Miért rázta meg ennyire a forintot az SVB csődje?

Továbbra is elképesztő hullámokat ver világszerte és itthon is a Silicon Valley Bank múlt pénteki csődje, a kialakult helyzet pedig nagyon sok kérdést vet fel a globális gazdasági környezettel és a magyar makropályával kapcsolatban is – ennek apropóján Zsiday Viktorral beszélgettek a Portfolio Checklist március 15-i különkiadásában. A Citadella alap portfóliókezelőjét, hogy több témáról is kérdezték, köztük arról, hogy kapunk-e most egy pénzügyi válságot a nyakunkba, vagy hogy az amerikai bankcsőd hírére miért szakadt be a forint még a régiós valutákhoz képest is.

A gyorsan változó gazdasági környezet miatt fontos megemlíteni, hogy a műsort március 14-én fél kettőkor rögzítették.

Zsiday Viktor a podcastben a következőkről beszélt:

A SVB csődről elmondta:

„monetáris politikai szempontból érkezett a probléma, másrészt meg az adott banknak a működési struktúrájából adódóan”.

Több hasonló csődöt is láttunk már a múltban, ezekben közös, hogy egy adott intézmény olcsó, rövid lejáratú hitelből finanszíroz egy magasabb kamatozású, hosszabb lejáratú eszközt, s amikor ezeknek az eszközöknek az árfolyama hirtelen meginog valami miatt, akkor az olyan intézmények, melyek túl nagy kitettséget, túl nagy kockázatot vállaltak, azok csőd közelébe kerülhetnek.

A jelenlegi piaci környezetben nem vár pénzügyi válságot, egyfelől azért, mert az elmúlt években a szabályozók a prudensebb működés felé tolták a pénzintézeteket, másfelől pedig elegendő lehet a Fed hétvégi lépése, amely megnyugtathatja más bankok betéteseit.

„Gondolom, hogy egy pár hétnek el kell telnie, és ha egy pár hétig nincsen újabb ilyen “bankrun”, akkor nem kell aggódnunk, de mondom, azzal, amit az amerikai jegybank csinált, én elég kicsi esélyét látom, és nem is látom nagy értelmét annak, hogy más bankokból el kellene kezdeniük a betéteseknek kivenniük a pénzt” – fogalmazott.

Mindemellett a Fed kamatemelési ciklusát megállíthatja az SVB és Signature Bank csődje. Ha ugyanis az amerikai jegybank további kamatemelésekkel a pénzügyi rendszer stabilitását veszélyezteti, az „nem biztos, hogy jobb végkifejlet a gazdaság vagy az infláció számára, mintha most megállna. Tehát én korábban is azt gondoltam, hogy érdemesebb lenne megállniuk, és azt gondolom, hogy ezzel, ami most történt, ezzel szerintem mindenki számára nyilvánvaló, hogy az óvatosság mindenképpen érdemes a kamatemelésekkel, és nem biztos, hogy ez az inflációcsökkentés kárára fog menni”.

Azzal kapcsolatban, hogy minek köszönhető, hogy az SVB-csőd hírére a forint még a többi kelet-közép-európai valutához képest is beszakadt, elmondta: „elég egyértelmű az összes szereplő számára, akik ezekkel a közép-európai devizákkal kereskednek, hogy a legkockázatosabb ország Magyarország, és ezt ugye nem is nehéz kitalálni, hiszen itt 18 százaléknyi kamatot kell adnunk nekik, máshol meg mondjuk 6-7 százaléknyi kamatot kapnak, tehát nyilván azért kell nekünk ilyen sok kamatot adnunk, mert mi egy nagyon kockázatos ország vagyunk”.

Hozzátette:

Magyarországot jelenleg forró pénz finanszírozza, a forinttal spekulálók élvezik a havi szinten gyakorlatilag másfél százalékos kamatot, ugyanakkor, ha baj van, vagy csak felmerül a probléma lehetősége, akkor kiszállnak.

Úgy fogalmazott: mint egy tömött diszkóban, próbálnak azért az ajtóhoz közel állni, és az első rossz jelre, amikor baj van, vagy azt lehet sejteni, hogy baj lehet, akkor gyorsan elmenekülnek, és azt mondják, hogy nem kell nekik ez a kamatkülönbözet.

Magyarországgal tehát az a baj, a forint azért sérülékeny, mert „az összes szereplő tudja, hogy a magyar gazdaságnak van egy jelentős sérülékenysége, és csak magas kamat mellett, és csak rövid időre, és csak napsütésben […] hajlandóak finanszírozni a forintot. Hogyha egy kicsit rosszabb az idő, akkor nagyon gyorsan meg tudnak ijedni”.

Ezen a helyzeten változtatna, ha a befektetők elhinnék, hogy Magyarország stabilan a nyugati blokk része akar maradni. Szerinte elsősorban nem is azért lenne fontos az EU-s megállapodás, hogy fizikailag bejöjjön a pénz az országba – bár nyilván az is nagyon fontos lenne –, de inkább azért, „hogy fönntartsuk azt a hitet, hogy Magyarország tartósan ennek a régiónak a része, mert akkor finanszíroznak minket működő tőkével továbbra is, mert finanszíroznak portfólió tőkével is, és nemcsak feltétlenül ezek a forró pénzek, hanem tartósan befektető befektetési alapok, nyugdíjpénztárak is de mernek pénzeket rakni” – fogalmazott.