Jó esélyekkel fut neki a vasárnapi görögországi választásoknak a kormányzó Új Demokrácia Párt. Az üzleti világ egyértelműen a piacbarát gazdaságpolitikát folytató regnáló vezetés újrázásában bízik, de akár meglepetést is hozhat a voksolás. Milyen állapotban van jelenleg a görög gazdaság? Kell-e vészforgatókönyvvel készülniük a befektetőknek? Egyebek mellett ezekről is kérdeztem a Görögországból egy nemzetközi konferenciáról hazaérkező kollégáimat.
Csonka Attila: Nemrég újra Athénban jártatok, a tavalyi szakmai látogatásotok után. Miért?
Kun-Welsz Edit: Az apropó nagyon egyszerű; van egy helyi partnercégünk, akik már néhány éve megszervezik ezt a konferenciát, és valószínűleg a jövőben is így tesznek majd, amennyiben a nemzetközi befektetők érdeklődése megmarad Görögország iránt.
Móricz Dániel: Vannak görög kitettségeink, továbbra is vonzónak gondoljuk a piacot, ráadásul most vasárnap rendezik a parlamenti választásokat, és az eredmény jelentős gazdaságpolitikai változásokat hozhat. Erős feltételes mód: jelenleg úgy tűnik, marad a regnáló kormányzat. Még akkor is, ha ehhez esetleg a Pasok párttal koalícióra kell lépnie az Új Demokráciának.
Az Új Demokrácia, Kiriákosz Micotákisz vezetésével, piacbarát politikát vitt ebben a ciklusban, erről is beszélgettünk már. Most milyenek az esélyeik?
Karácsony Tamás: Így van, ezt a munkát akarják folytatni, ha bizalmat kapnak. Bonyolult, de facto többfordulós választási helyzet alakulhat ki, ha nem sikerül az első fordulóban többséget szereznie valamelyik pártnak vagy koalíciónak. Érdekes játékelméleti szcenáriókat lehet boncolgatni, ha ugyanis második körre kerülne a sor, akkor a második fordulóra vonatkozó eltérő szabályok miatt a mérleg nyelvét jelentő pártok nagy valószínűséggel kevesebb mandátumot szereznének. A kevesebb mandátum is elég a koalícióhoz, de a koalícióba lépés döntésének halogatásával valójában a saját pozíciójukat ronthatják.
A korábbi megállapodás után az Új Demokrácia számára is fontos lehet a megegyezés, ebben az esetben ugyanis nem adnák meg az esélyt arra, hogy a Sziriza valamilyen előre nem várt módon mégis sok más párttal összehozzon egy kormányképes koalíciót. Jelenleg viszont a Pasok egyértelműen nem akarja elfogadni Micotákiszt miniszterelnöknek egy korábbi lehallgatási botrány miatt, így mindenképp izgatottan várjuk, hogy mi lesz ennek a helyzetnek megoldása, és ki nyeri meg a „gyáva nyúl-játszmát”.
Görög választás: Egyhatod ide, egyhatod oda
A görög parlament sokáig nagyon sajátos szisztéma szerint épült fel. Úgy működött a rendszer, hogy a 300 fős athéni parlamentben a többséget szerző párt automatikusan plusz 50 mandátumot nyert, annak érdekében, hogy könnyebb legyen kormányoznia („a győztes egyhatoda”). A Sziriza – Micotákiszék legnagyobb, baloldali riválisa – a kormányzása végén, 2019-ben úgy módosította a választási törvényt, hogy eltörölték ezt a mandátumtöbbletet. Mivel alkotmány szerint csak a soron következő utáni voksoláskor lehet – tehát aktuális választás előtt közvetlenül nem – ilyen törvénymódosítást hatályba léptetni, a 2019-ben nyertes Új Demokrácia még 50 fővel nagyobb frakciót alakíthatott, és az egyik első intézkedéseként megszavazta a reform eltörlését, ami ugyancsak a következő utáni választáskor léphet életbe. Tehát most vasárnap a Sziriza-módosítás, a „győztes egyhatoda” nélkül szavaznak a görögök. Az a terv, hogy ha nyerni tud az Új Demokrácia, azonnal feloszlatja magát és egy hónapon belül kiírja az új választásokat, amin már újra plusz parlementi székeket (de újabb csavarral már nem biztos 50-et, hanem eredményarányos mandátumtöbbletet) kap a győztes.
M. D.: Minden, az országot sújtó nehézség (turizmus beszakadása a Covid-járvány alatt, energiaválság, magas infláció) ellenére továbbra is az Új Demokrácia a legnépszerűbb párt. Igaz, a márciusi tragikus vonatbaleset és az azt követő tüntetések, az állam felelősségre vonásának hatására visszaesett a kormánypárt népszerűsége, de májusra sikerült a szerencsétlenség előtti szintre (vissza)építeni az Új Demokrácia előnyét a többi párttal, például a Szirizával szemben.
Vasárnap este már tudni fogjuk, igaza volt-e a közvélemény-kutatóknak…
Beszélgettetek helyi gazdasági, vállalati szereplőkkel. Mi lehet szerintük a választások kimenetele és milyen gazdasági következményekkel járhat ez?
M. D.: A gazdasági szakemberek és a vállalatok képviselői, akikkel mi találkoztunk, egyértelműen azt szeretnék, hogy az Új Demokrácia folytathassa a reformsorozatot. Az utca embere nem feltétlenül így gondolkozik…
K-W. E.: Taxisofőröket is kérdeztünk, hiszen velük volt a legegyszerűbb beszélgetni, és eléggé egybehangzóan a vállalatok vezetőivel ellenkező véleményen voltak…
M. D.: Persze, baloldali-jobboldali preferenciák függvénye, ki kit támogat. Érdemes ugyanakkor ehhez hozzátenni azt is – annak ellenére, hogy jobbközép kormányzatot visz – az Új Demokrácia, kifejezzen odafigyelt arra, hogy 2022-ben a legsérülékenyebb rétegeket, a legalsóbb jövedelmi kategóriákban élőket támogassa egy olyan időszakban, amikor a magas infláció őket sújtotta a leginkább. Valójában a lakosság legnagyobb része alig érezte meg az energiaársokkot a közműszámláin, és Görögországban az Eurozóna átlaga alatt maradt a pénzromlás üteme, miközben az átlagnál jobban nőttek a bérek.
Gazdasági sikertörténet, ami Görögországban zajlik, legyen szó a GDP-növekedésről, a reáljövedelmek szinten tartásáról, az ország modernizálásáról, az EU-s pénzek lehívásáról, a befektetések ösztönzésétről. Ahogy a miniszterelnök gazdasági tanácsadójától hallhattuk azonban, Micotákisz szerint négy év kevés arra, hogy valaki nagy gazdasági változásokat érjen el Görögországban, hiszen ehhez szerinte (legalább) nyolc év kell. Nem meglepetés, hogy folytatni akarja az Új Demokrácia. Programjukban szerepel többek között az államigazgatás és számos egyéb terület további digitalizálása, az adóelkerülés további csökkentése, szélesebb rétegek bevonása a munkaerőpiacra és egy átfogóbb igazságszolgáltatási reform. Tudják, hogy ezeken a területeken csak óvatosan és fokozatosan lehet változásokat elérni.
A nemzetközi befektetőknek érdemes készülne vészforgatókönyvvel arra az esetre, ha mégis kormányváltás lenne?
K. T.: Amikor a bankok képviselőit kérdeztem arról, nagyon más környezetre számítanak-e, ha a Sziriza kerül kormányra, azt mondták, még ettől a forgatókönyvtől sem várják a nagy kéziféket, hiszen ebben az esetben is egy erősen Európa-barát párt(szövetség) vezetné az országot. Sokan bíznak abban, hogy annak ellenére, hogy a Sziriza a kezdeti éveiben nagyon populista, gazdasági megszorításokat bíráló politikát folytatott, amikor kormányra került és szükséges volt az, piacbarát keretek között működtek és végigvitték a korábban bírált megszorításokat. A bankok tehát elég optimistán várják a választásokat.
M. D.: Ezzel nem teljesen értek egyet, hiszen a Sziriza azért tartotta magát a megszorításokhoz, mert az Unió és az IMF ezt diktálta neki, csak akkor kaptak EU-s forrásokat, ha betartották az elvárásokat. Azt gondolom, idővel nagyon elromlana a gazdaságpolitika, ha a Sziriza vezette kormány kerülne hatalomra – annak ellenére is, hogy egy nagyon jó helyzetben lévő gazdaságot örökölnének. A befektetők bizalmát mindenképpen drágább lenne megtartani a baloldalnak. Nehézséget jelent továbbá, hogy – ellentétben az Új Demokrácia programjával – náluk nem annyira egyértelmű, az egyes pártok mit terveznek, leszámítva néhány populista választás előtti ígéretet, minthogy persze, mindenkinek nagyon meg kell emelni a nyugdíját, és államosítani kell a cégek egy részét meg csökkenteni kell az adókat-terheket. Hosszú távú stratégiát nem látunk.
Az Új Demokrácia folytatólagos kormányzásának az lehet a viszonylag látványos és gyors pozitív hozadéka, hogy a nagy hitelminősítők Görögországot felértelik a befektetésre javasolt kategóriába (aminek most a határán billegnek – a szerk.). Ha ez megtörténik, az sokkal több befektetőt, nagyobb likviditást, olcsóbb finanszírozást és magasabb tőkepiaci árazottságot jelent majd Athénnak. Véleményem szerint eddig azért nem történt meg a felértékelődés, mert a hitelminősítők nem látták, látják biztosnak az Új Demokrácia újrázását. Ha ez eldől vasárnap, legalább egy nagy szervezet részéről várható idén a magasabb besorolás.
A HOLD tehát időben is jókor szállt be a görög piacra, még a többiek előtt.
M. D.: Most már sok éve jelen vagyunk a görög piacon. Ahogy ezzel több bejegyzésemben is foglalkoztam (itt és itt), 2018-19-ben azt érzékeltük, hogy a tetemes adósság és egy elvesztegetett évtized – tehát minden rossz jel – ellenére (vagy talán épp emiatt) aránytalanul nyomottak voltak a tőkepiaci árak (olcsó vétel… tökéletes beszálló egy értékalapú befektetőnek – a szerk.). Azóta is volt egy-két nehéz, rázós időszak a piacon, amire nyilván nem számítottunk, de ezek a turbulens időszakok is megmutatták, hogy viszonylag ellenáll a kihívásoknak a görög gazdaság. Ne felejtsük el, hogy a csúcsához képest nominálisan még mindig 15-20 százalékkal van lejjebb a görög GDP!
K-W. E.: Nem lehet ezt teljesen függetleníteni az aktuálpolitikától, de Görögország rövid és középtávon azért is vonzó, mert jelentős uniós forrásokra számíthat a közeljövőben, függetlenül attól, mi történik a vasárnapi választásokon.
K. T.: Az is nagyon jól mutatja, mennyire megedződött a görög gazdaság, hogy ha valakinek, akkor nekik kellett volna a leginkább fájnia a Covid-válságnak, hiszen a GDP-jük jelentős részét adó, a teljes nemzetgazdaság teljesítményére hatással bíró turizmus hatalmas ütést kapott a pandémia alatt. Ennek ellenére, ha a bankszektort nézzük, nagyon alacsony volt a problémás (nemteljesítő) hitelek aránya. Kimondhatjuk, hogy a bankrendszer hitelállománya és a már sok mindent túlélt vállalatok tényleg válságállóak, és erre épül majd a növekedés, nem pedig egy túlhúzott gazdaságra, ami egy kisebb turbulencia esetén is össze tudna esni.
Turizmus: idén milyen szezonra készül Görögország?
K-W. E.: Nagyon pozitívan nyilatkozik minden érintett, amihez biztosan hozzátesz, hogy a tavalyi nyár is jól sikerült; a görög turizmus maga mögött hagyta a 2020-21-es Covid-válságot. Összehasonlítva a mediterrán térség többi országával kiemelkedő, hogy az Égei-tengeri repülőjáratok száma már 1 százalékkal meghaladja a 2019-es szinteket, habár az érkező tusiták száma még mindig az említett rekordév szintjei alatt van 10 százalékkal. Biztató, hogy az előfoglalási szezon jobban áll, mint a 2022-es volt.
A görög kormány megállapodásokat kötött tíz légitársasággal arról, hogy nem szüntetik meg a járataikat, sőt, ha tehetik további új útvonalakat is beiktatnak a menetrendjükbe – Athén ezzel akarja biztosítani, hogy erősek legyenek a következő évek turistaszezonjai is.
A várakozások szerint az idén a turisták száma eléri a 2019-es rekordév 35 milliós szintjét, az árbevétel pedig meghaladja a Covid előtti békeév számait. Ha már idegenforgalom, akkor fontos az is, hogy nem csak a volument kell nézni, hanem az egységárakat is. Több helyről hallottuk, hogy az idén viszonylag jelentős áremelések várhatóak; ez már kiütközött a repülőjegyek 25 százalékos drágulásában, a szállásoknál várható mértékekről még nehéz nyilatkozni. Mindezek ellenére Görögország idén mégis relatíve olcsóbb úticél lesz, mint például Spanyolország vagy Olaszország.
Összességében a görög részvénypiac további jó teljesítményére számítotok?
M. D.: Az ÚJ Demokrácia győzelme esetén egyértelműen igen. Bár az új kormány összetétele nem feltétlenül dől el a most hétvégi választásokon (valószínű egy újabb választás július elején vagy akár esetleg egy harmadik is szeptemberben), de ennek az esélye a legnagyobb.
A görög részvénypiac az elmúlt években felülteljesítette az egyébként szintén relatíve erős európai tőzsdeindexet, ennek a folytatódására számítunk. A hellén cégek nyereségessége ugyan már nem nyomott, de reálisnak tartjuk, hogy a következő években a görög gazdaság évi 3 százalékkal nőjön reálértelemben, így a profitok tovább emelkedhetnek.
A piac nem drága, még mindig jóval az európai átlag alatti az árazás, mind a bankok, mind a nem pénzügyi vállalatok esetében. Nem látunk részvénypiaci mániát, a taxisofőrök nem győzködtek minket, hogy most érdemes görög részvényekbe fektetnünk…
Szóval akkor nem láttok kockázatokat?
M. D.: Dehogynem, természetesen minden befektetésnél vannak kockázatok, csak a görög részvénypiac esetében a várható hozam szerintünk kompenzál ezekért. Az Új Demokrácia veresége a legnagyobb kockázat.
Hosszabb távon probléma lehet a hatalmas megújuló energia beruházási optimizmus. 2030-ra a jelenleg 10-ről 30 gigawattra tervezik növelni a megújuló energia (döntően nap-, kisebb részben szélerőmű) kapacitásokat, ezzel szemben a helyi elemzők szerint a bejelentett projektek inkább 50 gigawattnyi kapacitást céloznak. Ebből jelenleg még egy ideig nem lesz probléma, de távolabbra nézve kockázat, hogy nem mindegyik beruházás éri majd el azt a megtérülési szintet, amit terveznek.
Összességében azonban a gazdaság növekedésével párhuzamosan a belső fogyasztásra, a beruházásokra támaszkodó vállalatok, valamint a rendbe tett és már magas profitabilitású bankok részvényei egyaránt jól teljesíthetnek.
Milyen helyzetben vannak most a görög bankok?
K. T.: Görög bankok köszönik, egyelőre jól vannak, ami már csak az idei részvényárfolyam-növekedésükből is látszik, annak ellenére, hogy bankválságok jellemezték az elmúlt időszakot. Az EKB kamatemelése miatt a többletlikviditásuk jelentős részét így magasabb kamatozáson tudják befektetni, a többnyire változó kamatozású hiteleik átárazódnak, ezért jelentősen megnőtt a kamatbevételük, miközben a betéteikre továbbra is nagyon alacsony kamatot kell fizetniük, kevesebbet, mint nyugat-európai szektortársaiknak. Ennek az lehet az oka, hogy egy rendkívül koncentrált bankrendszer a görög. Mindössze négy nagybank teszi ki a piac közel 100 százalékát, akik egyrészt nem szorulnak betétekre, másrészt egy nehéz és komoly veszteségekkel terhelt évtized van mögöttük, így a profitabilitásukat szem előtt tartva, nem versenyeznek egymással.
Milyen egyéb szektorokban láttok értéket?
K-W. E.: Egy hosszú, szenvedő időszakon van túl a gazdaság, így a görög emberek is. A költéseiket az elmúlt 10 évben meghatározta az óvatosság, és nagyon nehéz megváltoztatni ezt a hozzáállást. Az egyik kérdés, ami a befektetőket manapság foglalkoztatja az, hogy mikor látja elérkezettnek az időt arra a görög fogyasztó, hogy elkezdjen költeni, bepótolja az elmaradt fogyasztást, mert már nem kell félni a jövőtől? Tehát a kiskereskedelmi szektor potenciálisan jó időszak előtt áll.
Úgy tűnik, hogy a turizmusban a tavalyi sikeres év után elindult valami, bár még túl korai lenne messzemenő következtetéseket levonni. A szezon után erőteljesebb költekezést láthattunk a görög piacon, jó kérdés azonban, hogy ez mennyire jelentheti egy trend elindulását. A cégektől vegyes visszajelzés érkezett erre a felvetésre. Volt, aki úgy gondolta, hogy ez valaminek a kezdete, mások óvatosabb álláspontra helyezkedtek.
Az biztos, hogy az országba érkező uniós támogatásoknak kell, hogy legyen pozitív hatása. Erről nem csak mi vélekedünk így. Kiskereskedelmi elemzőként véleményem szerint nagyon indikatív, hogy számos európai kiskereskedelmi lánc tavaly látta érettnek az időt arra, hogy megvessék lábukat Görögországban: a Carrefour visszatért tíz évvel azután, hogy kivonult az országból, és a Pepco, illetve a Sinsay is elkezdett boltokat nyitni. Egy szerb drogérialánc pedig néhány héttel ezelőtt jelentette be, hogy belép a görög piacra.
Elnémetesedett a görög fogyasztó
Mármint spórolósabb lett, persze nem kell aggódni, nem felejtette el a mediterrán ritmust. Sőt, annyira nem, hogy Görögország a pandémiás összeomlás után idén nyáron már újra rekordszámban csalogatná az Égei-tengerhez a pénzes turistákat. Többek között erről is meséltek tavaly a HOLD Alapkezelő szakemberei a görög tőkepiacot és legfontosabb helyi gazdasági szektorokat kiveséző interjúnkban.
* A cikk a nyilatkozó elemzők saját véleményét tükrözi. Számos (akár a szakemberek által menedzselt) HOLD Alapkezelő által kezelt befektetési alapban vannak vagy lehetnek görög részvénypozíciók.
JOGI NYILATKOZAT
A dokumentumban foglaltak nem minősülnek befektetési ajánlatnak, ajánlattételi felhívásnak, befektetési tanácsadásnak vagy adótanácsadásnak, befektetési elemzésnek, az abban foglaltak alapján a HOLD Alapkezelő Zrt.-vel szemben igény nem érvényesíthető, azokért a HOLD Alapkezelő Zrt. felelősséget nem vállal.