Nemes cél, a jól működő családi tulajdonú középvállalatok sikeres utódlásának biztosítása hívta életre a bizalmi vagyonkezelés intézményét. Jelenleg azonban úgy tűnik, nem csak a megcélzott réteg érdeklődik az intézmény iránt.
Régen várt, a magyar társadalom aktuális problémájára jó megoldást kínáló lépés volt a bizalmi vagyonkezelés intézményének megteremtése. A jogi lehetőség legnagyobb értéke az, hogy segíthet megóvni a rendszerváltás óta apránként felépített magyar középvállalatokat a széthullástól akkor, amikor az alapítók már nem képesek vagy nem kívánják irányítani azokat. A hazai kis- és középvállalkozások fele (egyes felmérések szerint 75 százaléka) családi vállalat. A Budapesti Gazdasági Egyetem Vállalkozásfejlesztési Központja és a Budapest LAB tavalyi felmérése szerint ebben az évtizedben ezek negyedénél lesz aktuális kérdés a generációváltás.
Felkészülés az első nagy hullámra
Nem minden örökös kiváló és motivált vállalatvezető ugyanakkor. Nehéz kezelni továbbá, ha egyvalaki kellően talpraesett ahhoz, hogy sikeresen kontrollja alá hajtsa a családi vállalatot, de a rokonok egyetértése és kiszolgálása érdekében folyamatosan egyensúlyoznia kell. Nem egyszerű tehát a feladat. A nyugat-európai történelmi tapasztalatok alapján az első generációváltást a vállalatok nagyjából 80 százaléka nem éli túl.
A magyar cégek jelentős része még csak ismerkedik a problémával: a Budapest LAB Családi Vállalkozás Kutatási Program reprezentatív kérdőíves felmérése szerint a hazai családi vállalkozások 51 százaléka egyáltalán nem rendelkezett a felmérés idején utódlási stratégiával. 41 százaléknak volt ugyan elképzelése ennek lebonyolításáról, de csupán 8 százalékot ért el azoknak az aránya, ahol írásban rögzített stratégia is rendelkezésre állt.
A bizalmi vagyonkezelés intézménye épp ezért hasznos az első nagy vállalattulajdonosi generációváltására készülő Magyarországnak. Lehetőséget ad arra, hogy az alapító a családjára és vagyonára szabott szabályokat állítson fel, biztosítva ezzel vállalkozása működőképességének megőrzését is.
Hogyan működik?
Az új intézményi forma működése talán ahhoz hasonlít a legjobban, mintha létrehoznánk egy „Családom Vagyonkezelője Kft.-t”, amelyet mi magunk vagy valaki más irányít, és kifizetéseket teljesít a gyermekeinknek, illetve akár saját magunknak. Bárki alapíthat egy ilyen, önálló adószámmal rendelkező intézményt. A családi vagyont kiveheti a magántulajdonából és „odaajándékozhatja” a Bizalmi Vagyonkezelésbe, amit létrehozott. A vagyon ott befektetésre kerülhet, és végül ki is jöhet onnan ismét magántulajdonba.
Az intézmény révén a most még aktív alapítók, ismerve családjuk tagjainak képességeit és vágyait, maguk állíthatják fel azokat a szabályokat, amelyek együtt biztosítják a cég további zavartalan működését és az utódok érvényesülését. Szakértői testületet helyezhetnek például az utódaik mellé. Kiválaszthatják, hogy a gyermekek közül kinek legyen kontrollja a cég fölött, és milyen korlátozásokkal kezelhesse a teljes rokonság számára oly fontos vagyont. De akár ütemezést is készíthetnek arról, hogy ki, mikor, mekkora összeghez jusson hozzá, szemben a normál örökléssel, amely alapján azonnal a gyerekek (vagy a gyámok) nyakába szakadna a hatalmas összeg (és az ezzel együtt járó örökösödési terhek).
Ennek segítése volt az eredeti jogalkotói cél. Az intézmény kínálta lehetőséggel ugyanakkor bárki élhet.
Műhibák, kreatív megoldások a nemzetközi gyakorlatban
A „trust”, tehát az eredeti, angolszász bizalmi vagyonkezelés története is tele van persze kreatív alkalmazásokkal, és az ezeket követő jogalkotói javítgatásával a szabályozásnak. A megoldás az USA-ban például jelenleg az orvosok között népszerű. Az Egyesült Államokban nagy hagyománya van a műhibapereknek, és így annak is, hogy egy rosszul alakult műtét után mindenét elveszítse a doktor. Az orvosok tehát elővigyázatosságból a pénzüket és a házukat bizalmi vagyonkezelésbe helyezik. Így, amikor műhibaperre kerül sor széttárhatják kezeiket, hogy nekik nincs is a saját vagyonuk, aminek értékesítéséből felelősségre vonásuk esetén a kártérítés kifizethető. Az elmúlt évszázadok során külföldön rendszeresen javítottak a vagyonkezelési szabályokon, ha ilyen megoldásokat találtak.