Elindultak a legerősebb futballbajnokságok, érdemes lehet elmélyedni abban, vajon miként is kerülnek képernyőre a legizgalmasabb mérkőzések, és mennyit hajlandóak áldozni érte azok, akik a focit a tévénkre varázsolják.
A televíziós sportközvetítési jogok mindig erőteljesen összekapcsolódtak azzal, hogy az adott sportligák milyen mértékben termelik úgy egyébként a bevételt. Fontos, hogy egyes márkáknak milyen mezszponzoraik, és milyen egyéb támogatóik vannak, továbbá például, hogy mennyien vásárolják a klubhoz kötődő termékeket.
Mindazonáltal nem hátrány az sem, ha tízezrek vásárolnak meccsbelépőt hétről hétre a különböző stadionokba. Ez utóbbi szintjén egyértelműen Németország és Anglia a listavezető. Előbbi stadionjait az első ligában átlagosan 43 ezer, utóbbi arénáit 40 ezer néző tölti meg. Egy nagy különbség azonban mégis akad kettejük között, ez pedig a klubokhoz befolyó pénzmennyiség. Ezúttal a meghatározó jelentőséggel bíró tévéközvetítésekkel kapcsolatos események mögé nézek majd be. Itthon pedig jelenleg az ad külön pikantériát ennek az írásnak, hogy a Bajnokok Ligája új otthona a fociba beszálló RTL lesz. Külön érdekesség, hogy csak az utolsó pillanatban dőlt el, lehet-e itthon olasz futballt nézni.
Botrány a Bundesligában
Azért is lett igencsak érdekes ez a helyzet most, mert az elmúlt hónapokban Németországban komoly botrány alakult ki. Ám mielőtt bemutatnám a helyzetet, fontos elmondani, hogy miként is épül fel ma a német foci. 2000. december 19-én alapították meg a DFL-t, azaz a Német Futball Ligát. Ez a szervezet ma és az elmúlt évtizedekben is a Bundesliga és a Bundesliga 2. lebonyolításáért felelős egységként működik.
Ennek a szervezetnek jelenleg a Borussia Dortmund CEO-ja, Hans-Joachim Watzke az irányítója 2022 óta, tagjai pedig a 36 érintett klub vezető személyei közül kerülnek ki.
Ráadásul a Bundesligában és a német futballban most már hosszú évek óta komoly kritériumoknak kell megfelelni, ilyen például a jól ismert 50+1 szabály, amely megakadályozza azt, hogy Angliához hasonlóan könnyedén birtokba lehessen venni klubokat.
Ez a záradék kimondja, hogy a Bundesligában és a Bundesliga 2-ben való részvételhez a klubnak minimum többségi tulajdonosa kell, hogy legyen maga az anyaegyesület tagsága, azaz nem lehet irányító tulajdonos egy külső befektető, mint Angliában vagy Olaszországban. Ennek az ügynek legkézenfekvőbb és a németek által leggyűlöltebb példája a futballnak egyébként szerintem pozitívumokat hozó RB Leipzig.
És itt érünk el oda, hogy 2023. decemberében a két bajnokság összesen 36 klubjának érintett döntéshozói úgy döntöttek: lehetővé teszik egy befektető számára, hogy bevásárolja magát a Német Futball Ligába. A terv elfogadásához szükséges kétharmados többség már 2023. májusában is mindössze egy szavazaton múlott. A DFL terve az lett volna, hogy a licencjogokból származó bevétel legfeljebb nyolc százalékát engedi át 20 évre egy befektetőnek. Ezen média jogokból származó bevételek 1 milliárd eurót értek volna meg a DFL-nek.
Tiltakozások országszerte
A pénzt szerették volna olyan modernizációs dolgokra fordítani, mint például a videós háttéranyagok fejlesztése vagy a streaming szolgáltatások bővítése. A befektető 100 millió eurót szánt volna arra is, hogy a német együttesek a felkészülési időszak során egyre több nemzetközi turné lebonyolításával népszerűsítsék magukat.
A német klubok szurkolói a hír hallatán viszont különböző tüntetések tucatjaiba fogtak. Teniszlabdákat, csoki pénzérméket, távirányítású játékautókat küldtek a pályára a mérkőzéseken. A klasszikus demonstrációs eszközökön felül pedig bicikliláncokat kötöttek a kapufákra egy összecsapáson. A DFL végül úgy döntött, hogy nem köt szerződést a korábban elfogadott feltételek mentén, amelyekből már egyébként is engedett az eredeti tervekhez képest. Ezzel érdemi befektetési lehetőségtől esett el.
Egyesekben a történet kapcsán még az is felmerült, hogy a jövőben az angol ligán kívüli mérkőzések közvetítési jogát talán a jövőben közösen kellene értékesíteni, ezzel is egy ellenpólust kialakítva az angol futballal szemben. Watzke bár sejthette, hogy mi fog bekövetkezni – hiszen a Szuperligával kapcsolatos ellenérzéseket is láthatta –, mégis úgy nyilatkozott az eset után, hogy komolyan meg kell vizsgálni a lehetőségeket, miként lehet az egyébként nem ördögtől való befektetőket beemelni a német fociba. De, hogy jobban megértsük miért is van ez így, érdemes megvizsgálni, hogy mi helyzet a legfontosabb bevételi forrásnak számító közvetítési jogokkal a legnagyobb ligákban.
A Premier League és a többiek
Először is fontos leszögezni, hogy drasztikus különbségek vannak a topligák közvetítési jogdíjai között. Az ebből befolyó pénzösszegek ugyanis komoly mértékben határozzák meg a klubok lehetőségeit a transzferpiacokon vagy éppen a klubon belüli fejlesztendő területek esetén.
Spanyolországban például a Telefónicával és a DAZN-nel kötött ötéves partnerség nagyjából 4,95 milliárd eurót tesz ki a közvetítési jogok tekintetében, és a futó megállapodás a 2026-27-es szezon végéig tart. A Bundesligában a jogok jelentős részét a Sky és a DAZN birtokolja a 2024-25-ös szezon végéig egy négy évre szóló együttműködés alapján, amelynek teljes értéke 4,4 milliárd euró. Az új, ötéves közvetítési szerződés a Serie A-ban a 2024-2025 szezontól indul, és a hírek szerint összesen 4,5 milliárd eurót csengettek ki annak megvásárlásáért. A francia ligáról pedig nem olyan régen a liga és az ország nagy szakértője, Szabó Christophe írt kimerítően.
A mostani állapotok szerint a Premier League közvetítési jogaiért viszont 1,75 milliárd eurót fizetnek évente. Ez a Bundesliga közvetítése kapcsán 1,1 milliárd eurót, míg a spanyol La Liga televízióra vitele esetén 990 millió eurót jelent. Az olasz Serie A pedig 900 millió eurót ér meg ezen a téren. Utóbbi esetében állítólagosan az összeg a szerződés harmadik évétől emelkedhet majd, ezzel is lépést tartva a konkurenciák kialkudott feltételeivel. A németeknél a hírek szerint érdemi ugrás 2025-től mutatkozhat meg. A következő négyéves kontraktus esetében már az évi 1,5 milliárd eurót is elérheti majd az aktuális vevő ajánlata. Ezzel ellentétben a Premier League 2023 decemberében újra emelte a tétet.
A liga hozzávetőlegesen 8,4 milliárd euró értékű hazai televíziós szerződést kötött a Sky Sports-szal és a TNT Sports-szal. Azaz így már 2,1 milliárd euró/év mutatóra emelkedett a Premier League közvetítési jogainak díja.
Mindenki messze lemaradva
Szemmel látható, hogy a gazdasági bajokkal küzdő olaszok nem tudnak javítani a helyzetükön, miközben a spanyolokat is csak a Real Madrid-Barcelona kettős tartja a víz felett. Mindeközben Anglia továbbra is nagy sebességgel száguld felfelé. Németország viszont szeretne változást, hiszen a második legismertebb német csapat, a Borussia Dortmund 2023-as bevétele „csak” 420 millió euró volt, míg például az angol ligában ötödik Tottenham Hotspuré 631 millió.
A csúcson pedig a 2023-24-es szezonban 1 milliárd (!) eurót bezsebelő Real Madrid, valamint a 2022-23-ban 826 millió eurót felszipkázó Manchester City áll. Sokat elmond, hogy míg a bevételi rangsorban német harmadik Eintracht Frankfurt 296 millió eurót zsebelt be tavaly, addig az angol harmadik legjobban teljesítő Liverpool 683 millió eurót kaszált, a spanyol harmadik Atletico Madrid 364 millió eurót, a szintén harmadik legeredményesebb Inter pedig 379 millió euró bevételt tudott felmutatni 2023-ban.
Prológus
Nem véletlenül tűnik úgy, hogy egyedül a németek fantáziáját birizgálja valójában az, hogy az angolok nyomába eredjenek. Ennek persze oka az is, hogy Európa vezető gazdasági szereplőjeként kötelességük is egyben. Ahogy a Német Labdarúgó Liga vezetése is érzékeli a változás iránti igényt és kényszert, úgy a Német Labdarúgó Szövetség sem véletlen kötötte meg az ördögi üzletet a Nike-val nem is olyan régen. Alighanem mindenki szeretné a német vezetők és klubirányítók között, ha egyre többen és jobb minőségben néznék a Bundesliga mérkőzéseit.
Az is cél, hogy a Bajnokok Ligája új rendszerében lehetőleg minél többször tudjanak öt csapatot adni a főtáblára, ezzel évről évre egyre több klubot és több tartós szereplőt helyezzenek a globális futballtérképre. A Bayern München és a Borussia Dortmund betonbiztos szereplései után ugyanis itt van a csúcsszezont futó Bayer Leverkusen, amely csak akkor tudja megtartani legjobbjait, ha lesz okuk az alig 165 ezres városban eltölteni az időt. Xabi Alonso vezetőedző sokak megrökönyödésére nem keresett magának európai topcsapat padot ezen a nyáron, de mindannyian biztosak lehetünk benne, hogy ez aligha fog így maradni egy várhatóan sikeres 2024-25-ös szezont követően.
Példa
Vigyázó szemeinket tehát mindenképpen érdemes a német foci köré fonni, amely magához édesgette az elmúlt években a legfiatalabb sztárokat (Jadon Sancho, Erling Haaland, Jude Bellingham), akiket bár egyelőre megtartani nem tud, de nagyon törekszik arra, hogy ezen a következő évtizedben már változtatni tudjon. Szükség is van erre az innovációra, mert az új angol, spanyol és francia futballgenerációk ismeretében egyre kevésbé lesz igaz Gary Lineker híres mondása a fociról és a 22 férfiról a pályán.
Továbbá az sem lesz mindegy, hogy ezen fiatal tehetségek melyik bajnokságban szeretnének pályára lépni karrierjük csúcs esztendeiben.
A cikk szerzője Sziklai Attila
Ez egy véleménycikk, amely nem feltétlenül tükrözi a HOLDBLOG szerkesztőségének álláspontját.