A drága energia korszaka még nem ért véget

Az európai TTF gáztőzsde határidős árjegyzéseit tekintve gondolhatnánk, hogy az orosz agresszió által okozott gázkrízis korszakának legrosszabbja talán már mögöttünk lehet. Habár az árszintek még mindig a Covid-járvány előtti szintek közel dupláján vannak, 2022-höz képest a jegyzések a töredékére estek vissza. Mindezt látva, első pillantásra könnyű azt gondolni, hogy a gazdaságot már jóval kisebb mértékben sújtja az energiaválság, ugyanakkor a valóság az, hogy a háború a tavalyi év során is euró százmilliárdokba került az európai gazdaságoknak.

Mielőtt belemerülök az elemzésbe, egy kis fogalomtisztázás: a közgazdaságban előszeretettel használjuk az „alternatív költség” fogalmát. A fogalom a gazdasági szereplők profit- és jólét-maximalizálásának vizsgálatakor jut szerephez. Például amennyiben egy adott terméket 100 eurós árréssel értékesítünk, viszont ha egy szomszéd piacra exportáltunk volna, az extra költséget is beleszámolva 120 eurós profitra is szert tehettünk volna, úgy lehetőségköltségünk 20 euró. Ez a megkereshető, de meg nem keresett negatív közgazdasági profit. Gazdasági szereplőként, csak úgy, mint a kézelfogható költségek (profit) esetén, célunk ennek csökkentése (növelése).

A teljes Unióban – és kifejezetten Magyarországon – az energiapiaci direkt kiadások esésének egyik legnagyobb mozgatórugója a kereslet összecsuklása volt. A kontinens gázfogyasztása 20-25 százalékkal van a békeidőben mért szintek alatt – alacsonyabb szinteken, mint a 2012-es euróválság idején, mutatva ezzel is a gazdasági mélyrepülés súlyosságát.

Forrás: Eurostat, HOLD-számítások

Természetesen nem a földgáz az egyetlen építőkockája az EU energiamixének, valamint a kieső gázból történő energiatermelést több gazdaság is igyekezett alternatív energiaforrásokkal pótolni, így végső soron a kontinens teljes energiafogyasztása „csupán” 5 százalékkal esett vissza a háború előtti, 2021-es szinthez képest.

A csökkenő energiafelhasználás mellett van még egy „zöldítő” hatása is a helyzetnek. A jelenleg is folyó energiaválságot, amely elsősorban a felhasznált mennyiségben csapódik le, leginkább az energiaintenzív iparágak (vegyi anyagok, vas és acél, erdészeti termékek, műanyag, finomítás, cement, gumi, színesfémek, műtrágyák stb.) érzik meg annak hatását.

Mivel a termelés csökkenés elsősorban így az iparban jelentkezik, a gazdaság energiaintenzitása (azaz egységnyi GDP előállításához szükséges energiaigénye) szintén jelentősen csökken. Egyszerű példával élve, ha egy gazdaság fele-fele arányban origamizásból és acélgyártásból áll, úgy az acélgyárak bezárásával a GDP felére csökken, de a felhasznált energia majdnem teljesen összeesik, hiszen az origamigyártóknak pusztán a helyiségek melegen tartásához kell energia, nincsenek nehézgépek, nem kell a nyersacélt körülbelül 1500 °C-ra felfűteni.

Habár az európai gazdaság energiaigénye a technológiai fejlődésnek és zöldítésnek köszönhetően évek óta javul, az elmúlt két év rányomta a bélyegét a mutatóra, az energiaigény mélyen trend alatt csökkent.

Az energiafelhasználás és energiaigény segítségével számszerűsíthetjük, hogy mekkora a folyamatban lévő energiaválság lehetőségköltsége az európai gazdaságra nézve, azaz mennyibe kerül évente az alacsonyabb felhasználási szint, az energiamix változása, illetve az energiaigényes iparág gyengélkedése. Feltételezve, hogy az energiafelhasználás visszatérne a háború előtti szintre, illetve a becsült energiaigény az ipari termelés fellendülésével visszatérne korábbi trendjéhez, úgy az Unió gazdasági kibocsátása körülbelül 4 százalékkal lehetne magasabban – plusz-mínusz 1 százalék, a becslések bizonytalanságát figyelembe véve. Az utolsó négy negyedév folyóáras GDP-számai alapján ez körülbelül 650 milliárd eurónak felel meg a közel 17 ezer milliárd eurós gazdasági övezeten belül.

Összességében így Európa nem(csak) a magasabb kiadásokon, hanem az alacsonyabb jövedelmén keresztül fizeti meg az energetikai válság költségeit. Mivel a geopolitikai helyzet miatt valószínűtlen, hogy az olcsó vezetékes gáz korszaka visszatérjen a közeljövőben, a kontinens gazdaságának alternatív és megbízható energiaforrásokra lesz szüksége a gazdasági növekedés újraindításához, valamint ipari versenyképességének visszaállításához.

JOGI NYILATKOZAT

A dokumentumban foglaltak nem minősülnek befektetési ajánlatnak, ajánlattételi felhívásnak, befektetési tanácsadásnak vagy adótanácsadásnak, befektetési elemzésnek, az abban foglaltak alapján a HOLD Alapkezelő Zrt.-vel szemben igény nem érvényesíthető, azokért a HOLD Alapkezelő Zrt. felelősséget nem vállal.

Borítóképen az Északi Áramlat-2 beruházásáshoz köthető szállítóhajó, 2021-ból. (Forrás: Sean Gallup/Getty Images)