A délkelet-ukrajnai gazdák napi munkája közé tartozik a vetés mellett a lövedékmaradványok eltávolítása is. Amerikában gond van a vetéssel, ami miatt nőhet a kukorica ára. A Svéd Mezőgazdasági Egyetem nem számít élelmiszerhiányra.
Vitalij Jurijovics gazdálkodó 2000 hektáros szántóföldi gazdaságot üzemeltet a délkelet-ukrajnai Zaporizzsja közelében. A legközelebbi oroszországi telephely mindössze 30 kilométerre van a gazdaságától. A 300 hektárnyi szántója jelenleg “forró harczóna” – megközelíthetetlen, teljesen le van bombázva.
A vetés mellett a golyómaradványok visszaszerzése ma már a mindennapi munkájuk része. Ő és munkatársai rendszeresen tisztítják a területeket a rakéta és aknavető maradványoktól. Az alkalmazottak csak golyóálló mellényben és sisakban lépnek a szántókra. Ezenkívül a traktorok fülkéi keménygumi szőnyegekkel vannak felszerelve – az üveg betörhet, de a sofőr védett.
Lencséjét és napraforgóját idén nem veszik meg az exportőrök, mivel az orosz haditengerészeti blokád miatt nem tudják azt tovább értékesíteni. A mezőgazdasági export-kereskedők eltűntek, áruikat Közép- vagy Nyugat-Ukrajnába kellene szállítaniuk, de ez logisztikailag veszteséges. Az oroszok által elfoglalt területeken egyelőre nem tudni, ki fog betakarítani.
A Svéd Mezőgazdasági Egyetem (SLU) és a Lundi Egyetem kutatói még az ukrán termelés kiesése ellenére sem számítanak éhezésre, csak magasabb árakra. A tudósok szimulációs elemzése szerint, ha Ukrajnában a termést felére csökkentenék is, a világpiaci árak legfeljebb „csak” 15 százalékkal emelkednének. Ezzel szemben a nyugati országokban a végfogyasztói árak lényegesen kevésbé emelkednének.
A tanulmány készítői rámutatnak, hogy a mezőgazdasági nyersanyagok elmúlt évi áremelkedése nem kizárólag Oroszország Ukrajna elleni agresszív háborújának az eredménye. Az árak már ezt megelőzően is jelentősen emelkedtek, elsősorban a növekvő működési költségek miatt. (A gabonát tárolni is lehet és később újra elindulhat az export. Reméljük nem fog sokáig húzódni a háború!)
A kedvezőtlen időjárás miatt nehéz kukoricavetési körülmények küzd Amerika. Az amerikai gazdálkodók még inkább áttérhetnek a kukoricáról a szójára, a kisebb amerikai kukoricaterülettől való félelem miatt pedig szintén emelkedik a kukorica ára.
Kulcskérdés még, hogy a kínai kereslet hogyan fog viselkedni a jövőben
a folyamatban lévő bezárási politika miatt, illetve a harmadik világbeli országok szűkös költségvetésükkel meg tudják-e vásárolni a világpiacon a szükséges mennyiséget, és hogy már a nemzetközi segélyszervezetek is elérik-e a korlátaikat. A svéd tanulmány még nem került szakértői értékelésre. A tanulmány relevanciája miatt azonban a kutatók úgy döntöttek, hogy már most közzéteszik az eredményeket.
Élelmiszerválság: ez a krízis egészen más, mint a korábbiak
Február végén, már az egyébként is rekordmagas élelmiszerárak mellett robbant ki háború két vezető agrárhatalom, Oroszország és Ukrajna között. Mennyire súlyos a globális élelmezési válság? Van alternatívája az exportőröknek és a legfontosabb termékeiknek? Mi a tanulsága a krízisnek az igencsak nemzetközivé vált fogyasztási szokásaink szempontjából? Monika Tothovát, az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) közgazdászát kérdeztük.