A múlt hét legfontosabb eseménye az amerikai hosszú hozamok emelkedése, amit az egyre inkább kamatemelés irányába tolódó jegybank váltott ki. A kamatemelésen túl azt is megpendítették, hogy a pénznyomtatás (QE) gyors befejezése után el is kezdik leépíteni a korábban megvásárolt állampapír- és jelzálogkötvényállományt.
Habár az amerikai munkaerőpiac szűkössége valószínűleg tartós lesz, és lassan felépülő inflációs nyomást okoz (hasonlóan a magyar folyamatokhoz 2016-2019 között), ám az ellátási láncok töredezéséből adódó egyszeri inflációs nyomás valószínűleg csökkenni fog, ezért a következő hónapokban inkább az inflációs ütem csökkenése valószínű összességében a fejlett világban, így nem feltétlenül hiszek abban, hogy nagyon nagy további hozamemelkedés lesz USA-ban.
Ám ez az újabb kamatemelési aggodalom is elég volt ahhoz, hogy a Közép-Európai hozamvárakozások felrobbanjanak: Magyarország tekintetében lassan 6% közelébe kúszó kamatvárakozást áraz a piac, amit túlzónak tartok. Európában egyelőre tartósan negatív reálkamat van és lesz, és emiatt a mi térségünkben sem nagyon reális pozitív reálkamatra számítani. 4-5 százalékos magyar infláció mellett 4-5% kamatnak elegendőnek kellene lennie a forint stabilizálásához, márpedig a fő cél ez. Ezt a kamatszintet azonban valószínűleg hosszú ideig fenn kell tartani, ugyanis a kormányzati fékevesztett költekezés hatásai egész 2022-ben inflatórikusak lesznek. 6 százalékos vagy afölötti magyar kamatszintet csak akkor várnék (és ezt sajnos nem lehet kizárni), ha a választások után eldurvul idehaza a politikai helyzet, ami destabilizálódást és nagyobb forintgyengülést okoz. Ebben az esetben az MNB kénytelen lesz lépni, és a helyzet súlyosságától függően akár nagyobb kamatemelésre is kényszerülhet. Reméljük ilyen helyzetre azért nem kerül sor, de valószínűsége azért nem elhanyagolható, a magyar választás úgymond “major event risk”.
A fenti problémák híján viszont továbbra is arra számítanék, hogy a forint a következő 1-2 évben stabil lesz magas kamatszint mellett, ami azt jelenti, hogy szemben az előző évekkel, ismét forintban érdemes megtakarítani.
A nemzetközi részvénypiacokon tart az Omikron-para, de a dél-afrikai és brit adatok alapján ez nem lesz tartós és a hosszú távú hatása, hogy a gazdaságok fellendülése folytatódni fog. A Fed szigorúsága is aggodalmakat vált ki, így az idei évben erősen hullámzó árfolyamok lehetnek, de ezen belül a következő hetekben inkább azt várnám, hogy a hozamok megugrása után az új vírusvariáns miatti aggodalom csökkenése mellett inkább felfelé kúsznak a részvénypiaci árfolyamok.
Vannak azonban olyan szegmensei a piacoknak, ahol 2021 valószínűleg eufória-csúcs volt. Erre utal a megugró kisbefektetői részvétel, az opciós piacok felrobbanása, a Bitcoin és minden egyéb coin szárnyalása (lásd a mellékelt grafikonon a duplacsúcsot, és az átesést az éves mozgóátlagon), az M&A tevékenység csúcsra járása. A QE leépítése leginkább a legspekulatívabb szegmenseket érinti, nem véletlen, hogy a mániák eresztenek lefele (második ábrán a legnagyobb mánia, a Gamestop részvénye, hosszú oldalazás után beesett az éves mozgóátlag alá…itt már kevés lesz a diamondhands, my beloved fellow apes!).
A 2021-es mániák leengedése egyértelműen elkezdődött és még okozhat idén komolyabb baleseteket, különösen, ha párosulna a kínai gazdaság beomlásával. Ennek egyelőre semmiféle piaci jele, de továbbra is úgy gondolom, hogy az ingatlanpiacuk megfektetésével a kínai vezetés elkerülhetetlen, de veszélyes játékba kezdett, aminek egész világgazdaságra való kihatásai lehetnek.