5 milliárd (!) gesztenyefát nyírt ki egy gombaféle, amely a japán gesztenyével került az amerikai kontinensre a 20. század elején. Egész iparágak, amelyek a fa hasznosítására épültek, mentek tönkre vele, az államokat beborító erdők teljesen eltűntek egyetlen aljas gomba miatt. A gesztenye-genocídium egészen idáig helyrehozhatatlannak tűnt, most viszont génnemesítés segítségével egy olyan enzimet sikerült a fa génszerkezetébe építeni, amely megöli a gomba toxinját, és ezzel a fa rezisztenssé válik vele szemben.
Ez az eredmény a nemesítők álma, akik eddig évtizedeken keresztül hiába próbálkoztak hagyományos úton olyan hibridet létrehozni, ami nem csupán rezisztens, de hordozza az eredeti növény minden tulajdonságát is.
Persze azonnal fellángolt a szokásos hitvita, hogy szabad-e a természetbe így belenyúlni, ám mivel a génnemesítés alapvetően semmiben nem különbözik a hagyományos nemesítési módszerektől, csak célzottabb és precízebb azoknál, a génmódosulást nem fáradtságos úton vagy véletleneken keresztül éri el. Az amerikai szakhatóságok kisebb, kijelölt területeken engedélyezni fogják a kvázi teljesen kihalt faállomány újratelepítését, nem ülnek fel az innovációellenes hisztériának, ami ugyanabból a “szellemi” táptalajból fakad, mint az oltásellenesség.
A naiv hiedelmekkel szemben a “Természetanya” igenis tud gonosz lenni: kipusztít, az embernek kell beavatkozni, hogy megmentse a számára fontos fajokat, és ez immár lehetővé is válik a legújabb technológiákkal.
Az újjal szemben persze mindig is volt és lesz masszív ellenállás, de mivel a célzott nemesítés sokkal hatékonyabb a hagyományosnál, nem kérdés, hogy el fog terjedni, idő kérdése. Minden jelentős innovációt mindig ellenállás kísért – és aztán az élet sokkal könnyebbé és komfortosabbá vált tőle.
Ki fél ma a piros grapefruittól? Pedig az is génnemesítés eredménye, pár évtizede még nem is volt a piacon kapható, csak a fehér húsú és rohadt keserű, nagyon magos fajta, aztán „besugároztak” több tízezer magot, és az egyik random kiadta a piros hús génmódosulását, ami egyúttal ízletesebb és mag is alig van benne, sokkal jobban eladható ezért. És milyen jól tette, ma már utánad vágják a diszkontban, halmokban áll a különösen finom és dekoratív gyümölcs!
Na, mostantól nem kell efféle véletlen szerencsére várni. Aki pedig retteg a piros grapefruittól, hát ne egye, ebben teljesen szabad a választás. Aki fél a szilvától, ehet “ősi” kökényt, de ne akadályozza a belőle kinemesített szilva szerelmeseit a gyümölcs élvezetében.
Forrás: Vakmajom Facebook-oldala
GMO-mentesség: kőkorszaki szabályozás?
Az Európai Unió ősz elején blokkolta a génnemesítést, pedig nagy szükség lenne kevesebb öntözéssel, kevesebb (vagy semmi) vegyszerrel termeszthető, nagyobb terméshozamú növényekre – Vakmajom szerint az innovációt a zöldpártoknak is szorgalmazniuk kellene.
Ez egy véleménycikk, amely nem feltétlenül tükrözi a HOLDBLOG szerkesztőségének álláspontját.