A várakozásoknak megfelelően 50 bázisponttal emelte múlt hét csütörtökön az irányadó kamatát az Európai Központi Bank, és bejelentette a mennyiségi szigorítás kezdetét. 2023 márciusától kezdődően a jegybank mérlege havi 15 milliárd euróval csökken az év végéig.
Christine Lagarde jegybankelnök elmondta, 2023-ban egy enyhe gazdasági visszaesésre számítanak az eurózóna gazdaságában, ennek megfelelően a 2023. évi reál-GDP-növekedést 0,5 százalékra módosították. Ez jelentős változást jelent, hiszen még idén márciusban 3 százalékra becsülték a 2023-as reálnövekedést Frankfurtban.
Az inflációs előrejelzés szintén meglepetést okozott, negatív értelemben. Míg márciusban 2 százalék volt az Európai Központi Bank prognózisa, ez most 6,3 százalékra lett módosítva.
A jegybankelnök kommunikációja meglehetősen szigorú hangvételű: kifejtette, hogy hosszú harcra készül az infláció ellen. Meglátása szerint még 2024-ben is 3 százalék felett lesz a pénzromlás mértéke az eurózónában. Továbbá óva intette az európai országokat a költségvetési túlköltekezéstől is.
A piac immáron 3 százalék feletti irányadó kamatra számít 2023-ban.
Az alábbi ábrán az látható, hogy az EKB prognózisai miként változtak idén az inflációra és a reál-GDP-növekedésre vonatkozóan.
Összefoglalva: megállapítható az európai gazdaság gőzerővel fog robogni 2023-ban a stagfláció felé!
Infláció: túl jól megy az amerikai fogyasztónak
Vakmajom: Bonyolult, paradoxonokkal teli egyensúly – még mindig túl jól megy az amerikai fogyasztónak, ez a fő inflációs “baj”.