Hol vagyunk Huxittól, meg Szerbiától? Influenza szezonban hadd köszörüljem meg a torkom: a kétszintes EU már létrejött és most nem az euróövezetre gondolok. Az egyik szinten vannak az uniós pénzek megkapásának feltételeit teljesíteni képes országok. A másik szinten vannak azok, amelyek erre nem képesek. Azaz Magyarország.
És így már talán könnyebb elmagyarázni, hogy valójában miért nagy baj, hogy elmaradnak az EU-s pénzek: nem azért, mert nincs mit a zsebbe tömni, hanem mert ez az elmaradó európai integráció egy jele.
Balásy Zsolt, a HOLD Alapkezelő portfóliómenedzsere és a HOLD After Hours házigazdája írja a HVG360 gondozásában készülő, „Kapitalizmus Balásyval” című, kéthetente megjelenő, prémium hírlevelet.
A hírlevél célja, hogy a gazdaság egy-egy szegmenséről írjon úgy, hogy azon senki ne unatkozzon. Az se, akit egyáltalán nem érdekel a gazdaság azon szegmense. A prémium hírlevél egyes részeit a megjelenés után változatlanul közöljük a HOLDBLOG-on.
A hírlevélre itt tudsz előfizetni.
Ez a hírlevél először 2024. november 20-án jelent meg.
De mit adtak nekünk a brüsszeliek?
Hadd foglaljam össze egy előző cikkemet három mondatban. Az elmúlt évtizedekben a kelet-európai régió gazdaságilag nagyjából együtt hasított, mert nem magyar, lengyel stb. gazdaság van, hanem kelet-európai gazdaság. Az egyes államok igazából egy nagy pozitívumot tettek a gazdaságaikkal: beléptek az EU-ba. Szerbia például nem lépett be, maradt független és fizeti is az árát: nagyon látványosan lemaradt a régióról.
Nem az EU-pénzek a profit!
Van az a kispolgári mentalitás, hogy a vagyonom az, amit ma a zsebembe tömhetek. Ezért (is) olyan népszerű például (Kelet-Európában) a lakásbirtoklás. A lakásbérlésből fakadó rugalmasságot és így magasabb potenciális jövedelmet sokkal nehezebb felfogni, mert annak profitját csak hosszú évek alatt tömi a zsebébe az ember. Meg a gyerekei. Meg az unokái.
Az uniós tagság nagy pozitív hozadéka sem a bejövő támogatás. Hanem például a zsebbe tömhetetlen határok megszűnése: a munkaerő, a szolgáltatások és az áruk szabad áramlása. Legalább ennyire fontos, hogy az EU intézmény- és szabályrendszerével a jogbiztonság is beáramlott ezekbe az országokba.
Ha – Kelet-Európában nem példátlan módon – elszabadul egy rezsim és mondjuk kikiáltja a külföldieket ellenségnek, akkor miben bízhat a külföldi? Meg a józan belföldi?
Egyrészt a piacban, ahol ideológiamentes befektetők mondanak gazdasági ítéletet és a pénzük mozgatása nyomán jönnek az összeomló deviza- és kötvény-árfolyamok. Ami talán elég sokaknak jelzi, hogy baj van az országgal.
Másrészt az EU szabályrendszerében bízhatnak. A kedves olvasó hol építené szívesebben a következő gyárát, ha csak egy szempontra szűkítjük le a döntést? Az EU jogrendszerével bíró Romániában, vagy az azt nélkülöző Szerbiában? Beszédes adat, ha megnézzük, hogy mennyit kereskedik Szerbia és Románia a németekkel és az olaszokkal. Ezen – hasonlóan távoli! – országokkal az export és az import volumene Romániában közel ötször nagyobb, mint Szerbiában. Miközben a lakossága csak 2,8-szor akkora.
– Na jó, de a gazdasága is jóval nagyobb még per fő is! – akadékoskodik az akadékoskodó.
– Igaz, most már. És nehéz összerakni, hogy azért nagyobb a román export-import, mert nagyobb a román gazdaság, vagy azért nagyobb a román gazdaság, mert nagyobb az export-import – hűti a kedélyeket a közgazdász.
De ennél egyszerűbb a megoldás: azért nagyobb az export-import és a gazdaság is Romániában, mert utóbbi EU-tag.
Bregretting
Eddig gazdaságról beszéltem, de hát az csak pénz, az kit érdekel? A szerbek büszkén, boldogan és szuverén lengetik a šajkačaikat akkor is, ha közben kilóg a fenekük a nadrágból. Arról pláne fogalmuk sincs, hogy Bukarestben közben cilinder lett a népviselet. (Köszönöm a lelkes és dühödt kiigazítást, tudom, hogy nem lett az, csak a költészet jegyében a gazdagodó Romániát is fejfedővel szimbolizáltam.)
És ha már cilinder: van annak boldog lengetésére példánk – úgy hívják, Brexit. Az EU kilépésére szavazók állításaik szerint nem kértek az uniós bürokráciából és szabályokból. Büszke és szuverén országként, migránsok nélkül – nekik a kelet-európai migránsokkal volt a bajuk – fognak az egész világgal gazdaságilag függetlenül kereskedni, meg úgy általában britkedni.
Most már sokkal kevésbé mondják:
A Bregretting a Brexit és a regret (sajnál) kifejezések egyesítése. Arra utal, hogy mostanra sokan, akiknek a szavazás környékén jó ötletnek tűnt Britannia kilépése az EU-ból, meggondolták magukat. Mondanom sem kell, hogy ma mi lenne egy Brexit szavazás eredménye. Pedig semmi olyan nem történt az elmúlt években, amit ne harsogtak volna már a szavazás előtt is sokan – a közgazdászok például mind. Az ábrán azt látjuk, hogy a nemzeti öntudatot, büszkeséget, whatever idővel lehet orvosolni. Oktatással, tapasztalással.
Sajnálom, de a tudomány jelenlegi állása szerint az érzelmeit követő választó hülye, és nem lehet fontos döntéseket rábízni.
David Cameron és a nemzetrontás
Britannia távozása valójában nem volt cél, csak egy kis politikai tőkegyűjtögetés manőver lett volna. Nemzetrontás lett belőle. David Cameron és a Konzervatív Párt a 2015-ös választásra készülődve nem állt jól, úgyhogy szavazatgyűjtés céljából bedobták, hogy ha nyernek, kiírják a Brexit szavazást. Nyertek, kiírták, Cameron a Brexit ellen kampányolt, de általános meglepetésre kipenderítették magukat az EU-ból – és most sajnálkoznak. Cameron köszönte szépen, az általa megidézett szarlavinából már nem kért, úgyhogy 2016-ban, egy évvel a miniszterelnökké választása és egy hónappal a Brexit megszavazása után, 49 évesen lemondott. Hét évvel később tért vissza külügyminiszterként a politikába. Hátha most jobban sikerül.
EUxit
De miért e vijjogás már megint? Hol vagyunk Huxittól, meg Szerbiától? Influenza szezonban hadd köszörűljem meg a torkom: a kétszintes EU már létrejött és most nem az euróövezetre gondolok. Az egyik szinten vannak az uniós pénzek megkapásának feltételeit teljesíteni képes országok. A másik szinten vannak azok, amelyek erre nem képesek. Azaz Magyarország. És így már talán könnyebb elmagyarázni, hogy valójában miért nagy baj, hogy elmaradnak az EU-s pénzek: nem azért, mert nincs mit a zsebbe tömni, hanem mert ez az elmaradó európai integráció egy jele.
Nem úgy néz ki a Huxit, hogy Magyarország kilép az EU-ból, ez itt is népszerűtlen. Hanem úgy néz ki, hogy az EU lép ki Magyarországból és hagyja büszkén ostort csattogtatni egyedül a pusztában.