Hektikusan változó piaci környezet, évtizedes magasságban járó infláció, amely mértékét a betéti kamatok révén elérhető hozam meg sem közelíti. Ilyen helyzetben mi lehet a megoldás a megtakarítások értékének megőrzésére?
Kicsit a hektikusságról. A magyar infláció 50 éve 3-5 százalék volt. 1991-ben 35 százalékra gyorsult, amihez 5 évre volt szükség és 10 év kellett aztán arra, hogy újra normalizálódjon a fogyasztói árak változásának a tempója. 2014-2015-ben már deflációról beszéltünk és most újra 25 százalék a ráta. Az MNB várakozásai alapján 2024-ben újra 3-5 százalék körül lehet az infláció. Vannak félelmeink arra vonatkozóan, hogy nem így lesz, de erről máskor írok. Most úgy néz ki, 3 év alatt normalizálódik a pénzromlás üteme – tehát a magas infláció ciklusa 10-15 évről három évre rövidülhet.
A béremelések üteme elmaradt az inflációtól, így a reálkeresetek 19,6 százalékponttal csökkentek az elmúlt egy évben. Ha az árak növekedési üteme meghaladja a bérnövekedését, akkor a fogyasztók az idő előrehaladtával kevesebb eszközt és szolgáltatást tudnak megvásárolni, így csökkenhet az életszínvonaluk, a vállalkozásoknak pedig a bevétele, mert kevesebb fogy a termékeikből és megérkezik a recesszió.
A lakóingatlan-árak országos átlagban 3,6 százalékkal csökkentek 2022 negyedik negyedévében az előző negyedévhez képest. Nem követte az ingatlan árak változása az infláció ütemét, sőt, rövidtávon veszteséges is lehetett az ingatlan vétel.
Míg jelenleg 24 százalékos inflációról beszélünk, az ipari termelés körülbelül 4 százalékkal csökkent, és érdemes kicsit a számok mögé nézni. Idézem a KSH gyorstájékoztatójából:
„A feldolgozóipari exportértékesítés 32 százalékát képviselő járműgyártás kivitele 31, a 14 százalékos súlyú villamos berendezés gyártásáé 23 százalékkal bővült.”
Úgy tűnik tehát, ez a két szektor elindult, javulnak a kilátások nemzetközi szinten.
A hazai piacon viszont vannak gondok a hivatalos statisztikák szerint (is):
„Az ipar belföldi értékesítése 17, a feldolgozóiparé 13,1 százalékkal visszaesett az előző év azonos hónapjához képest.”
A magyaroroszági rekordmagas infláció tehát kifejti hatását, beépül a mindennapokba, visszafogjuk a költést. Vagy azért, mert nincs miből (reálbércsökkenés) vagy azért, mert az állampapírhozamoknak köszönhetően könnyebbnek érezzük a kockázatmentes vagyongyarapítást.
Az a kérdés tehát, hogy mi lehet a megoldás a megtakarítások értékének megőrzésére, nem annyira egyértelmű, hiszen ez nagyban függ, a lakosság mire szánja a megtakarításait, mernek-e kockáztatni és mikor szeretnék elkölteni a pénzt.
Rendszeresen tartok eladást cégek munkavállalói számára befektetésről. Ilyen alkalmakkor gyakran az derül ki, sokan most léptek át a megtakarítók táborába, eddig csak a hitellel kapcsolatos kötelezettségek és teendők voltak ismerősek számukra. Ahogy a 2008-as válság idején sokan pórul jártak a devizahitelekkel, könnyen pórul járhatnak most a befektetésekkel is. Nem azért, mert csalnak a szolgáltatók, hanem azért, mert nincs meg a kellő ismeret a megfelelő termék kiválasztásához, a megfelelő tudás megszerzéséhez.
Gyakori például, hogy valaki állampapírt vesz és nem érti miért van kevesebb pénze két hét után, mint amit befektetett (árfolyammozgás, vételi jutalék… sajnos sokaknál nem ismerős fogalmak ezek), de így van ez befektetési alapoknál, részvényeknél is. Nehéz azzal szembesülni, hogy a szolgáltató akár 2,5 százalékot levon költségként a befektetés során.
Hogy kicsit mégis konkrétabb legyek:
Aki ingatant akar venni, annak jól is jöhet a jelenlegi környezet: olcsóbban lehet vásárolni a magas kamatok miatt, az infláció pedig a vevőknek dolgozik.
A magas állampapírhozamok révén havonta 1 százalékot lehet kockázatmentesen zsebre tenni rövid állampapírokkal, illetve olyan befektetési alapokkal, amelyek rövid állampapírokat tartanak. Tehát addig is érdemes ide félretenni, amíg várakozik valaki a megfelelő ingatlanra. Akkor is jó választás lehet ez a forma, ha ez a nyaralásra szánt pénz.
Aki három éven túl gondolkozik és magasabb hozam reményében hajlandó magasabb kockázatot is vállalni, érdemes olyan eszközökbe fektetne, amelyek tartalmanak részvényeket, hosszabb lejáratú kötvényeket is.
– Az államkötvények azért jók, mert lejáratig tartva lehet látni mennyi pénze lesz a befektetőnek a futamidő végén. Más a helyzet, ha valaki változó kamatozású, például inflációkövető állampapírt választ, mert akkor van egy bizonytalansági faktor, egy változó feltétel. Ez a változó feltétel az inflációkövető állampapír esetében maga az infláció.
– A nem spekulációs céllal vásárolt részvények esetén általában 3-5 év a minimum javasolt tartási idő és elemzői tudást igényel a megfelelő papír kiválasztás. Nem tartom jó választásnak az egyedi részvényeket azok számára, akik ezzel a tudással nem rendelkeznek. Véleményem szerint, aki 5 cikk elolvasása után vesz egy részvényt, az spekulál – túl sokat kockáztat.
– A megfelelő tudással nem rendelkezők számára sokkal jobb választás a részvényalapok vásárlása, ahol egy, vagy több szakember csak azzal foglalkozik, hogy kiválassza a legjobbnak gondolt részvényeket. És nem csak kiválasztja, de rendszeresen változtat is a portfolió összetételén, amikor jónak találja azt, mert a piaci helyzet, a cégek jövőjével kapcsolatos várakozások indokolják. Így el lehet érni, hogy 10 ezer forintból valakinek olyan részvénycsomagja legyen, amiben 40 cég van, nem csak egy.
A kulcs sok esetben az időzítés. Személy szerint kedvelem a befektetési alapokon, vagyonkezelésen keresztüli befektetéseket, vagyis ahol szakemberek kezelik a pénzt. Olyan ez, mint amikor egy betegségről nem egy orvos mond véleményt, hanem egy teljes kórházi csapat…. Befektetési alapoknál általában azt kell kiválasztani melyik portfóliókezelő alapjába, milyen befektetési típusba és eszközosztályba kívánja elhelyezni a pénzt a befektető. A vagyonkezelés egy sokkal összetettebb és mégis egyszerűbb, letisztultabb modell.
Nálunk, a HOLD-nál több, mint 20 szakember – a régió legnagyobb portfóliókezelő-elemző csapata – kezeli közel harminc éve az ügyfeleink által ránk bízott közel 600 milliárd forintnyi összvagyont.
Tehát nem egy ember dönt, hanem több mint húsz szakember munkája van a befektetési döntéseink hátterében. Azt gondolomegy magányos befektető nem tud versenyezni ezzel a tudással, energiával és idővel, mint ahogyan a profi kockázatkezeléssel sem.. Online vagyonkezelés során mindenki a számára legalkalmasabb portfólióban gyarapíthatja befektetését, melyet profi szakemberek kezelnek.
A pénzromlástól mi sem tudjuk megvédeni ügyfeleinket, de szerintünk tudunk megoldást kínálni arra, hogy saját megtakarításaik gyarapodjanak és értékállóak legyenek 3-5-10 éves időtávon is. Mi elsősorban fundamentális, értékalapú befektetők vagyunk, ami azt jelenti (például), hogy portfóliókezelőink nem fektetnek túlárazott mániapapírokba, csak olyan cégekbe, amelyekről elemzéseik alapján azt gondolják, hogy hosszabb távon jó vételi lehetőségnek számítanak.
Fontos hangsúlyozni, nem gondoljuk és nem is vállaljuk, hogy fél- vagy egy éves időtávon biztosan inflációt meghaladó hozamot fogunk elérni. Azért dolgozunk nap mint nap, hogy az inflációt 3-5 éves időtávon – kockázatvállalástól függően – 3-5 százalékponttal felül tudjuk teljesíteni, stabil reálhozamot biztosítva ezzel befektetőink számára.
A blogbejegyzés szerzője Nagy Attila, a HOLD vezető online vagyonkezelő bankára, akit a fentiekkel kapcsolatos kérdése esetén ezen a címen érhet el: kapcsolat@hold.hu.
Mit kezdjünk 3 millió forinttal?
A portfóliókezelés az egyik legjobb megoldás, ahol kockázati szintet határozunk meg és a portfóliókezelő alakítja befektetésünk pozícionáltságát.
JOGI NYILATKOZAT
A dokumentumban foglaltak nem minősülnek befektetési ajánlatnak, ajánlattételi felhívásnak, befektetési tanácsadásnak vagy adótanácsadásnak, befektetési elemzésnek, az abban foglaltak alapján a HOLD Alapkezelő Zrt.-vel szemben igény nem érvényesíthető, azokért a HOLD Alapkezelő Zrt. felelősséget nem vállal.