A hosszú távú befektetői gondolkodás kifizetődik

2020 márciusában a modern érában precedens nélküli folyamatok zajlottak le. A világ országai néhány hét leforgása alatt teljes lezárási üzemmódba kapcsoltak, komoly zavarokat keltve, sokszor megszakítva a külső és belső kereskedelmi folyamatokat. Mind a lakosságnak, mind a piacok számára az egyik legégetőbb kérdéssé vált ekkor, hogy meddig tarthat el ez az állapot.

A káros gazdasági hatásokat tompítandó, a világ jegybankjai újra felizzították a pénzpumpákat, újfent a mélybe lökve a hosszú hozamokat. Az efféle pénzbőség mellékhatása, hogy a pénzügyi diszkontálás elve alapján felérételődnek a hosszú távú eszközök; illetve ezen eszközökön (például hosszú kötvények és révények) belül a hosszabb távú kifizetések értékei – ilyen a tizedik évi kupon vagy osztalék.

Az intervencionista kamatpolitika segítségével a hangsúly jelentős részben áthelyeződött a hosszú távú profitabilitásra, így a lezárások okozta kereskedelmi zavarokon egyszerűbb lett átnéznie a befektetőknek. Az infláció és vele együtt a kamatok emelkedésével azonban megfordult a trend.

A magasabb kamatok összességében is csökkentik a piacok értékeltségét, azonban ezen felül relatíve felértékelik az értékpapírok rövid oldalát. Egy reprezentatív, 1 dolláros örökjáradék* példáján keresztül jól látszik, hogyan értékelődik fel relatíve a görbe rövid oldala. Míg a járvány első éve alatt az első öt esztendő csupán a teljes érték 11-12 százalékát adta, addig mára ez az érték a 18-20 százalékos sávban mozog.

Forrás: St. Louis Fed, YCharts, HOLD-számítások

*Egy fiktív, 1 dolláros örökjáradék értékével számoltam, 10 éven belül a zéró kuponú hozamokkal diszkontálva; a 10 éven felüli részt úgy igazítva, hogy az összeg az S&P 500 mindenkori értékeltségének feleljen meg.

Ennek hatására a jelenkori gazdasági folyamatok és üzleti ciklusok jelentősége is felértékelődik. Amennyiben a piac recessziót és a profitabilitás rövid távú csökkenését várja, úgy az a jelenlegi magasabb kamatkörnyezetben ez a várakozás jobban meg tudja ütni a papírok árfolyamát, mint a korábbi laza monetáris feltételek között, növelve ezáltal a piacok volatilitását. Szintén ennek hatására a piacok érzékenyebbé válnak a negatív meglepetésekre a gyorsjelentési időszak alatt, keményebben büntetve a cégeket, amennyiben azok nem tudják hozni az elvárt teljesítményt.

A FactSet gyűjtése alapján, az idei harmadik negyedévben a negatív meglepetésekre átlagosan 4,6 százalék eséssel reagált a piac, szemben az elmúlt 5 év átlagos 2,3 százalékos értékével.

A befektetők számára ez alapvetően két dolgot jelent:

1. A jelentési szezonok alatt magasabb volatilitásra lehet számítani, emiatt felértékelődik a fundamentális elemzések pontosságának hozzáadott értéke.

2. A megváltozott, illetve felnagyított hatású játékszabályoknak köszönhetően a menedzsmentnek magasabb prioritásává válik a rövid távú teljesítmény ösztönzése, mely sokszor a hosszabb távú teljesítmény rovására megy.

A jelentésekben érdemes a hosszabb távú üzeneteket keresni a menedzsmenttől, indikálva, hogy még mindig a tartós értékteremtés van a vállalatvezetés szeme előtt.