Egy fékeket vesztett rezsim épp visszaél egy fékevesztett helyzettel. Amióta Erdoğan az elnök, a török líra folyamatosan gyengül. Ez a folyamat az elmúlt négy évben háromszor váltott pánikszerűbe, és mindhárom esetben könnyen beazonosítható a pánik forrása. Persze, ha Erdoğant (Putyint, Madurót, Kim-Jong Unt stb.) kérdezzük, akkor a líra árfolyama nem számít, mert csak spekulánsok áskálódnak szuverén nemzetük ellen. Ha engem kérdezünk, akkor csak a líra árfolyama számít: az objektív mérce.
Erdoğan nem szeretné elveszíteni a hatalmát – úgyhogy börtönbe záratja kihívóját. Tizenegy évnyi uralom alatt sok vaj gyűlik az ember füle mögé, érthető, ha nem akarja, hogy mások ezt esetleg megvizsgálják. Jó, nem mindenhol van ez így, Francois Mitterrand, Helmut Kohl, vagy Angela Merkel boldogan tették le a lantot tizensok év kormányfőség végén, majd kertészkedtek utána békésen. Vajtól mit sem tartva.
Balásy Zsolt, a HOLD Alapkezelő portfóliómenedzsere és a HOLD After Hours házigazdája írja a HVG360 gondozásában készülő, „Kapitalizmus Balásyval” című, kéthetente megjelenő, prémium hírlevelet.
A hírlevél célja, hogy a gazdaság egy-egy szegmenséről írjon úgy, hogy azon senki ne unatkozzon. Az se, akit egyáltalán nem érdekel a gazdaság azon szegmense. A prémium hírlevél egyes részeit a megjelenés után változatlanul közöljük a HOLDBLOG-on.
A hírlevélre itt tudsz előfizetni.
Ez a hírlevél először 2025. április 9-én jelent meg.
És lehet dilemmázni, hogy Angela azért nem börtönzött be minden ellenzéki politikust, mert nincs vaj a füle mögött, vagy az oksági viszony fordított – azért nincs vaj, mert úgyse lehetne bebörtönözni?
A működő demokrácia intézményeinek, a fékek és ellensúlyoknak egy következménye, egy mindenkit boldogító tyúk-tojás dilemma ez.
De miben bízhat az, aki nem olyan szerencsés országban él, mint a németek? És ennek ellenére mégis azt szeretné, hogy politikusok bűneire figyeljen a társadalom, sőt, a bűnökért bűnhődés is járjon? Bízhatott eddig valamelyest a Nyugatban, de Trumppal ez is erodálódott. Például – elődeivel szemben – Trumpot nem érdekli, hogy ki kit börtönöz be Törökországban. Valamint, ha a világ legerősebb hadserege kitáncol Európa mögül, akkor a világ kilencedik legerősebb hadseregének, a töröknek barátsága felértékelődik Európa számára. Talán nem véletlen, hogy két év relatív politikai nyugalom után éppen most, Trump bemutatkozása után jött az a bebörtönzés.
De nem török belpolitikáról akartam írni, hanem arról, ami elég pontosan jelzi, ha egy fékeket vesztett rezsim épp visszaél a fékevesztett helyzettel. Jelen esetben ez a török líra árfolyama – azaz a piac. Amióta Erdoğan az elnök, a török líra folyamatosan gyengül, aminek sok oka van, most nem mennék bele, csak az argentin elnököt, Javier Mileit idézném a témában – ő elég jól ismeri a jelenséget, az argentin peso a török líránál is cifrább pályán jár:
„Ha nem csinálod jól a dolgod, a valutád leértékelődik, és tönkreteszed a reálbéreket. (…) Ha bizalmat teremtünk, a valuta felértékelődik.”
A török líra folyamatos gyengülése az elmúlt négy évben háromszor váltott át pánikszerűbe, és mindhárom esetben könnyen beazonosítható a pánik forrása.
1) 2021 során Erdoğan úgy döntött, hogy átírja a közgazdaságtan könyveket, amelyek szerint a száguldó inflációt magas kamatokkal lehet lehűteni. Szerinte a magas kamatok csinálják a magas inflációt az emberek várakozásain keresztül, ezért a 20 százalékos infláció mellett 15 százalékra csökkentette az alapkamatot. A piac azonnal jelezte, hogy ebből baj lesz. Lett is, egy év múlva már 80 százalék volt az infláció.
2) 2023 május 28-án Erdoğant harmadszor is újraválasztották úgy, hogy a várakozás inkább a veresége volt. A piac azonnal jelezte, hogy baj lesz, a líra három hét alatt gyengült húsz százalékot.
3) Lett is, a múlt héten Erdoğan bebörtönözte legnagyobb politikai ellenfelét (ld. első bekezdés). Az objektivitás reménytelen célja végett definiáljuk úgy a bajt, hogy olyan politikai manőver, ami Törökországban és Oroszországban megtörténhet, de Svájcban nem. A líra újfent bejelzett.
Persze, ha Erdoğant (Putyint, Madurót, Kim-Jong Unt stb.) kérdezzük, akkor a líra árfolyama nem számít, mert csak spekulánsok áskálódnak szuverén nemzetük ellen. Ha engem kérdezünk, akkor csak a líra árfolyama számít, ami objektív mérce. A politikával szemben, aki a tőzsdén hazugságra kereskedik, aki az érzelmeit követi, az hamar elbukja a pénzét. Maradnak a racionalisták, a legobjektívebb párt.
És igaz, hogy piaci alapon, profit központú racionalizmusból is fakadnak rossz dolgok. Például monopóliumok, amelyek aztán visszaélnek hatalmukkal. De van egy nagy előnyük az olyan, politikai alapon létrejövő hatalmi monopóliumokkal szemben, Erdoğan. A piaci monopóliumok fölött mindig ott fog lebegni Damoklész kardjaként az állam, amely bármikor beavatkozhat az elszabadult piaci folyamatokba. Olyat még nem láttam, hogy a piac kiiktatta volna ezt a féket és ellensúlyt. Fordítva sajnos ez nincs így. Erdoğan károkozását ki tudja, ki fogja megállítani? A devizaárfolyam csak jelezni tudja.
Balásy Zsolt, a HOLD portfóliómenedzserének többi írását és szemléjét itt böngészheted a HOLDBLOG-on.
Ez egy véleménycikk, amely nem feltétlenül tükrözi a HOLD Alapkezelő és a HOLDBLOG szerkesztőségének álláspontját.