Tán elfelejtették ellopni? Az egyik FTX-leánynál minden érték megvan – BlokkolóÓra 229.

A csőbe ment FTX kriptotőzsde egyik leányvállalatánál megvannak az ügyfélértékek, és februárban el is kezdhetik ezeket kifizetni. Ezt főleg az tehette lehetővé, hogy a japánok már évekkel ezelőtt rendesen szabályozták a maguk kriptotőzsdéit. Hát így is lehet?

Szabadlábon van, letartóztatták, bűnösnek vallotta magát, ártatlannak vallotta magát, csak néhány hibát vallott be, óriási óvadékot fizettek utána, házi őrizetben van, nyomkövető készüléket csatoltak rá. Az átlagos olvasókhoz körülbelül hasonló szalagcímek jutnak el mostanában a kriptodeviza-piacról, illetve annak kétségtelenül egyik legnagyobb eseményéről, az FTX-csődről és felelőseiről.

Eközben néhány, igazán lényeges kérdésre nem sok figyelem jut, például: mi is lesz a kisbefektetők pénzével egy ilyen helyzetben? Hogyan is kellene szabályozni ezt a szektort a hasonló károk elkerülése érdekében? Ugyanis lehetne, és erre van egy nagyon jó példa.

Nem egyszerűen elfelejtették ellopni

A karácsony előtti és utáni ünnepi készülődésben szinte elveszett az a hír, amely szerint a szövevényes FTX-csoport egyik tagja, az FTX Japan nemsokára megkezdi az ügyfelei kifizetését. Hogyan? Hát nem játszották el az összes FTX-vagyont? Hanyagok voltak?

Nem, inkább arról van szó, hogy a japánok már régen megoldották azt, amire a többi ország nem volt képest. Megnyugtatóan szabályozták a központosított kriptodeviza-tőzsdéket (CEX-eket), a gyakorlatban is kimondva, hogy az ezeknél elhelyezett értékek az ügyfeleik értékei. Így a tőzsdei ügyfelek a kielégítési sorban elöl állnak, először az ő értékeiket adják vissza, és csak később a többiekét. Ahogy a hagyományos pénzügyi rendszerben is a Fekete-Szürke Zrt. brókercégnél tőzsdeszámlára helyezett Amazon-részvények sem a brókercéget és annak hitelezőit illetik, hanem a számlatulajdonost.

Az FTX-csoport FTT érméje és az ether (ETH) árfolyama.
Forrás: Tradingview.com

Nagyon fontos a sorrend

Miután az FTX Japan december elejére tisztázta a jogi helyzetet, bejelentette, hogy az év végig visszaszolgáltatja az ügyfélértékeket. Később azután ezt a határidőt februárra módosították, de így is nagyon valószínű, hogy ennek az FTX-leányvállalatnak az ügyfelei sokkal jobban járnak, mint az összes többié.

Az értékeket egyébként az FTX által 2022 elején felvásárolt japán Liquid kriptotőzsde platformjára lehet majd transzferálni a terv szerint. Az erről szóló két nyelvű írásban pedig az udvarias japánok még sűrű elnézéseket is kérnek az ügyfeleknek okozott kellemetlenségért.

Nyilván, ha a többi országok jogszabályai szerint is úgy lenne, hogy a kisbefektetők letétben levő értékei elsőbbséget élveznek más hitelezőkkel, például intézményi kölcsönnyújtókkal szemben, attól még nem lenne meg a hiányzó FTX-vagyon. De nem mindegy, hogy ha a vagyon tíz vagy öt százaléka van meg, az az összes hitelező között osztandó fel követelésük arányában, vagy először a bizományosi letétekre vonatkozó jogos igényeket elégítik ki. A felelőtlenül hitelező, túlzott kockázatokat és tőkeáttételt vállaló hedge fund-ok és kockázati tőkések, nagyvállalatok kifizetése nyilván kevésbé fontos a piac egésze szempontjából, mint a szerény megtakarításaikat elhelyező kisembereké.

Az elrettentő példa

Az USA-ban már érkezett rossz hír, egy amerikai bíróság szerint a – még nyár elején csődbe ment – Celsius cégnél kamatozásra elhelyezett betétek a cég tulajdonát képezik. A döntés precedenst teremthet más ügyekben is, mint az FTX. A bíróság szerint a Celsius bármilyen módon hasznosíthatja az eszközöket, mert a szolgáltatási feltételek – amelyeket minden felhasználónak jóvá kellett hagynia – egyértelműen az ő javára állapították meg a letétbe helyezett eszközök tulajdonjogát.

Így az ügyfeleket mostantól biztosítékkal nem rendelkező, általános hitelezőknek fogják minősíteni.

Hat fontos pont Japánban

A japán szabályozásban J.P. Koning, a CoinDesk kolumnistája hat fontos pontot talált, amik a többi ország számára is követendőek lehetnek. Mindezek nagyban csökkenthették volna mindenütt az FTX-bennfentesek mozgásterét, az elkövetett csalásokat vagy az azok által okozott kárt.

1. A japán kriptotőzsdéknek el kell különíteniük az ügyfelek értékeit (legyen az hagyományos pénz, azaz fiat vagy kriptó) a tőzsde saját vagyonától. Nem helyezhetik a kettőt ugyanazokra a számlákra. A pénzeszközök elkülönítése nagyban csökkenti a csalás lehetőségét.

2. A japán tőzsdéknek az ügyfelek fiat pénzegyenlegeit egy harmadik félnél, vagyonkezelő társaságnál vagy banki megbízottnál kell őriztetniük, és kedvezményezettként az ügyfeleket kell megjelölni. Ez csőd esetén egy plusz védelmi réteget biztosít a többi hitelezői követeléssel szemben.

3. Egy rendelkezés szerint a japán tőzsdék ügyfelei elsőbbséget élveznek a kifizetéseknél csőd esetén az általános hitelezőkkel szemben. Egy kriptotőzsdének lehetnek egyéb hitelezői, például kötvénytulajdonosok, bankok, beszállítók vagy leányvállalatok is.

Ha az ügyfeleket a hitelezők sorának legelejére helyezzük, az egy módja annak, hogy megvédjük őket – írja J.P. Koning.

Ahogy ez a hagyományos befektetési szolgáltatói szektorban is van – tehetjük hozzá.

4. Az FSA japán felügyeleti hatóság megköveteli a japán tőzsdéktől, hogy az ügyfelek kriptodevizáinak legalább 95 százalékát “hideg tárcákban” (cold wallet) tartsák. Mivel ezek nem kapcsolódnak az internethez, nagyobb biztonságban vannak a hackerekkel és a belső csalókkal szemben.

5. A japán tőzsdéknek az ügyfelek kriptóinak azon öt százalékára, amelyet a kevésbé biztonságos forró, tehát az internetről elérhető tárcákban lehet tartani, egy elkülönített hideg tárcában tárolt kriptóval kell fedezetet képezniük. A tőzsde ezt a biztosítékot saját vagyonából helyezi el, és ha a forró tárcákból eltűnnek értékek, a tartalékot az ügyfelek kárpótlására kell felhasználni. Ez tehát egyfajta tőkekövetelmény, aminek a japán kriptotőzsdéknek meg kell felelniük.

6. Végül mindezeket a szigorú követelményeket egy külső felügyeleti szervnek kell ellenőriznie. Egy állami könyvvizsgáló évente megvizsgálja, hogy a fenti, az eszközök tartására vonatkozó követelmények mindegyikét betartják-e.

Az őscsődnek köszönhető minden

Az FTX Japan ügyfelei még nem kapták vissza a pénzüket, így nem tudjuk biztosan, hogy kárpótolják-e őket. De ha igen, az a japán tőzsdék ügyfeleinek nyújtott fenti törvényi védelemnek köszönhető. Az FTX kudarcára válaszul számos ország dolgozik azon, hogy kialakítsa saját kriptotőzsde-szabályozását. Érdemes lenne figyelniük Japánt.

A japán jogszabályokat egyébként annak nyomán alakították ki, hogy a világ egyik első – és bizonyos mutatók alapján talán máig a legnagyobbnak nevezhető – kriptós botránya itt történt. A Mt. Gox esete után a japánok megalkották a megfelelő jogszabályokat, hogy a kisügyfelek megfelelő védelmet kapjanak. (Eközben egyébként a mintegy kilenc éve húzódó Mt. Gox-csőd kifizetéseit ismét elhalasztották pár hónappal. De ott szó sem volt korai visszaadásról.)

Azt hitték, ekkora csődöt már nem heverhet ki a kriptodeviza-piac – BlokkolóÓra 226.

A kriptodeviza-szektort novemberben megrengető FTX-összeomlás nagy volt, de több mutatójában is jóval elmarad egy korábbi esettől. Már 2014-ben is sokan azt hitték, akkora csődöt nem heverhet ki a kriptodeviza-piac, aztán mégis. De a gyógyuláshoz akkor is sok idő kellett.

A Decent Investments/CryptoPosition csapatával és külsős kriptoszakértőkkel kiegészülve 2018 januárja óta heti rendszerességgel tekintjük át a kriptopiac híreit, eseményeit és aktualitásait. Közben eszmét cserélünk, vitatkozunk, alaposan kielemezünk egy-egy projektet vagy a technológiai újításokat értjük meg mélyebben. E beszélgetéseket BlokkolóÓrának neveztük el. A BlokkolóÓra életünk elmaradhatatlan részévé vált, mindig tanulunk valami újat vagy találkozunk érdekes gondolatokkal. Az ott felmerülő témák közül hétről-hétre szemezgetünk néhányat, ennek eredménye a fenti cikk is.

www.superposition.hu