Sajnos az a rossz hírem, hogy igen, megteheti. Sőt, valami ehhez hasonló történik mostanában… Nézzük, mire is gondolok pontosan!
Az oly sokat emlegetett „extraprofitadó”, amit nemrég vetett ki a Magyar Állam, többek között a hazai bankokat is terheli. Az adó egyik fő ideológiai alapja az lehet, hogy miközben a magyar állampapírok (például az egyéves diszkontkincstárjegy) hozama az egy évvel ezelőtti éves 1 százalék körüli hozamról mára 7,8 százalékra nőtt, addig a betéti kamatok, főleg a látra szóló betéteké, közel sem követték le ezt a változást. Azaz amíg a bankok a rájuk bízott likviditást (nagyon leegyszerűsítve) 6-7 százalékkal jobban tudják kamatoztatni diszkontkincstárjegyben, egyhetes MNB-betétben és más, kvázi „kockázatmentes” módokon, mint egy évvel korábban tudták, addig ennek az „extra/megnövekedett” kamatbevételnek csak töredékét (olykor töredékét sem) adják tovább a lakosságnak és a vállalatoknak a betéti kamatokon keresztül.
A gonosz, profitéhes bankok sanyargatását a lakosság is örömmel szokta tudomásul venni, a „bank mindig nyer”, vagy a „keresnek azok majd máson biztosan” felkiáltás mellett, így nagy lakossági felzúdulást érthetően nem okozott a banki extraprofitadó. Pedig tulajdonképpen éppen az történt, amit a cím is takar: elvette a Magyar Állam a bankok rövid forrásain keletkezett eredményének egy jelentős részét. De ez miért is kellene érdekelje a lakosságot?
Nézzünk egy nagyon egyszerű számolást! A háztartási betétállomány tavaly év végén a teljes hazai bankrendszerben 12.899 milliárd forint volt, a vállalati szektor pedig 14.516 milliárd forint betétállományt tartott a hazai bankrendszernél. Az extraprofitadó 250 milliárd forintot jelent évente (nem számolva a pénzügyi tranzakciós illetékkel, de azt most egyszerűsítés okán ne számoljuk ide). Azaz, ha az adót e két csoport betéteire vetítjük, hiszen ezen keres „extraprofitot” a bankrendszer, akkor az adó a betétállomány 0,91 százalékát vonja el évente a bankrendszertől. Feltételezve, hogy a vállalatok általában nagyobb tárgyalóerővel bírnak és mobilisebbek is, könnyebben tudnak egyéni betéti kamatemelést kiharcolni, mint a lakosság, vagyis rájuk kevésbé tudja áthárítani az adót a bankrendszer. Így, ha tisztán a lakossági betétállományra vetítjük az éves 250 milliárd forintos adót, akkor valójában a bankrendszer közbeiktatásával éves szinten akár 1,94 százalék betéti kamatot is elvonhat az extraprofitadó a magyar lakosságtól. Miközben a hitelkamatok (piaci) szintű emelését sok esetben gátolja az állami szabályozás, nyilvánvaló, hogy a bankrendszer vagy így, vagy úgy meg fogja próbálni az extraprofitadót ráterhelni a lakosságra (és a vállalati szektorra), így ha a betétekért folyó verseny be is indul, logikusan előfordulhat az, hogy akár 0,91-1,94 százalékkal kisebb betéti kamatot ad majd a bankrendszer a lakosságnak (és/vagy vállalati szektornak), mint amit ő maga megkeres a betétek kihelyezésével.
Persze a fentiek rendkívül sok egyszerűsítést tartalmaznak. A banki profit is csökkenhet, és nem feltétlenül a betétek kamatából vonja majd el a bankrendszer az adó fedezetét, a körülmények is változhatnak, de ma kimondható, hogy minden egyéb változatlansága mellett, a fentieket figyelembe véve az extraprofitadó a bankrendszert felhasználva, és áttételesen felelőssé is téve, akár 1-2 százalékot is elvonhat minden évben a lakossági és/vagy vállalati betétesektől. Ez pedig már lehet, hogy a kedves olvasót is érinti.
A lakossági és céges befektetők által megvásárolható állampapírhozamok jelentős növekedésének köszönhetően azonban újra érdekessé váltak a magyar állampapír alapú portfóliók, nemcsak magánszemély, hanem akár céges befektetők számára is. Megfelelő odafigyeléssel kiaknázhatók a megnövekedett állampapírhozamok adta befektetési lehetőségek, akár hosszabb távú, akár nagyon rövid távú likviditások kezelésére is, így nem kell alkudoznunk a bankkal a magasabb betéti kamatért. Az állampapírokon keresztül közvetlenül is élvezhetjük a hozamemelkedés adta lehetőségeket. Éppen emiatt hozott létre a HOLD Alapkezelő Privát vagyonkezelése több olyan portfólióosztályt, amely ezen lehetőségek kiaknázását célozza meg vagyonkezelt ügyfeleink számára, akár napi szintű likviditás mellett. Érdemes lehet megismerni ezen lehetőségeket!
Jelen blogbejegyzés szerzője az egyik ügyfélkapcsolattartó privát bankárunk, akit a fentiekkel kapcsolatos kérdése esetén ezen a címen érhet el: privatvagyonkezeles@hold.hu
JOGI NYILATKOZAT
A dokumentumban foglaltak nem minősülnek befektetési ajánlatnak, ajánlattételi felhívásnak, befektetési tanácsadásnak vagy adótanácsadásnak, befektetési elemzésnek, az abban foglaltak alapján a HOLD Alapkezelő Zrt.-vel szemben igény nem érvényesíthető, azokért a HOLD Alapkezelő Zrt. felelősséget nem vállal.