Mozgolódás az európai atomenergia-termelésben

Az elmúlt időszakban az ukrajnai zaporizzsjai atomerőművel kapcsolatos hírek mellett több érdekes tőkepiaci hír is napvilágot látott, amely így vagy úgy, de szorosan kapcsolódik az atomerőművekkel megtermelt áramszolgáltatáshoz. Az ellátásbiztonság miatt egyik napról a másikra több, korábban tabunak gondolt témában állt be 180 fokos fordulat.

Ezek közül talán a két legfontosabb, európai tőzsdei vonatkozású hír:

1. Franciaországban a többek között az atomerőműveket is üzemeltető Electricité de France (EDF) kerül teljesen állami tulajdonba, kivásárolva 12 EUR/részvényenkénti áron a közkézhányadot. A jelentősen eladósodott cég kivásárlásakor valószínűleg – az állami áramár-szabályozás miatt is – ellátásbiztonsági és stratégiai szempontokat is figyelembe vett a francia kormányzat.

2. Németország a 2011-es fukushimai katasztrófát követően, elsősorban zöld politikai nyomásra, úgy döntött, hogy a 17 nukleáris létesítmény egyikének működését sem hosszabbítják meg, és a továbbiakban nem építenek az atomerőművekkel megtermelt áramra. Korábban egyébként még ezen atomerőművek üzemeltetési engedélyének 2033-ig való kiterjesztéséről lehetett olvasni a sajtóban.

Ezen a rendkívül határozott véleményen (amely már-már túlment a racionalitáson) változtatott az orosz-ukrán háború, és nyár elején kezdtek szivárogni a hírek a németországi atomerőművek üzemidejének meghosszabbításával kapcsolatban. Három atomerőmű működését korábban már 2022 végére tervezték, és bár végleges döntés még nem született, ne lepődjünk meg, ha idén és az elkövetkező években meghosszabbítják az atomerőművek üzemidejét Németországban!

Pusztán tőkepiaci szempontból vizsgálva a témát: az erőműveket üzemeltető RWE tőzsdei cég – amely nem mellesleg rendkívül jelentős átalakításon megy keresztül a megújulóenergia-ágazatban is – rendkívül erős árfolyamgrafikonnal rendelkezik az idei évben.

A téma még semmiképpen nem lerágott csont. Bízzunk benne, hogy nem következik be semmiféle katasztrófa a szomszédban. Mindenesetre a komoly energiaellátási problémákkal szembesülő, de nukleáris atomerőműveket egyáltalán nem üzemeltető Olaszország, illetve Svájc, a 2034-es atomerőművi bezárásával csak két kiragadott példa, amely szintén idekapcsolódik.

Olvasóink kérdezték, válaszolunk – Megújulóenergia-szektor

Milyen lehetőséget lát a HOLD Alapkezelő a megújulóenergia-szektorban, ahova az Európai Unió most nagyon sok pénzt invesztál? Válaszolunk!