Korábban írtam arról egy igen hosszú anyagot arról, hogy kik azok a szereplők különböző kontinenseken, akik irányítják mindannyiunk kedvenc játékát. Az a napnál világosabb volt, hogy a politika „résztvevője” a sportnak és természetesen a labdarúgásnak is. Az elmúlt időszak történései viszont minden korábbinál jobban világítottak rá arra, hogy a sportban, de különösen a fociban megkezdődött a hidegháború korszaka.
2025. december 5-én világbajnoki csoportbeosztásra készültek az Egyesült Államokban, a FIFA pedig megalapított egy díjat. Egy olyan elismerést, amelyet békedíjnak nevez el és olyanok számára adja, akik sokat tettek azért, hogy nyugodtabb, biztonságosabb környezetben élhessük életünket. Az elismerést Donald Trump, az USA elnöke kapta elsőként. A díjat Gianni Infantino, a FIFA elnöke adta át. Az az Infantino, aki személyesen jelent meg Egyiptomban, ahová az Egyesült Államok elnöke hívta a gázai békeegyezmények találkozóra néhány héttel korábban.
Egy nappal később a részben az angol David Beckham által tulajdonolt Inter Miami megnyeri az Egyesült Államok MLS kupáját Lionel Messi és a volt barcelonai kolónia vezetésével. Történnek ezen fejlemények azt követően, hogy 2025 nyarán az újraélesztett, gigantikus klubvilágbajnokság az Egyesült Államokba utazott. Jövő évben megrendezésre kerül a világbajnokság, amelynek a nyolcaddöntőtől kezdve már csak két találkozója lesz, amely nem az USA-ban játszódik majd. A negyeddöntőtől csak amerikai helyszíneken gurul a labda.
2028-ban ismét minden szem az angolszász országokra szegeződik. 2028 júniusától egy hónapig mindenki a brit szigetekre figyel, hiszen Anglia, Skócia, Wales és Írország közösen rendezik meg az Európa-bajnokságot. Az esemény július 14-én zárul, és hihetetlen szokatlanul még aznap elkezdődik az olimpia…Los Angelesben. Érdekesség, hogy a 2021-ben megrendezett EB jelentős része így is Angliában zajlott, hiszen az elődöntők és a döntő a Wembleyben volt, az angolok otthon játszották a csoportmérkőzéseket. Ebből fakadóan végül a hét találkozójukból hatot hazai környezetben futballozott 1966 világbajnoka.
2032-ben ráadásul ismét egy angolszásznak tekintett ország, Ausztrália, egészen pontosan Brisbane rendezi az olimpiát. Utah 2034-ben téli olimpiának ad helyet. Ám, itt nincs vége az angolszász uralkodásnak. A női világbajnoki tornákat ugyanis gyakorlatban lenyelték az angolszász országok. 2023-ban Ausztrália és Új-Zéland, 2031-ben társrendezőkkel, de főként az USA, 2035-ben hasonló konstrukció mellett összehozott Anglia és társai lesznek a házigazdák. Az új Old Traffordot legkésőbb ekkorra álmodnák meg Manchesterben.
A labdarúgás területén pedig ugyancsak végképp nekiveselkedett a hódításnak az USA. Mára az 50 legértékesebb klubból 19 (!) az MLS-hez köthető. A mostani bajnok Inter Miami értéke a hét esztendős megalapítása óta 1 milliárd dollár felé kúszott. Van mit tenni az 5-6 milliárdot erő legnagyobbakhoz képest, de a szám magáért beszél. Cristiano Ronaldo 2023 elején való szaúdi megérkezésére azon év nyarán Lionel Messi eljövetele volt a válasz az Egyesült Államokban. Az Egyesült Államokban egyre komolyabb érdek lett foglalkozni a legnépszerűbb játékkal. Anglia a Bajnokok Ligája döntőkkel erősítene tovább, amely a modern éra 2011-es, 2013-as és 2024-es Wembley fináléi után 2029-ben vagy 2030-ban ismét betöltené a házigazda szerepét. Ez a 2021-es és a 2028-as EB döntőkkel nem rossz mutató.
Az ázsiai birodalom visszavág
Annak idején írtam arról, hogy bizony a sportwashing, mint olyan elkezdődött a feltörekvő, fejlődő országok részéről. Az sokat elmond, hogy a BRICS országok sorra rendezték meg a nagy sporteseményeket. Dél-Afrika 2010-ben, Brazília 2014-ben, Oroszország 2018-ban rendezett labdarúgó-világbajnokságot. Ezt a sort kezdte a kínai olimpia 2008-ban Pekingben, és folytatta a 2014-es téli olimpia Szocsiban, és a 2022-es, ugyancsak téli olimpia Pekingben.
A legsokkolóbb a 2022-es katari világbajnokság lehetett, hiszen az időjárási körülmények miatt télen kellett megrendeznie azt. 2034-ben borítékolható, hogy a minden idők legdrágább sporteseménye díjra benevező Szaúd-Arábiában rendezett világbajnokságnál szintén így alakul a helyzet. Oroszországban 2014-ben rendezték meg az első Formula-1-es futamot. Ehhez 2021-ben Katar és Szaúd-Arábia csatlakozott. Sokat elmond, hogy az elmúlt szezonokban az Egyesült Államokban három F1-futam került megrendezésre.
Szaúd-Arábia komoly hatalmat szerzett magának azzal, hogy mindent megkapott az olimpián kívül. Amíg azon szomorkodnak a spanyol játékosok, hogy egy bajnoki mérkőzést (Villarreal-FC Barcelona) az USA-ban kellene játszani, eközben a spanyol és olasz Szuperkupa régóta Szaúd-Arábiában játszódik. Egy olyan januári időszakban, ahol a pihenésre nagyobb igény lehetne. Európa bizonyos részeinek hódolata egyértelmű irányt vehet a jövőre nézve. Közel sem mindegy, hogy a mostanság tulajdonrész árulásán gondolkodó Real Madrid kit vesz be a buliba. Az érdekek harca minden eddiginél komolyabb lehet Európa legnagyobb klubjáért.
A küzdelem folytatódik
Nagyon úgy tűnik, hogy 2038-ban jó eséllyel akár ismét az USA és egyéb különös partnerei, 2042-ben Anglia és szigetországbeli társai rendezhetik a világbajnokságot. Ehhez azonban lesz egy-két szava Kínának, Indiának vagy Indonéziának. Óriási küzdelem várható a 2036-os olimpiáért London, Doha, Rijád, Csungking, netán Sanghaj között. Az USA, Anglia és Ausztrália vonal felvette a kesztyűt. Mindez alapvetően aggasztó lehet Európa számos országa számára.
Ugyanakkor úgy tűnik, hogy ebben a hidegháborús küzdelemben a harcot leginkább ez a két-három ország vívhatja az ázsiai térhódítással szemben. Ezért nem mindegy, hogy a világ egyértelműen legegyenlőbb ligájává váló Premier League jövője milyen lehet. Ma a Manchester City, Newcastle United tulajdonosi vonallal szemben egy nagyon erős amerikai érdekkör áll az olyan klubok élén, mint a Liverpool, a Chelsea, az Arsenal vagy a Manchester United. Az egyre közeledő tulajdonosváltási helyzetben lévő Manchester United vajon ismét amerikai kezekben marad, netán enged a katari vagy szaúdi csábításnak? És ha igen, akkor mikor? A PSG európai szintlépese a 2025-ös Bajnokok Ligája győzelemmel vált véglegessé. Jól ismerten katari keretek között.
Ezen hintapolitika mentén mozogva még ismeretlen, hogy 2029-ben hol kerül megrendezésre a klubvilágbajnokság a FIFA égisze alatt. És hasonló okokból váratnak magukra azok a nagy kérdőjelek, amelyek az európai klubfoci összekapcsolását kezdeményeznék akár az amerikai, akár a dél-amerikai kontinenssel. Ugyanakkor az érdekek összefonódása itt szintén különböző lehet. Hiszen a dél-amerikai országokban Kína befolyása egyre nagyobb teret nyer.
Írtam arról, hogy a klubvilágbajnokság lehetne az új Szuperliga, de ehhez nyilvánvalóan sokkal meghatározottabb keretekre lenne szükség. Az Egyesült Államokban mára viszont a labdarúgás a 40 év alattiak körében a második legnézettebb sportággá vált az amerikai futball mögött. A foci ereje csak növekszik és növekszik, és újabb nemzetközi sportesemények, valamint nemzetközileg jegyzett labdarúgók elcsábítása csak javíthat ezen. Ezen a lépcsőn viszont Szaúd-Arábia legalább ennyire utazni fog felfelé.
Ettől a pillanattól fogva tehát azért megy a harc, hogy ki rendez olimpiát és világbajnokságot, melyik fél tud jobban beleszólni az európai klubfoci tulajdonlási küzdelmeibe, és melyik ország tudja elcsábítani az egyre inkább korán kiégő klasszisokat Szaúd-Arábia vagy az Egyesült Államok combosodni kívánó bajnokságaiba. A javuló kínai és szaúdi viszonyok miatt egyébként is aggodalmaskodnak az Egyesült Államokban. Moszkvai és los angelesi „stílusú” olimpiát nem jövendölhetünk a közeljövőre nézve, de minden arra felé mutat, hogy a geopolitikai konfliktusok élesedése a sportot sem hagyja érintetlenül.
A szereplők köre pedig egyértelműen behatárolása került.
Sziklai Attila többi írását és szemléjét itt böngészheted a HOLDBLOG-on.
Borítóképen Donald Trump és Gianni Infantion FIFA-elnök. Forrás: Getty