Az elmúlt időszakban átfutottam 15 darab könyvet abban a témában, hogy hogyan kell meggazdagodni. Alább röviden össze is foglalnám a lényeget, hogy a kedves olvasóknak jusson ideje inkább szépirodalomra a nyáron. Ugyanis, azt általánosságban elmondhatom, hogy a meggazdagodásról szóló, részben pénzügyi, részben inkább motivációs könyvek általában rendkívül terjengősek ahhoz képest, hogy egy-egy kötet mennyire röviden is összefoglalható mondandót tartogat.
A közös pont a könyvek legjavában, hogy kockázatvállalásra buzdítanak, míg a második nagy terület, amelyet sokan lefednek, a hétköznapi költekezés visszafogására próbál ösztönözni. A meggazdagodáshoz tehát kockázatot kell vállalni, kilépni a komfortzónából, elfogadni, hogy amibe belevágunk, annak a végeredménye jóval kiszámíthatatlanabb, mint egy átlagos munkahely. Szembesülni kell az elhibázott döntésekkel, és túllépni rajtuk, tanulni belőlük. A könyvek azon a téren viszont élesen szétválaszthatóak, hogy kifejezetten a porba próbálják-e tiporni a munkahelyi foglalkoztatás, mint szolgalét intézményét, vagy pedig inkább egy stabil munkahely melletti fokozatos megtakarításra, kisvállalkozásra, bérbeadható lakások vételére és tőzsdézésre bíztatnak-e.
Az általam talált könyvek legalja egyértelműen az a csoport, amely a tőzsdézésről próbálja megmondani a „tutit”. Például Phil Town „Rule #1” című kötete, amely megpróbálja pár perces, egyszerű műveletnek beállítani, hogy hogyan értékeljünk be egy részvényt. Majd pedig megtanít minket a címben is látható Egyes számú szabályra, vagyis, hogy csak olyan részvényeket vegyünk meg, amelyek „féláron” vannak.
Ennél sokkal kellemesebb olvasmányt adnak a motivációs könyvek, amelyek inkább a hozzáállásunkat próbálják meg formálni. Ezek a kötetek sokszor bíztatnak arra, hogy egy-egy szakterületnek legyünk mesterei. Ezzel biztosítsuk be, hogy azon a területen jól tudjunk vállalkozást indítani vagy nélkülözhetetlen munkaerővé válni! Tanuljunk sokat a pénzügyi befektetésekről, hogy a megtakarításunk jól fialjon! És kifejezetten kerüljük a népszerű, felkapott sztorikat, mint időnként a technológiai részvények és egyéb mániák! Pozitív példának ki is emelném Thomas J. Stanley és Sarah Stanley Fallaw „The next millionaire next door” című kötetét. De kifejezetten motiváló és intelligens gondolatokat fogalmaz meg Joshua Medcalf is a „Chop wood, carry water” című könyvében, amely arra helyezi a hangsúlyt, hogy a saját vállalkozás felépítése hihetetlen kitartást és nagyon sok monoton munkát igényel. Ezekre pedig ne nyűgként tekintsünk, hanem próbáljuk meg értékessé tenni számunkra őket. Ugyanis, a mai milliárdosok többségükben azt vallják, hogy a legtöbbet abból az időszakból tanulták, amikor a vállalkozásuk első korszakában, nagyon sok, kitartó munkavégzésre voltak kényszerülve.
Hasznos területekre tévednek a könyvek még olyan témákkal, hogy mennyire ügyelnünk kell rá, hogy a jövedelmünk emelkedését ne fordítsuk óriási költekezésre. Amerikai könyveknél ez rendszeresen visszatérő téma, hiszen ott pár hónapnyi emelkedést a fizetésben az emberek már hajlamosak húsz évnyi, óriási lakáshitel felvétellel, vagy legalábbis egypár új hitelkártya kimerítésével ünnepelni. A gyermekeink nevelése kapcsán pedig két irány jelenik meg. Egyrészt vannak azok az írók, akik győzködnek, hogy nem kell drága egyetem a sikerhez. Másrészt azok, akik a nyugodt családi hátteret és a gyermekek kreativitásának szabadon engedését emelik ki, mint a későbbi sikeres élet kulcsát.
Visszatérő tanács, hogy vállalkozás indításakor ne vegyünk fel hitelt. Illetve az, hogy ne a saját vágyainkat próbáljuk beteljesíteni a szolgáltatásunk kialakításakor, hanem azt fejtsük meg, hogy mire van igénye a jövőbeli ügyfeleinknek.
Kiemelném még érdekes gondolatnak T. Harv Eker-től azt, hogy „a gazdagok gyűlölete biztos út a szegénységhez”. Véleménye szerint, ha valaki ellenszenvet érez a vagyonos emberek iránt, akkor ösztönösen tartózkodni fog azoktól a szokásoktól és viselkedésformáktól, amelyek a gazdaggá váláshoz szükségesek.
Van azonban egy szerző, aki annyira kilóg mind közül, hogy egy külön cikket érdemes szentelnem neki. Ő Robert T. Kiyosaki. Tanácsaival, és azok kritikájával hamarosan jelentkezem.