Az elektromos járművek használt akkumulátoraival a tűzveszélyességük mellett az a probléma, hogy nagyok, illetve nehezen és költségesen szállíthatóak. Az újrahasznosítási értékük 40 százalékát a szállítási költség teszi ki, és e technológia még egyébként sincsen teljesen kiforrva.
A megnövekedett energiaárak miatt ugyanakkor egyre fontosabbá válik a nappal túltermelő napelemek regeneratív energiáinak tárolása, amihez megoldást jelenthetnek a használt akkuk. Sőt, nagyon közel vagyunk már ahhoz, hogy új napelem telepítésének a feltétele a megfelelő akkumulátorkapacitás kialakítása legyen.
A napokban olvastam, hogy a JT Energy Systems, a Triathlon akkumulátorgyártó és a Jungheinrich AG vegyesvállalata 25 MW-os akkumulátortárolót nyitott Freibergben – a maga nemében az egyik legerősebbet Németországban. Az akkumulátortároló 10 ezer egyedi Li-Ion (lítiumion) modulból áll, amelyek többsége régi elektromos targoncákból és elektromos autókból származik. Célja, hogy a nap- és szélerőművek által túltermelt regeneratív villamosenergiát tárolja és szükség esetén később, például este, amikor a naperőművek nem működnek, visszavezesse a hálózatba.
A lítiumion-akkumulátorok általában hosszabb ideig használhatók, mint azok az elektromos járművek, amelyekbe beszerelték őket. A vállalat szerint a lítiumion-akkumulátorok folyamatos használata, miután évek óta többnyire elektromos járművekben használatosak, különösen hatékony, fenntartható és erőforrás-takarékos hozzájárulás az energiaátálláshoz.
A használt energiamodulok állapotát a JT Energy Systems elemzi, mesterséges intelligencia segítségével minősíti és szükség esetén felújítja. A körforgásos gazdaság szempontjából ez biztosítja az akkumulátorokban felhasznált erőforrások és nyersanyagok maximális élettartamát. Az évek során a lítiumion-akkumulátorral felszerelt elektromos járművek arányának meredek növekedése miatt a JT Energy Systems a jövőben növekvő számú akkumulátorkapacitásra számít, amelyet egy „második életen” át a helyhez kötött tárolókban használnak majd fel.
A technológia Magyarországon is érdekes lehet, hiszen a MAVIR szabályzata szerint minden 50 kW-nál nagyobb teljesítményű napelemes rendszer esetén szabályozhatóságot kell biztosítani – távvezérelhető akkumulátoros energiatárolók esetében minimum 2 órán keresztül – a beépített teljesítmény 30 százalékáig.
A magyar napelemparkok bővülését nehezíti, hogy a 2,5 kW-nál nagyobb teljesítményű napelemes rendszerek engedélyezése előtt háromfázisúra kell alakítani az ingatlan elektromos rendszerét, a legtöbb háztartásban csak két fázis van. Az otthonfelújítási pályázat és a 43 ezer, 100 százalékos állami támogatású napelemes pályázat segítségével telepítésre váró rendszerek esetén is fennáll ez a plusz feladat.
Összességében azt gondolom, a környezeti terhelés és szennyezés mérséklése miatt nagyon fontos a használt gépjármű-akkumulátorok napelempark melletti újra hasznosítása. Inkább akkumulátorparkokban végezzék a használt készülékek, mintsem a roncstelepen!
Kína miatt nem lesz iPhone?
A digitalizáció és technológia fejlődésével egyre nehézebb olyan elektronikai tárgyat találnunk a környezetünkben, amibe ne építenének félvezetőket. Adódik a kérdés, miért a világ egyik legfontosabb erőforrása a mikrochip, és miért nem gyártanak sokkal többet belőle?