A génnemesítés áttörését hozza az orosz-ukrán háború. Mivel a gabonafélék árai jó alaposan kilőttek, egyre több európai állam veti el a génnemesített növények (GMO – genetikailag módosított élőlény) termesztésére és importjára vonatkozó korlátozásokat – írja Vakmajom.
A posztban azzal érvel, hogy a GMO-növények kevesebb vizet, kevesebb vegyszert igényelnek és kisebb területen is előállíthatóak, tehát nem csupán hatékonyabb termesztést tesznek lehetővé, de még a környezetet is óvják.
Szerinte nem véletlen, hogy egyre több európai állam importál amerikai és dél-amerikai szóját meg kukoricát, akár génnemesített, állati takarmányként.
“Az Európai Unióban kötelezően parlagon tartandó terület korlátját több országban eltörölték vagy lecsökkentették, hogy több helyre lehessen ültetni, így nagyobb legyen a termés. A zöldek persze tiltakoznak, de most sokkal halkabb a hangjuk, mint korábban. Parlagból nem lesz ennivaló. Svájc szerint az olyan génnemesítés, amely során nem visznek be külső gént, nem igényel semmilyen külön szabályozást. Olyan ez, mint bármilyen más “régi” nemesítés.
A nemrég kitalált, EU-ban bevezetendő kötelezően “organikus” termésarány szabályát is el fogják törölni (“felfüggesztik”). Jöhet a génnemesítés. Olcsó, megbízhatóan, nagy volumenben termesztett és előállított élelmiszert akar mindenki, amit csak a tudomány legújabb eredményeivel felvértezett nagyipari mezőgazdaság biztosíthat.
Ahogy a koronavírus-járvány kifektette az irracionális oltásellenességet, úgy üti ki a háború keltette élelmiszerár-emelkedés a GMO-ellenesség irracionalitását.
A gazdasági kényszer hatására kiderül, mi a fontos igazán: a józan ész”
– fejti ki Vakmajom.
Az ukrán gabonahiány lehet Európa kegyelemdöfése
A dominó végén Európának fog a legjobban fájni, ha a Közel-Kelet és Észak-Afrika is bedőlnek az orosz-ukrán háború következtében.
Forrás: Vakmajom Facebook-oldala