Emelkedő kamatkörnyezet

A jegybankok kezdik megelégelni az inflációt. A keddi gyűlésén az amerikai jegybank 1994 óta először, 75 bázisponttal növelte a szövetségi kamatrátát. Ma hasonlóan cselekedett a magyar és a svájci jegybank is, júliusban az Európai Központi Bankra (EKB) terelődhet a figyelem.

Az amerikai Nyíltpiaci Bizottság 1 százalékról 1,75 százalékra emelte az amerikai irányadó kamat felső értékét, ami a kereskedelmi bankok egynapos kölcsöneinek az árát határozza meg. A döntés a piaci várakozásokkal összhangban alakult. A Fed elnöke, Jerome Powell hangsúlyozta, hogy a monetáris hatóság elkötelezett az infláció csökkentése és a fokozatos szigorítás mellett. A jelenlegi várakozások szerint az amerikai effektív benchmark kamat év végére eléri a 3,5 százalékot, majd 2023-ban elérheti a 3,8 százalékot.

A Svájci Nemzeti Bank 15 év után újra kamatot emelt, a látra szóló betéti kamatlábát mínusz 0,75 százalékról mínusz 0,25-re emelte. A várt 25 bázispontos emelés helyett az 50 bázispontos szigorítás meglepetésként érte a piacokat, mivel a svájci jegybank nem a kapkodásáról vagy a héja (szigorú) szemléletéről híres.

A Magyar Nemzeti Bank is lépett, váratlanul 7,25 százalékra emelte az egyhetes betéti kamatot. A Monetáris Tanács szakított azon gyakorlatával, mely szerint csak a hó végi ülésén változtat az irányadó eszközén. A hírre a forint eleinte erősödéssel reagált, bár a napi árfolyamfluktuációkba a jelenlegi környezetben nem érdemes sokat belelátni.

A fejlett országokban tapasztalható 10 százalék körüli infláció egyre inkább eléri a jegybankok ingerküszöbét. Már csak az Európai Központi Bank ül a „kispadon”, bár tegnap Frankfurtban is rendkívüli ülést tartottak.

Aggasztja az EKB döntéshozóit az eurózonában megfigyelhető hozamdivergencia. A német és olasz 10 éves állampapírok hozamai között jelenleg 2,5 százalékos különbség van, termesztésen nem a német javára.

Frankfurt szélsőséges esetben az irányadó kamat emelése mellett ideiglenes eszközvásárlási programra kényszerülhet, hogy az eurózóna centruma és „perifériája” közötti hozamkülönbözetet lecsökkentse. Az EKB-től az elemzők júliusban várnak 25 bázispontot kamatemelést.

Összeomlás? Átárazódás!

Nagyon gyorsan történt. Pedig Európában még be sem fejezték a mennyiségi lazítást (QE), az USÁ-ban pedig el sem kezdték a mennyiségi szigorítást (QT) és a fejlett világban alig néhány kamatemelésen vagyunk túl. Ennek ellenére az eszközárak rengeteget estek az elmúlt fél évben. A globális kötvényindexek 10-15, a nagy részvényindexek 10-15-20 százalékot zuhantak idén május elejéig. Ezzel a részvénypiacok letörölték az elmúlt 1-2 év, a kötvények némely esetben az elmúlt 5 esztendő emelkedését. Ráadásul ez elmúlt fél évben az árszínvonal is ugrott 5 százalékkal, így egy passzív tőkepiaci befektető nagyon rövid idő alatt elvesztette reálvagyonának közel ötödét. A jó hír az, hogy ezt követően így már kicsit jobbak a reálhozam kilátások. A rossz pedig az, hogy még mindig nem túl magasak.