A 350 körüli euróárfolyam egyelőre csak rövid kitérőnek bizonyult: az energiaárak emelkedése és a nagy jegybankok kamatfordulata egyaránt gyengíti a forintot. Rövid távon a 360 körüli szint lehet meghatározó, hosszabb távon viszont már az euró bevezetése és az odáig vezető gazdaságpolitikai út a legfontosabb kérdés. Ifkovics Ábrahám, a HOLD elemzője volt a Millásreggeli vendége.
Millásreggeli: Úgy néz ki, hogy a kezdeti eufória egy picit alábbhagyott. Nem vészes a helyzet: az euróval szembeni 350 körüli árfolyamról valamivel feljebb kerültünk, és alapvetően 360 környékén mozog a forint. Mégsem azon a legerősebb ponton van, amelyet az utóbbi időben elért. Mi a helyzet a forinttal, mi mozgatja mostanában az árfolyamot, és mire lehet számítani?
Ifkovics Ábrahám: Két dolog mozgatja alapvetően az árfolyamot. Az egyik a Hormuzi-szoros körüli konfliktus következtében kialakult globális energiapiaci áremelkedés: a gáz, az olaj és a finomított olajtermékek drágulása, ami rontja a magyar külkereskedelmi mérleget.
A másik a globális inflációs folyamatok alakulása, amely valamennyire eltér a hazai folyamatoktól. Az Európai Központi Bank kamatot emelt, az is lehetséges, hogy az amerikai jegybank, a Fed is ismét kamatemelési ciklusba kezd, amelyet számos más fejlett piaci jegybank is követhet. Így az MNB, amely eddig csökkentette a kamatokat, arra kényszerülhet, hogy megállítsa a kamatcsökkentési ciklusát – amit már meg is tett. A kérdés az, hogy ezt követően milyen irányvonalat diktálnak majd a nagy jegybankok.
Ha jól érzékelem, ez két egymással szemben ható erő.
Nem, mindkettő alapvetően a forintot gyengíti. A magas energiaárak a magyar külkereskedelmi mérlegen keresztül gyengítik a forintot, mert annál többet kell költenünk az energia importjára. Az emelkedő globális kamatok, vagyis az euró- és dollárkamatok szintén arra kényszerítik az MNB-t, hogy magasan tartsa, vagy később esetleg újra megemelje a kamatot.
A piac egyelőre nem gondolja azt, hogy az MNB-nek ismét kamatot kellene emelnie, a további kamatcsökkentést azonban a jelenlegi helyzet már nem teszi lehetővé.
Így a kamatkülönbözet, amely még előnyt biztosít a forintnak, csökkenőben, illetve szűkülőben van?
Így van.
Mire kell felkészülnünk a jövőben? Ha a kamatpályától eltekintünk, és valamiképpen rendeződne az iráni konfliktus – amelynek közeli lezárását Trump elnökön kívül egyelőre más nemigen látja –, az stabilizálhatná, esetleg ismét az erősödés irányába tolhatná a forint árfolyamát? Vagy meg kell szoknunk, hogy rövid és középtávon ezzel a sávval kell számolnunk?
Minden bizonnyal erősítené a forintot, ha csökkenne a gáz vagy az olaj ára. Úgy gondolom azonban, hogy az iráni konfliktus lezárása önmagában nem erősítené jelentősen a forintot, inkább azt tenné lehetővé az MNB számára, hogy ismét csökkentse az alapkamatot.
A 360 forint körüli euróárfolyam ugyanis úgy számít erősnek, hogy közben jelentős nemzetközi stressz van beárazva a magyar deviza árfolyamába.
Ha a rövid távon túlra tekintünk, az új kormány megjelenésével új tényező került a képbe: az eurókonvergencia és az a pálya, amelyet addig kell bejárnunk, amíg Magyarországon is bevezethetővé válik az euró. Van kormányzati szándék a 2030–2031-es bevezetésre, de sok olyan makrogazdasági tényező van, amely kérdésessé teszi ennek sikerét. Egyáltalán kell-e törekednünk az euró bevezetésére? Ha igen, hogyan járhatjuk be az odáig vezető utat, mekkora ez az út, és mennyire lesz rögös? Ez valószínűleg nem háromperces válasz, de próbáljuk meg tömöríteni!
Meglepetésemre azt mondom, hogy kell az euró. Az egyetlen kérdés az időzítés, vagyis az, hogy milyen gyorsan kell bevezetni. Az euró nagyon sokat segítene Magyarországnak abban, hogy kisimítsa az ország inflációs pályáját. Mindeközben az államnak is segítséget jelentene, mert kevesebbet kellene adósságszolgálatra költenie.
A magyar állam nagyságrendileg 1000–2000 milliárd forintot takaríthatna meg, ha az állampapírpiacon hasonló kamatok mellett vehetne fel hitelt, mint például a horvát vagy immár a bolgár kormány. Ez Magyarországnak nagyon jelentős megtakarítást jelentene.
A történet alapvetően azon dől majd el, hogy a magyar gazdaság mennyire tud talpra állni, és az új kormányzatnak mennyire sikerül csökkentenie a jelenlegi, nagyon magas szintről induló költségvetési hiányt a következő években. Ha nem is feltétlenül 2030–2031-ben, de 2030 és 2035 között reális esély nyílhat az euró bevezetésére, amennyiben Magyar Péter és a Tisza Párt sikeresen végrehajtja a programját.
Meglátjuk, mennyire lesz sikeres és járható ez a pálya, illetve milyen nehézségekkel kell szembenézni. Meglehetősen szétszabdalt költségvetéssel és alacsony növekedéssel kell elindulnunk a cél felé. Ez még lehetővé teszi a 2030–2031 körüli euróbevezetést?
Az euró-forint árfolyamból, illetve a magyar állampapírpiacon jelentősen lecsökkent hozamkörnyezetből azt látjuk, hogy a piac szerint ez lehetséges. Ha nem is feltétlenül 2030-ban, de a 2030-as évek első felében. Nagyjából az a konszenzus, hogy az euró bevezetése valóban lehetséges.
A kérdés az, hogy konkrétan hogyan sikerül majd letörni a költségvetési hiányt, és mennyire tud növekedni a magyar gazdaság a következő években.
Ifkovics Ábrahám, a HOLD Alapkezelő elemzőjének írásait és szemléit itt böngészheted a HOLDBLOG-on.
JOGI NYILATKOZAT
A dokumentumban foglaltak nem minősülnek befektetési ajánlatnak, ajánlattételi felhívásnak, befektetési tanácsadásnak vagy adótanácsadásnak, befektetési elemzésnek, az abban foglaltak alapján a HOLD Alapkezelő Zrt.-vel szemben igény nem érvényesíthető, azokért a HOLD Alapkezelő Zrt. felelősséget nem vállal.