Az amerikai részvénypiac meneteléséről naponta értesülhet az olvasó, ha máshogy nem is, de egyedi részvénysztorik szintjén mindenképpen. Extrém értékeltségű vállalatokról és éppen összeomlást vagy szárnyalást jósló sztárbefektetők megnyilvánulásaitól hangos a sajtó. Itthon valószínűleg sokan figyelik az EURHUF árfolyamát, a pénzügyileg szofisztikáltabb olvasóink akár a BUX indexet és a magyar hozamgörbét is követik. De mi a helyzet az egzotikusabb országok tőzsdéin? Le tudta-e dolgozni minden ország tőzsdéje az esést? Az alábbi ábrán néhány fejlődő ország 2019.12.31 óta elért USD-ben mért teljesítménye látható egymással összehasonlítva.
Az ábráról leolvasható, hogy a Taiwan LONG és Brazília SHORT spread ügyletet felvevők jártak a legjobban, szívből remélem, hogy olvasóink között voltak, akik ezt megjátszották. Ha csak az egyik irányt, akkor sem jártak rosszul, de nézzünk a teljesítmények mögé kicsit. A Taiwani index 8 legnagyobb részvényéből 6 IT cég közel 40%-os együttes súllyal, de közülük is kimagaslik a Taiwan Semiconductor félvezetőket/chipeket gyártó vállalat. A chiphiány számukra kedvezően hatott, hiszen árazási erejük jelentősen javult és sok elemző szerint ez még évekig kitarthat. A legrosszabbul teljesítő Brazíliáról, hipotetikus spread ügyletünk másik oldaláról, nem sok jót lehet elmondani. Az indexük legnagyobb cégei közül az olajkitermelő Petrobras-t és a nyersanyag kitermelő Compania Vale do Rio Doce-t érdemes kiemelni. A kedvező olajpiaci környezet hatására a Petrobras eredménye az utóbbi időben elkezdett bejavulni, de a világ egyik legeladósodottabb vállalataként kénytelen rendbe rakni a mérlegét, és persze osztalékot fizetni az államnak. A nyersanyag kitermelő Vale (főként vas és nikkel) árfolyama kéz a kézben jár az összeomló vasérc árakkal. Itt a kínai Evergrande ingatlanfejlesztő és a kínai ingatlanpiac körüli nehézségek játszanak szerepet, ahova a Vale által exportált vasérc nagyrésze kerül. Mindkét vállalat gyenge teljesítményében közrejátszik a brazil reál siralmas szereplése a dollárral szemben, mely idén már 6.5%-ot gyengült.
A koreai és indiai részvénypiacok erőteljes emelkedést mutattak. Az indiai index egyik legnagyobb vállalata az Infosys nevű IT cég több mint 100%-ot emelkedett, ez magával húzta a teljes indexet, miközben a többi nagy indextag is erős volt. Az egész világon erősek voltak az IT és a diszkrecionális fogyasztói cikkekkel foglalkozó vállalatok, és mivel a koreai index közel fele velük van tele, nem csodálkozhatunk az indexet követő ETF erős teljesítményén.
Indiával és Koreával ellentétben rendkívül gyenge teljesítményt tud felmutatni a török index, viszont az utóbbi hónapokban úgy látszik éledezik a piac. Visszatérni látszott a befektetői bizalom és külföldi tőke kezdett a török eszközökbe áramlani. Azonban a helyi monetáris politika érthetetlen módon kamatcsökkentéssel próbálja fékezni az inflációt, ami természetesen a török líra brutális leértékelődéséhez vezetett. Marc Faber humorosan MMMT-nek (Most Modern Monetary Theory) hívja Erdogan elnök furcsa gazdaságpolitikáját, ahol mennyiségi lazítással szeretnék megfogni az inflációt (?). A helyi megtakarítók közül már így is sokan tartják eszközeiket aranyban vagy dollárban, ez csak tovább erősödhet a jövőben.
A november végi friss vírus hírre, azaz az Omicron variáns terjedésére egy általános kockázatcsökkentéssel reagáltak a piacok. A fejlődő piacok nagyrészét eladták, ez látható az ábra végén leforduló vonalakon is. Az új vírusvariáns vakcinakikerülési, terjedési és veszélyességi tulajdonságai fogják a következő időszak teljesítményét meghatározni.
