Hosszú a lejtő az élelmiszerboltok előtt

Békeidőben a napi sajtóban ritkán esik szó a kiskereskedelmi forgalom alakulásáról, azonban a 2023–ban ez nem volt igaz, ugyanis nagy problémákat jelző számok láttak napvilágot: nemcsak a kiskereskedelmi értékesítés volumene esett, hanem ezen belül az élelmiszerértékesítés volumene is zuhant. Gyakorlatilag olyan mértékben emelkedtek az árak és csökkentek a reálbérek, hogy a fogyasztók az élelmiszer vásárlás mennyiségét is csökkentették, ami egyébként az utolsó termékkategória, melynek a fogyasztását korrigáljuk az ínséges időkben.

Móricz Dániel befektetési igazgatónk 2023 végén már körüljárta e témát Magyarországra vonatkozóan. Jelen elemzés pedig már a régiónkban zajló folyamatokat taglalja.

Néhány beszédes kiskereskedelmi statisztika a régióból

A kisker-szektor elemzőjeként nagyon érdekes, turbulens és meglepetésekkel teli 2023-as évet tudhatok magam mögött. Ennek feldolgozását egy háromrészes cikksorozatban szeretném rögzíteni, melyben szó esik az élelmiszer-kiskereskedelem forgalmának alakulásáról, az online értékesítés Covid-járvány utáni helyzetéről, illetve a diszkontláncok kapcsán felmerült dilemmákról is.

Előzmények

Tavaly világszerte tapasztalható volt az infláció megugrása, amit a bérek alakulása nem, vagy csak késéssel tudott lekövetni. Ennek eredményeként a fogyasztók kénytelenek hozzányúlni megtakarításaikhoz annak érdekében, hogy addigi fogyasztási (élet-)színvonalukat fenntartsák, vagy pedig lemondanak az addigi életvitelről és csökkentik a fogyasztás mennyiségét, vagy pedig a jól ismert downtrading (amikor ugyanazt a funkciójú terméket egy olcsóbb megfelelővel helyettesítjük) stratégiára váltanak.

Hosszú ideig tartó, alacsony inflációs helyzet változott meg tavaly. Ilyen mértékű áremelkedés a régiós fogyasztó rövid távú memóriájában nem szerepelt, így azt is nehéz volt eldönteni, hogy hogyan küzdjünk meg ezzel a helyzettel.

Amikor emelkednek az árak, akkor az egyik első gondolat, ami teljesen logikusan felmerül fogyasztókban, az az, hogy hamarosan remélhetőleg a fizetésünk is utol fogja érni ezt a növekedést. A gyakorlatban azonban nem ez történik. A béremelések – jó esetben is – több hónapos késéssel történnek, valamint számos szektor/munkáltató az infláció mértékét meg sem közelítő béremelést eszközöl. Tehát van egy viszonylag hosszú átmeneti időszak, amikor az átlagos fogyasztó folyamatos szegényedést érzékel.

2023 első negyedévét vizsgálva látható, hogy Magyarországon és Csehországban csökkentek a reálbérek a legjobban régiós összehasonlításban, 10 százalékot is meghaladó mértékben, majd Lengyelország következett. A 2008 utáni időszakban is egy relatíve jelentős reálbércsökkenést tapasztalhattunk. Mértéke alacsonyabb volt, viszont sokáig elhúzódott.

Szenvedő kisker-szektor

Nagyon rövid időtávon nehéz is az inflációra fogyasztóként reagálni, ugyanis az ingerküszöböt inkább a tartósan, több hónapja jelen levő emelkedő árak ütik meg. Csak ezután indul be a tudatos alkalmazkodás. Érdekes jelenség, hogy kezdetben nem is a tudatos vásárlásé, az impulzuskiadások visszaszorításáé a fő szerep, ugyanis a tartósan emelkedő áraktól félve bizonyos nagyobb összegű kiadásokat hajlandók a vásárlók előre hozni, kisebb értékű termékeket (például tartós élelmiszereket, tisztítószereket), így kezdetben akár azt is tapasztalhatjuk, hogy meglódul a kiskereskedelmi forgalom.

Erre egy extrém példa Törökország, ahol a lakosság sajnos már nagy tudással rendelkezik azzal kapcsolatban, hogy hogyan érdemes viselkedni magas inflációs környezetben. Ebben az esetben is azt tapasztalhattuk, hogy ahogy az inflációs félelmek erősödtek, úgy a kiskereskedelmi értékesítés erősödött, ugyanis a fogyasztók előre hozták a vásárlásokat, valamint bizonyos termékkategóriák forgalma potenciális értékőrző jellege miatt (például autók, háztartási gépek) jelentősen meg is nőtt. Később viszont, amikor az infláció már tartósan magas volt, ezeknek a termékeknek a forgalma jelentősen esett, és a vásárlások az igazán szükséges javakra (például élelmiszer) szorítkoztak.

Régiós összehasonlításban Románia kivételével megfigyelhető a kiskereskedelmi forgalom volumenének csökkenése. Magyarország és Csehország esetében figyelhetjük meg a legjelentősebb visszaesést, ezekben az országokban Covid-járvány előtti szintekre esett vissza a kiskereskedelmi forgalom. A statisztikák értelmezésekor természetesen figyelembe kell venni azokat az egyszeri eseményeket is, melyek torzíthatják az eredményeket, így hazánk szempontjából fontos a bázisidőszakot erősítő szja visszatérítés és fegyverpénz, ami a 2022 eleji számokat még erősítette, magas szintre helyezve a bázist.

Mi mutat a volumenindex?

A statisztikában elkülönítünk forgalom-, volumen- és árindexet. Amikor a kiskereskedelmi forgalomról beszélünk, akkor az ár és a volumen (mennyiség) együttes alakulása kerül terítékre – másként megfogalmazva a kiskereskedelmi bevételek növekedése. Az árindex ebben az esetben értelmehető az inflációként. Ebből pedig az következik, hogy a forgalom- és az árindex meghatározza a volumenindexet (ezek hányadosaként). Így a volumenindex áttételesen mutatja a vásárolt mennyiségeket, viszont nehézkes az értelmezése, hiszen nem azt mutatja, hogy például hogyan alakult a vásárolt termékek darabszáma, vagy kilogrammban mért mennyisége. Összességében viszont indikatív ennek változása, és ha a kiskereskedelmi értékesítés volumenének csökkenését tapasztaljuk (azon belül is, ha az élelmiszer jellegű termékekét), akkor az a fogyasztók részéről már egy komoly alkalmazkodást jelent.

A kiskereskedelmi forgalom számos termékkategóriát foglal magába, így könnyen elképzelhető, hogy bizonyos hatások rejtve maradnak, így – ha van lehetőségünk, akkor – érdemes az elemzést tovább bontani az egyes termékkategóriákra.

Az élelmiszer értékesítés is esett

Bár logikusan hangzik, hogy a reálbérek csökkenésével visszafogjuk bizonyos termékek vásárlását, azon belül is a nem létszükségletnek számítókét, az mégis furcsa, ha ezt a csökkenést az alapvető szükségletnek számító élelmiszerek körében tapasztaljuk.

A régióban Románia kivételével tartós visszaesésnek lehettünk tanúi az elmúlt másfél évben, ami végre megfordulni látszik. Az alábbi ábrán pedig azt figyelhetjük meg, hogy az élelmiszervásárlás volumene melyik évi szintre esett vissza a hónapokig tartó csökkenés eredményeképpen. Magyarországon ez a 2019-es szinteknek felel meg, Csehországban pedig a 2015-ös szinteknek. Természetesen jelen helyzetben is találunk olyan jelenségeket, melyek torzíthatják az eredményeket, ilyen például az, hogy hazánkban a határmenti megyékben élők gyakran bonyolították vásárlásaikat a szomszédos országokban, ahol kedvezőbb árakon tehették ezt meg, ennek eredményeként természetesen a magyar statisztikában kieső fogyasztás jelentkezett, de ennek hatását nehéz megbecsülni.

A 2008 utáni időszakhoz hasonlítva a jelenlegi helyzetet azt láthatjuk, hogy akkor egy tartós csökkenés/stagnálás időszak uralkodott, körülbelül nyolc évig a régiós országokban, reméljük ez most rövidebb lesz.

A probléma orvoslása és tompításaként különböző megoldások születtek, így itthon árstopok kerültek bevezetésre, Lengyelországban pedig áfa csökkentés volt. Úgy tűnik, hogy a nehezén túl vagyunk, csökken az infláció és a reálbérek is növekedésnek indultak, ebből pedig az következik, hogy 2024-ben fellélegezhetnek a kiskereskedők, és talán egy könnyebb év elébe nézhetnek.

JOGI NYILATKOZAT

A dokumentumban foglaltak nem minősülnek befektetési ajánlatnak, ajánlattételi felhívásnak, befektetési tanácsadásnak vagy adótanácsadásnak, befektetési elemzésnek, az abban foglaltak alapján a HOLD Alapkezelő Zrt.-vel szemben igény nem érvényesíthető, azokért a HOLD Alapkezelő Zrt. felelősséget nem vállal.

Borítókép: Oleg Nikishin/Getty Images