Geopolitikai kitekintő: elkerülhető az iráni válság?

Érdekes anyagot publikált a BCA elemzőház az iráni atomalkuval kapcsolatban: jelenleg 40 százalékos esélyt jósolnak egy amerikai-iráni megállapodásnak. A kudarc kockázatát a világpiacon valószínűleg sokan alábecsülik…

A még 2015-ben született nemzetközi megállapodás Irán stratégiai elszigeteltségére jött létre, amikor az amerikai lépés még hitelesnek tűnt, az olajár nyomott volt, és Irán még gyenge nukleáris kitörési képességgel rendelkezett.

Napjainkban azonban közel sincs Irán ennyire elszigetel helyzetben (köszönhetően az USA Oroszországgal és Kínával folytatott küzdelmének), a külpolitika polarizálódásának az amerikai garanciák jelenleg nem tűnnek hiteleseknek. Az olajár az orosz-ukrán háború miatt sokkal magasabb szinten tartózkodik, és olvasni arról is, hogy napjainkra Irán valószínűleg már elérte a nukleáris kitörési képességét.

Az ábra a Hormuzi-szoroson keresztüli LNG-, illetve kőolaj-kereskedelem világviszonylatban betöltött kiemelt szerepét mutatja:

Forrás: BCA Research

Az Egyesült Államok stratégiai célja a térségben jelenleg minden bizonnyal az erőegyensúly megteremtése, míg Irán stratégiai célja a rezsim túlélésének biztosítása. Iráni szemszögből nézve az USA jelenlegi egyensúlyozó koalíciója (Izrael és az Öböl-menti arab államok között) növeli az Iránra leselkedő stratégiai fenyegetést – többek között ezért juthat kiemelt szerep a nukleáris elrettentő eszközöknek.

Érdekes, hogy miközben Oroszország és Kína hivatalosan támogatja a 2015-ös megállapodást, mindketten értékes ütőkártyának tekintik Iránt az Egyesült Államokkal folytatott nagyhatalmi harcban. Természetesen Irán ugyanígy tekinti rájuk és kettős játékot űz: Oroszországnak szüksége van Iránra, mint partnerre a nyugati szankciók megkerülése érdekében, azonban ettől függetlenül hasznot húz a közel-keleti instabilitásból, ami az Egyesült Államokat is behálózhatja.

Kína (saját stratégiai céljai miatt) mély, hosszú távú partnerséget céloz meg kialakítani az országgal. Érdekes vetülete Irán elszigetelésének, hogy míg valószínűleg sem Oroszország, sem Kína nem kívánja „direkt”, hogy Irán atomfegyverhez jusson, egyik hatalom sem akadályozta meg Észak-Koreát a bomba megszerzésében.

Természetesen Kína szemszögéből ezúttal is kiemelt szerep jut az energiahordozóknak, hiszen jelenleg is arra törekszik, hogy diverzifikálja az energiaellátását, így csővezetéken keresztül hozzáférhessen az orosz, a közép-ázsiai és a közel-keleti olajhoz is.

Irán szerepe tehát semmiképpen sem alábecsülendő geopolitikai szempontból és rendkívül jelentős hatással lehet mind a földgáz, mind az olaj árára az elkövetkezendő években.

A Világ Csendőre maradhat Amerika? Meddig?

Orosz-ukrán háború, tajvani konfliktus, egyéves afganisztáni kivonulás – alaposan nyomás alá került a geopolitikai vezető szerepet betöltő Egyesült Államok. A feltörekvő kihívókról, az amerikai álomból felébredésről, a washingtoni politikai játszmákról és a tőkepiacok ebben betöltött szerepéről kérdeztük Dr. Mártonffy Balázst, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Amerika Kutatóintézetének vezetőjét.