Alapkezelő Zrt.-vel szemben igény nem érvényesíthető, azokért a HOLD Alapkezelő Zrt. felelősséget nem vállal.