Európai gázhelyzet: mennyire sikerült leválni az orosz importról?

Könnyen hihetnénk, hogy az előttünk álló téli hónapokban már semmilyen meglepetés sem érhet minket az energiapiacokon, azonban ez korántsem igaz.

Az Európai Unió gázellátásának legnagyobb részét az import adja – 2022-ben ez nagyjából 80 százalék volt. Az import kétféleképp érkezik az EU-ba, csővezetékes formában 61 százalék, cseppfolyósított formában (LNG – Liquefied Natural Gas) pedig 39 százalék.

Tényezők, amelyek befolyásolhatják az európai importot

2021-ben a földgáz nagyjából fele Oroszországból jött, az orosz-ukrán háború alatt viszont Vlagyimir Putyin orosz elnök politikai fegyverként kezdte el ezt használni, válaszul az EU országainak meghatározó része fő célként tűzte ki a leválást. Ennek meg is lett a hatása, hiszen tavaly már csak 25 százalékát tette ki az orosz gáz az importnak, így kijelenthetjük, hogy az EU jóval felkészültebben kezelheti az orosz lépéseket (például a szállítások részleges vagy teljes leállását).

Ennek egyik oka az, hogy 2023 első negyedévében már Norvégia és az Egyesült Királyság adta a vezetékes földgázimport 59 százalékát, és Oroszország csupán 17 százalékkal „járult hozzá”. (Baloldali kördiagram)

Forrás: Statista, saját szerkesztés

A másik tényező pedig, hogy az EU hatalmas mértékben növelte az LNG-importját, tavaly már csaknem 40 százalékát tette ki a teljes gázimportnak, ez csupán 23 százalék volt 2021-ben. Itt pedig az orosz gáz piaci részesedése még kisebb, idén eddig 13 százalék volt összesen. A legnagyobb LNG-exportőr pedig egyértelműen az Egyesült Államok, amellyel bár vannak kereskedelmi konfliktusai az EU-nak, végső soron azonban régi és erős szövetségről beszélhetünk esetükben, gazdaságilag és katonailag is. (Jobboldali kördiagram)

Természetesen a keleti régió jóval kitettebb az orosz exportnak. Egy esetleges leállás a régióban Ausztria, Szlovénia és Magyarország számára lenne a legfájdalmasabb, ezzel szemben Lengyelország teljesen levált az orosz gázról.   

Közvetett tényezők

Dutch TTF Natural Gas Futures

Forrás: ICE

Az izraeli LNG-export egyáltalán nem jelentős Európába, így közvetlen hatása az importra ilyen formában nem lesz a palesztin-izraeli háborúnak. Közvetetten annál inkább befolyásolhatja az Európai gázpiacot a háború, hiszen a bizonytalanság a piacokon jelentősen mozgatja a földgáz holland gáztőzsdén jegyzett árát. Ezt láthatjuk a fenti ábrán is, ahol a piros vonal jelzi a Hamász támadásának napját. Bár az ár a kezdeti hetekben meredeken emelkedett, mostanra szinte a háború előtti szintre állt vissza, és harmada az egy évvel ezelőtti szintnek.  

Szintén közvetetten, hiszen az EU nem importál ausztrál LNG-t, de az ott kitört sztrájkok befolyásolták az LNG-árakat.

Ahogyan a példák is mutatják, szinte bármilyen bizonytalanság a világpiacokon befolyásolhatja az európai gázárakat, függetlenül attól, hogy az Uniónak van-e közvetlen kapcsolata az adott helyzettel.

Hogy állnak a tárolók?

Az európai gáztárolók többségükben szinte tele vannak, a földalatti gáztárolók 99,6 százalékon, bőven akad olyan ország is, ahol ez az érték 100 százalék felett van (ez röviden azért lehetséges, mert a gáztárolók kapacitását, a „mobilgázt” úgy adják meg, hogy az nem tartalmazza az úgynevezett párnagázt, ami a tároló működésének fenntartásához szükséges, így azt a „papíron” szereplő, 100 százalékos értéket jelentő mobilgáz kapacitása fölé is lehet tölteni) , az LNG-terminálok pedig 71,6 százalékon állnak.

Ez a mennyiség önmagában nem jelenti azt, hogy Európa hátradőlhet, bár tele vannak a tárolói, de a legtöbb országnak, ha nem tud importálni, az súlyos problémát jelent a tél folyamán (a tárolók nagyjából 25-30 százalékát adják az EU téli fogyasztásának). Azonban mindenképp bizakodásra adhat okot, végképp a keleti országoknak, ahol a tárolt mennyiség megközelíti vagy akár meg is haladja a tavalyi teljes téli fogyasztást, mint például Magyarországon.

Ráadásul, számos hírportál szerint, európai vállalatok már Ukrajnában is elkezdték felhalmozni a gázt.

A fogyasztás

2022 augusztusa és 2023 márciusa között (és itt fontos kiemelni, hogy a tavalyi egy kifejezetten meleg tél volt) a fogyasztás 17,7 százalékkal esett vissza a 2017 és 2022 közötti azonos időszakok átlagához képest. Ehhez hozzájárult a már említett meleg tél, és a fogyasztás önkéntes csökkentése a tagországok részéről, de a magas ár már önmagában is megtette a hatását, és a kereslet valószínűleg ebből adódóan is csökkent.

A fogyasztás nagyban függ az időjárástól, amivel kapcsolatban a télre jelenleg még bizonytalan előrejelzéseket lehet csak találni, viszont ezek valószínűbbnek tartják az átlagnál melegebb telet, ami nagyban megkönnyítené Európa helyzetét.

Ez a könnyebbség abból adódhat az enyhe tél esetén sok más mellett, hogy a lakosság fogyasztása a teljes felhasználásnak csaknem egy negyedét adja, a lakosság pedig ezt a gázt számottevő részben fűtésre használja.

Összegzés

Az orosz gáz, bár már nem feltétlenül nélkülözhetetlen, ellenben még mindig egynegyedét teszi ki a teljes európai gázimportnak, így mindenképp fájdalmas lenne bármilyen visszaesés a szállításokban az EU számára.

A tárolók viszont szinte csurig vannak, és a fogyasztás is mérsékeltnek tűnik, de a neheze csak most jön a fűtési szezon kezdetével, és tetőzve a helyzet összetettségét, továbbra sem szabad elfeledkeznünk egy szeszélyes változóról, az időjárásról.

Forrás: Bruegel.org

A fenti ábra a Bruegeltől ezekkel a lehetőségekkel számol: amennyiben nem történik változás az importban, tehát az oroszok nem csökkentik drasztikusan a szállításokat, vagy nem történik egyéb kiszámíthatatlan esemény, ami nagyban befolyásolni tudja a globális piacokat, és az időjárás a mostani előrejelzések szerint alakul, az EU bármiféle nehézség nélkül képes lehet átvészelni a telet (kék vonal).

Ha megszűnne az EU-ba irányuló orosz gázexport, már az is jelentős mértékben ártana a gázellátásnak (piros vonal), ellenben, ha ehhez még egy váratlanul hideg telet is hozzákalkulálunk (a Bruegel plusz 12 százalékot adott hozzá a fogyasztáshoz ebben az esetben), a tél végére a gáz mennyisége majdhogynem átlépné a kritikus 20 százalékos tárolói kapacitást (sárga vonal).

Mindez nem számol bármiféle változással, a többi energiatermelő területen, így, ha azokat is figyelembe vesszük, valószínűleg egy tisztább képet kaphatunk arról, hogy hogyan alakulhat a gázpiaci helyzet az Európai Unióban a következő pár hónapban.

A cikk szerzője Kacskovics Nándor János, a Budapest Investment Club tagja.