A zöldülés mellett „fúrni kell” – kettős nyomás alatt az energiapiac


A globális energiapiaci beruházások értéke 2023-ban 2,8 ezer milliárd dollár körül alakulhat, amelynek 63 százaléka már a klímavédelem jegyében zajlik. Az energiaátmenetet előmozdító beruházások 38 százaléka megújuló erőművek fejlesztését célozza. A szárazföldi nap és szél kiaknázásán túl a tengeri szélerőműparkok is egyre nagyobb szeletet jelentenek. A beruházások további 22 százaléka a hálózat és tároló kapacitások fejlesztésére irányul.

A bejegyzés a Tele Energiával sorozat része.

A hálózatok fejlesztése elengedhetetlen: a decentralizálódó villamosenergia rendszer, az időjárásfüggő erőművek termelésingadozásai a kínálati oldalról, a kialakuló széles áringadozások és az elektromos autózás terjedése miatt változó fogyasztási szokások a keresleti oldalról teszik szükségessé egy erősebb, rugalmasabb és okosabb hálózat kiépítését.

A Nemzetközi Energiaügynökség becslése szerint a fogyasztók idén 36 százalékában (közel 630 milliárd dollárral) járulnak hozzá a zöldüléshez. Ennek több, mint a fele az épületek energiahatékonyságának javítására megy el, főként hőszivattyúkra, jobb szigetelésre. Nem meglepő ez a tavalyi energiakrízis után – főként azon országokban, ahol a kormányok kevésbé védték meg a háztartásokat. Az összeg kisebbik fele a közlekedés hatékonyabbá, illetve elektromos alapúvá tételéhez kapcsolódik. Fontos megjegyezni, hogy ezekben a számokban nincs benne a (fél)elektromos autókra idén költött közel 400 milliárd dollár.

Az ábráról kiemelendő még a “hagyományos” energiaberuházások felfutása az olaj és gáz területén. Ennek két oka van:

1. Hosszú éveken át – az alacsony árak és az ESG-nyomás miatt – elmaradtak, lelassultak a beruházások.

2. Új csúcson van a globális olajfogyasztás, ami véleményem szerint még jó pár évig nőni fog, és 10 év múlva is közel annyi lesz, mint ma. Ehhez pedig fúrni kell, mivel a meglévő kutak természetes termeléshanyatlása komoly lyukat üt a kínálati oldalon.

Továbbá földgázra még hosszabb ideig lesz szükség, mint az olajra, mivel egyfajta hidat képez a régi és új energiakorszak között, azaz átmenetileg megnő a szerepe. Ráadásul az olcsón gázt termelő régiókat óceánok választják el nagy gázigényű térségektől ezért az LNG-infrastruktúrát is fejleszteni kell.

A szerző, Szőcs Gábor a HOLD Orion Befektetési Alap portfóliókezelője. 17 éve követi az energia- és részvénypiacokat. Az Orion Alap egyik stratégiai célja, hogy globális palettáról válogatott alulértékelt energia-, közmű- és nyersanyagpiaci részvénybefektetésekkel növelje az alap hozamát.

Tele Energiával