Hogyan olvassuk az ESG értékeléseket?

Idealisztikus világban a pénzügyi befektetéseinket elsődlegesen a fenntarthatóság szempontjai alapján, korrektül és átláthatóan megalkotott ESG értékelés alapján hoznánk meg. ESG beszámolókat böngésznénk naphosszat, emlékeznénk a korábban tett ígéretekre és a historikus adatokra, az adott cég korábban bevallott adatait vetnénk össze a frissekkel, és mindezek alapján a legjobb értékelésű vállalkozások közül választanánk ki a pénzügyileg legígéretesebbeket, a kockázatvállalási hajlandóságunknak megfelelően. A jelenlegi helyzetben, amíg a fenntarthatóság nem az első számú, legégetőbb szempont, a növekedés, a hozam, az értékőrzés biztonsága érthetően mind előrébbvaló szempont. A realitások talaján állva a sorrend a megszokott, újabban a fenntarthatóság szempontjának növekvő súlya mellett.

Az ESG rendszer ismert hiányosságai ellenére sok érdemi információt kinyerhetünk és tudunk olvasni a sorok között is. A mai világ túláradó információtengerében egyre fontosabb a minket érdeklő hírek, események és összefüggések hatékony megtalálása, lehetőleg a piac többi szereplőjénél gyorsabban vagy élesebb szemmel. Könnyítjük a feladatunkat, ha elsődlegesen a döntési körben lévő vállalatok ESG értékelését tekintjük csak, ezeket elég jól össze tudjuk vetni, kisebb az esélye annak, hogy belefutunk a nagyon eltérő iparágak, a másmilyen szempontrendszer vagy a különböző értékelő szervezetek miatti összehasonlíthatatlanságba. Kellő előkészítés és előszűrés után az ESG összesítő értékeket elegendő egymással összevetni és egyszerűen az így nagyobb értéket mutató befektetési lehetőséget választani.

Már rövid olvasás után is érezhető, az ESG értékelést összeállító szándék mennyire őszinte, támogató, proaktív, van-e benne érdemi tartalom, elhivatottság, vagy legalább egy technicista, értéksemleges őszinteség, a nyers vagy transzparensen feldolgozott adatok korrekt közlése. Az adott cég a fenntarthatóságot tekinti célnak és ennek egy eszközeként alkalmazza az ESG értékelést, elfogadja és elébe megy a piac ilyen elvárásainak?

A legegyszerűbb a helyzetünk, ha egy adott vállalkozás megtalálja a módját, hogy pont a fenntarthatóságot szem előtt tartva hatékonyabb működést valósít meg, alacsonyabb költségekkel, nagyobb munkavállalói elkötelezettséggel, több innovációval, erősebb társadalmi elfogadottsággal. Ez erősen ágazat specifikus, energia intenzív vagy erőteljesen nyersanyag igényes iparágakban ez kevésbé értelmezhető, ráadásul több, pénzügyileg nagyon kecsegtető, de társadalmi okokból az ESG értékelésből iparági szinten kizárt vállalkozás – mint a fegyvergyártás vagy dohánykereskedelem – eleve kiesik a látókörből.

Általánosan érvényesül, hogy az ESG-ből az E-ben, a környezeti hatásban van a legnagyobb eltérés és a legegyedibb hatás a különböző iparágak között, az S-nél, a társadalmi hatásnál ez mérsékeltebb, és a G-nél, a kormányzásnál számíthatunk a legáltalánosabb jó gyakorlatra a legkisebb eltérésekkel, itt már sokkal inkább a szervezet méreteiből, működésének belső logikájából következnek a hatások, és itt a legegyszerűbb változtatni, jó gyakorlatot kitalálni vagy ellesni, majd bevezetni. A környezeti hatásnál ugyanakkor a legnagyobb az egyedi és ágazati eltérés, emiatt ott a vállalkozások, a döntéshozók sokkal inkább magukra vannak utalva, nagyobb tere van a kreativitásnak is.

Fotó: Shutterstock

Milyen szempontokra figyeljünk?

Iparági, ágazati sajátosságok: Mennyire energia és nyersanyag intenzív a tevékenység, az alkalmazott technológia mennyire szennyező, ez mennyire elengedhetetlen, mennyire gyors a technológiai fejlődés vagy változás, mennyire jönnek számításba külső helyettesítő termékek, szolgáltatások vagy technológiák, mennyire megkerülhető az adott iparág. Hajlamosak vagyunk arra is figyelni, mennyire vonzóak, innovatívak az iparág vezető, leghangsúlyosabb vállalatai, még ha ez inkább marketing szempont is, mint szigorúan vett fenntarthatósági. Egy-egy, egyéb szempontok alapján jól eladható óriásvállalat sokkal magasabbra tornázza az egész iparágat és azokat az értékelési pontokat is, amelyeket hozzákapcsolunk az innovatív, proaktív, a piaci igényeknek elébe menő cégeknek, mint a fenntarthatóság és a felelősségvállalás.

Készít-e az adott vállalkozásról külső auditor ESG értékelést: jelentős eltérés, és nem is egyértelműen szisztematikus torzítás látszik a nagyobb – jellemzően Bloomberg ESG Data Services, Sustainalítics ESG Risk Rating, Dow Jones Sustainability Index Family, RepRisk, Thomson Reuters ESG Scores – független, külső ESG értékelők között, részben az iparági eltérések, részben az ESG értékelési szempontok tág értelmezési és értékelési tere miatt. Az egyes auditorok értékelési szempontjai ismertek és objektívnek tekinthetőek, az egyes vállalkozások kapott ESG értékeinek összehasonlításakor az iparágon belül érdemben támaszkodhatunk.

Ahogyan a befektetési stratégiánk kialakításánál is a saját szabályrendszerünk kialakítása, hosszú folyamatban való csiszolása vezet a legjobb eredményre, az ESG értékelésben is a legjobb, amit tehetünk, ha elmerülünk a részletekben és a befektetési stratégiánkhoz illeszkedő saját súlyozási rendszert alakítunk ki az ESG főbb pontjaira. Egyszerűsíthetjük a dolgunkat, hogy elfogadjuk a független értékelők összesített pontszámait, vagy több munkával mélyebb rálátást célzunk meg, mint a piac többi résztvevője.

Milyen értékelési keret kerül alkalmazásra?

Ezt a tevékenység, az ESG értékelés nyilvánosságra hozatalának célja, az információ megosztás hatásosságának maximalizálása dönti el. Jellemző keretrendszerek:


GRI (Global Reporting Initiative): célja, hogy a cégek be tudják mutatni a tevékenységük pozitív és negatív hatásait is a környezetre és a társadalomra, és azt, hogyan kezelik ezeket a hatásokat. Ez az egyik legelterjedtebben alkalmazott keretrendszer minden iparágban.


SASB (Sustainability Accounting Standard Board): egy szabványgyűjtemény, amely segít a vállalkozásoknak az üzleti döntésekre ható és a fenntarthatóság pénzügyi hatásait alakító ESG adatok gyűjtésében és megosztásában. Fontos adalék, hogy a GRI és az SASB 2020-ban összeállt, a GRI a magas szintű alkalmazási köréről ismert, az SASB pedig iparág specifikus irányelveket ad pénzügyi lencsén keresztül nézve.


TCFD (Task Force on Climate-related Disclosures): egy elsődlegesen éghajlati kockázatokra koncentráló, ennek kezelésére és a jelentéstételre elvi alapú ajánlásokat adó keretrendszer. A klímával összefüggő pénzügyi kockázatok közlésére fókuszál a cégek ESG erősfeszítéseinek vizsgálatát végző bankok, részvényesek és befektetők munkájának segítésére.

CDP (Carbon Disclosure Project): egy nemzetközi nonprofit szervezet, amely arra koncentrál, hogy olyan szabványokat alkosson meg, amelyeket a vállalatok tudnak alkalmazni az üvegházhatású gázkibocsátásukra, a vízfelhasználásukra és az erdőgazdálkodásukra vonatkozó információk megosztásában. Ez a keretrendszer a vállalkozásokon felül a városokat, regionális és állami kormányzatokat is segíti abban, hogy megjelenítsék a széndioxid mentesítési és környezetvédelmi erőfeszítéseiket.

SECR (Streamlined Energy and Carbon Reporting): az Egyesült Királyság kormányzata által készített keretrendszer, amely instrukciót ad a cégeknek, hogyan számoljanak be a széndioxid kibocsátásukról és az energiafelhasználásukról éves bázison. A keretrendszer célja, hogy racionalizálja a széndioxid kibocsátásról beszámoló már létező keretrendszereket a nagyobb átláthatóság és összehasonlíthatóság érdekében, miközben a vállalkozásoknak abban segít, hogy könnyebben kövessék nyomon és csökkentsék a szándioxid kibocsátásukat.

WDI (Workforce Disclosure Initiative): egy befektetői kollektíva, amely azért alakult, hogy segítsen a vállalatoknak a munkaügyi gyakorlatukat kommunikálni az érdekelt felek részére. Célja, hogy a cégek részére átfogó és összehasonlítható munkaerő adatok közlésével javítsa az átláthatóságot és a számon kérhetőséget munkaerővel kapcsolatos problémáknál.

A cég működési területe

A jogszabályi környezet is hatással van az ESG értékelésre. Az Európai Unióban a legcizelláltabb a szabályozás. A szabályozni kívánt terület sokszínűsége okán az egységes és globális reguláció beláthatatlanul messze van, ugyanakkor a fenntarthatóság egyre fontosabbá válása miatt haladunk az átláthatóbb és összevethetőbb adatokat kikényszerítő szabályozás felé. Jelenleg jelentősek a földrajzi alapú eltérések, ami a vállalkozások számára ez sokadlagos szempont – az adózás kérdéskörével szemben – a tevékenység formális helyét nem ez alapján fogják megválasztani.

A fenntarthatóság szempontját fontos – egyre inkább – figyelembe vennünk. Többen és többen figyelnek is erre, és érnek el változásokat. Országok, régiók, nagyvállalatok mondanak le jól jövedelmező, de szennyező tevékenységek befogadásáról vagy folytatásáról, vállalják az ezzel járó extra munkát és befektetést. Nem egy az egyben megfeleltethető a fenntarthatóság és az ESG értékelés, az ESG egy sok szempontból hiányos, nem teljes mértékben összevethető értékelési rendszer, de egy működő, használható és fejleszthető keretrendszer. Amíg a fenntarthatóság kellően mélyen és önmagától értetődően be nem épül a vállalkozások döntéshozatalába, működésébe, addig ezzel az értékeléssel éljünk.

A cikk szerzője Major Imre, közgazdász

Csak egy címke, semmi más

Az egyre gyakoribbá váló ESG kritikák egy újabb aspektusát mutatta be a részben a BlackRock által tulajdonolt Clarity AI kutatása.