Kik lehetnek a gyémánttilalom nagy nyertesei?

Minden esély megvan rá, hogy a G7-országok importtilalmat fognak elrendelni Oroszországgal szemben az elkövetkező hetekben. A (hivatalos) cél az, hogy tovább csökkentsék Oroszország finanszírozási lehetőségeit az ukrajnai háború folytatására.

Ezúttal Belgium kezdeményezte a lépést, hiszen az országban, Antwerpenben működik a legnagyobb globális gyémántpiac, a Benelux állam érdekelt az orosz térvesztésben. Amennyiben a tagországok megegyeznek – sajtóhírek szerint, ha zöld utat kap – a tilalom már január elsejétől életbe léphet.

A G7-ek vezetői már tavaly óta tárgyalnak az orosz gyémántbevételek csökkentésére irányuló erőfeszítésekről és a világ legnagyobb gyémánttermelője, az orosz Alrosa elleni szankciókról. Az USA már 2022 áprilisában bevezetett szankciókat a vállalattal szemben, azonban eddig az EU nem működött együtt velük a korlátozásokban.

A brüsszeli engedékenység nem véletlen; az Eurostat adatai szerint az uniós tagországok tavaly 1,4 milliárd euró (körülbelül 1,5 milliárd dollár) értékben vásároltak orosz gyémántokat.

Az orosz–ukrán háború előtt a De Beers és az Alrosa vezették a globális nyersgyémánt-értékesítést: a dél-afrikai vállat 33, míg az orosz versenytárs 24 százalékos globális piaci részesedést birtokolt.

Az elmúlt másfél év gazdasági átrendeződései is felülírták a status quo-t, viszont a most tervezett uniós szankciós lépés teljesen megváltoztatná a gyémántipar „boldog békeidőkben” kialakult ellátási láncát. Érdekesség, hogy nagyban függ Indiától is az, hogy orosz zárlat megvalósítható-e, mivel India gyémántipara emberek millióit foglalkoztatja, akik a világ gyémánttermelésének kb. 90 százalékát formázzák, csiszolják.

Ha a G7, amely a globális gyémántfogyasztás 70 százalékát teszi ki, nem fogadna el több gyémántot Oroszországból, a világ legnagyobb nyersgyémánttermelőjétől, az kétségkívül nagy hatással lenne a globális piacra, mivel nemcsak az indiai, de az afrikai gyémántipar is dolgoz fel Oroszországból érkezett nyersanyagot. Több szintes ellenőrzés keretein belül, blokkláncrendszerek segítségével állítanának ki tanúsítványt a nyers és csiszolt tételekre, amivel szabadon forgalomba lehetne hozni a termékeket a G7-en belül.

Forrás: GlobalNewswire (Képernyőfelvétel)

Az afrikai gyémánttermelők úgy mentesülhetnének a szabályozás alól, ha tudnák igazolni a nyers drágakő eredeti (származási) helyét. Belgium egyébként nem akarja, hogy a többletköltségek a fogyasztókra és az ékszerészekre háruljanak, illetve, hogy korlátozzák az Indiában vágható kövek körét.

Az iparág legjelentősebb fogyasztói az Egyesült Államok és Európa, azonban már Kínában és más ázsiai országokban is nő a kereslet a gyémántok iránt. Amennyiben a szankció életbe lép, nagy valószínűséggel kettészakadna az iparág: az orosz eredetű (nyers)gyémánt keleten találna felvevőpiacot, és szinte teljesen kiszorulna a nyugati országokból.

Olyan jelentős piaci szereplők, mint az LVMH és a Richemont is arról kommunikálnak (hivatalosan), hogy nem kívánnak orosz eredetű gyémántot vásárolni.

Megfigyelők azon a véleményen vannak, hogy az intézkedések bevezetése esetén – mivel hiány fog kialakulni a nem orosz eredetű gyémántokból – az ékszervásárlók áremelkedéssel fognak találkozni a piacon.

Izgalmas kérdés persze, hogy ebben az esetben a szankciókkal eltűnő orosz eredetű természetes gyémántok helyét nem veszik-e át a mesterséges gyémántok, amelyek piaci jelenléte már ma sem elhanyagolható, igaz, árszintjük a természetes gyémántoké alatt van.

A bejegyzés szerzője Brezóczki Lili