Germán rezsiköltségek

Az orosz-ukrán konfliktus előtti időkben (2021 őszi-téli hónapjaiig) az átlagos német háztartás az éves rendelkezésre álló jövedelmének 1,5 százalékát költötte földgáz- és áramfogyasztásra. Manapság már közel a tízszeresét, a 11 százalékát fordítja erre.

A háború kitörése előtt a német fogyasztói kosár 21 százalékát tették ki a lakbér-, a vízközmű-, a földgáz- és a villamosáram-költségek, amelyek együttese ma már a háztartások rendelkezésre álló jövedelmének harmadát emészti fel.

You’ll never walk alone (?)

Meglátjuk, az energiaválság veszteseinek – az alacsony jövedelmű háztartásoknak – megsegítésére elfogadott 65 milliárd eurós harmadik szövetségi-önkormányzati csomag hogyan és mennyire tud javítani a helyzeten.

Az intézkedéscsomag részeként emelik a családi pótlék és a lakhatási támogatás mértékét, valamit egyszeri támogatást kapnak a nyugdíjasok (300) és diákok (200 euró) az energiakiadásaik fedezésére. Mellette bevezetik az „áramárféket”, amelynek keretében a háztartások és kkv-k az „alapfogyasztásig” kedvezményes áron kapják a villamosenergiát.

Ez már a harmadik (és legnagyobb) tehercsökkentés idén; a bevezetett és a tervezett intézkedések összesen 95 milliárd eurós volument ölelnek fel. Egyelőre megoszlanak az elemzői kommentárok, a komoly költségvetési terhet jelentő csomag elegendő lesz-e, vajon meg tudja-e akadályozni (közvetve), hogy a német gazdaság recesszióba zuhanjon.

Egy időben döntöttek arról is, hogy a nyári kilenceurós tömegközlekedési bérletet megtartják, várhatóan 49-69 között alakul majd az éves jegy ára. Zentuccio kollégánk ezzel a bérlettel járta be az országot, majd írta meg tapasztalatait a német betegről.

Belenyúljon az Unió a gáz- és árampiaci folyamatokba?

Szakértők, köztük Szőcs Gábor, a HOLD Alapkezelő szenior portfóliómenedzsere, arra figyelmeztetnek, hogy mivel jelentős földgázhiány alakult ki Európában, az ársapka bevezetése akár együtt járhat majd az energiafogyasztás központi szintű korlátozásával.