A betét- és a hiteladatok is egyértelműsítik: a magas infláció miatt fogyóban a lakosság tartaléka. Egyelőre csak minimálisan csökken az infláció. Bár a kiskereskedelemben, elsősorban az élelmiszer-kereskedelemben rendkívül kedvező folyamatok látszanak – például a tejtermékek terén –, az átlagpolgár pénztárcája továbbra is megsínyli a mostani helyzetet. Ezt több, az elmúlt napokban megjelent statisztika is alátámasztja.
1. Többet kell fizetnünk a bankkártyával
A legmeglepőbb ezek közül kétségtelenül az lehet, hogy immár a bankkártyás fizetési forgalomban is utolérhetjük az inflációt. A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint az elmúlt év utolsó negyedévében 3 584 milliárd forint értékben, naponta közel 39 milliárd forintnyi árut és szolgáltatást fizettek bankkártyájukkal a magyar polgárok, ami 32 százalékkal magasabb érték, mint 2021 utolsó negyedévének adata. Miután a kártyás vásárlások darabszáma ugyanakkor csak 17 százalékkal bővült, érthető, hogy az átlagos bankkártyával fizetett kosárérték miként tudott a 2021 végi 8 281 forintról az abszolút csúcsot jelentő 9 306 forintra növekedni.
De miért jelzi mindez az infláció markáns megjelenését? Nos azért, mert ha az elektronikus fizetés abszolút térnyeréséről lenne szó, akkor az egy kártyás vásárlásra jutó átlagösszeg (a kosárérték) csökkenne, köszönhetően annak, hogy egyre többször, egyre kisebb fizetés esetén is a plasztikunkat használjuk. Annak, hogy egy-egy kártyás fizetésnél komoly mértékben, 12 százalékkal nő a kosárérték, egyenes következménye, hogy az átlagos vásárlás drágult meg.
2. Fogynak a megtakarítások
A megtakarítási oldalon több adat mutatja, hogy szűkebbre kellett húzni a nadrágszíjat. Miközben régi követelést teljesítve a jegybanki adatok szerint a bankokban lekötött betétek átlagos kamatszintje a 2022. januári 0,8 százalékról az idei év első hónapjának végére 7,88 százalékra emelkedett, addig az emberek havonta bankbetétbe helyezett lekötései tavaly szeptember óta folyamatosan csökkennek: 2023 januárjában már csak 372,4 milliárd forint értékű új lekötés érkezett a bankokba – ez harmadával kevesebb, mint a tavaly júliusban a bankoknál lekötött 560 milliárd forint.
Persze, ezt még akár meg is magyarázhatnánk azzal, hogy januárban debütált az új, extra magas kamatozással bíró, ráadásul inflációkövető állampapír, ám dőreség volna azt hinni, hogy a két megtakarítási formának azonos a befektetői mixe, már csak a befektetés időhorizontja miatt is. Bankbetétekben továbbra is az éven belüli lekötés dívik – a bankokba kerülő friss forrás 93 százaléka ilyen betétben landolt –, az állampapírok időhorizontja azonban mindenképp éven túli.
De talán még plasztikusabban mutatja meg azt, hogy igenis a tartalékok, a megtakarítások felélése zajlik, az a tény, hogy mióta a Magyar Nemzeti Bank (2017 óta) a lakossági ügyfelek megtakarításait az egyéb, például egyéni vállalkozói számláktól elkülönítetten mutatja ki, nem volt még példa arra, hogy a látra szóló lakossági betétállomány éves szinten csökkenjen. Márpedig 2022 novembere óta a lakossági számlákon az adott hónap végén elhelyezett pénz rendre alacsonyabb, mint egy évvel korábban.
A folyamat tehát már egy negyedéve tart. 2023 januárjában a 7 343 milliárd forintos állomány már 8,5 százalékkal maradt el a 2022 januárjában a számlákon őrzött 8 022 milliárd forinttól. Azt, hogy többet költünk a számlánkról az is jelzi, hogy 2022 februárja óta – amikor az előző évi személyi jövedelemadó befizetések megérkeztek a bankszámlákra – immár 11. hónapja folyamatosan csökken a látra szóló állomány. A jelenlegivel megegyező tartalék utoljára 2021 májusában volt a lakossági számlákon, azóta minden hónapban több pénzünk volt a mindennapi kiadások fedezetére.
3. Nő a hitelkeret-kihasználás
Ha az ember megszorul, azt nemcsak a megtakarítások állományának csökkenése, hanem az is visszajelzi, hogy ha lehetősége van rá, tovább nyújtózkodik, mint ameddig a takarója ér. Ez köszön vissza a lakossági folyószámla-hitelkeretek kihasználtságát vizsgálva. A pandémia második hullámát követően, 2021 tavaszát-nyarát leszámítva egészen 2013-ig kell visszamennünk a statisztikákban ahhoz, hogy olyan három hónapot találjunk, amikor a folyószámla-hitelkeretek állománya 3 egymást követő hónapon keresztül meghaladta a bázisév adatait. Márpedig 2022. november óta minden hónapban magasabb összeget hiteleztek a bankok a folyószámla-tulajdonosoknak, mint egy évvel korábban.
Önmagában a 300 milliárd forintnyi kinnlevőség nem jelent csúcsokat – 2019-ben az év nagy részében többel tartoztunk a pénzintézeteknek –, azonban a tendencia mindenképpen figyelemre méltó. Ráadásul a folyószámla-tartozásokon belül erőteljesebben növekedett a hitelkártya-tartozások összege: utoljára 2015 májusában tartoztak több pénzzel a hitelkártya-tulajdonosok a bankjuknak, mint tavaly decemberben amikor a hitelkártya-adósság 145 milliárd forintra rúgott.
4. A lakáshitelek a földbe álltak, a fogyasztási hitelek még keresettek
Eladósodni válságban ugyanakkor nem feltétlenül jó. Ezt mindennél jobban mutatják azok az adatok, amelyek szerint az emberek az anyagi nehézségek közepette nem kezdenek nagy beruházásba. Az MNB statisztikái szerint az idei év első hónapjában nem érte el a 41 milliárd forintot a folyósított lakáshitelek összege. Ilyen alacsony kibocsátásra 2017 februárja óta nem volt példa. Még ennél is riasztóbb az, hogy az idén januárban folyósított összeg már nem egész 38 százaléka az egy évvel korábbi 184 milliárdos hitelvolumennek. Ilyen mértékű folyósítás-csökkenést 2013 óta nem tapasztalt a hazai bankszektor.
Ugyanakkor a fogyasztási hitelek továbbra is tartják magukat. Természetesen csökkenés itt is megfigyelhető: éves szinten 2022 augusztusa óta minden hónapban kevesebb személyi kölcsönt folyósítottak a pénzintézetek, mint egy évvel azt megelőzően. Ugyanakkor az idén januári 30 milliárd forintos kihelyezés csak 8 százalékkal marad el a 2021 januári értéktől. Mindez pedig indirekt azt bizonyítja, hogy aki megszorul – és mondjuk nincs lehetősége likviditási (folyószámla, vagy hitelkártya) kölcsönt igényelni, akár egy személyi kölcsön felvételétől sem riad vissza. Ne felejtsük el, hogy személyi hitelt bankunknál lényegében fél óra alatt igényelni tudunk – ehhez a számlamúltunk és a számlánkra beérkező munkabérünk elegendő.
Természetesen nem feltétlenül kell arra gondolni, hogy az emberek döntő része a mindennapi kiadásait személyi hitelből finanszírozza. A statisztikák egyértelműsítik azt, hogy a személyi kölcsön volumen szinten maradása jórészt annak köszönhető, hogy azok, akik kölcsönfelvételben gondolkodnak, azok a korábbi évek 1,5-2 milliós átlagos folyósításánál magasabb hitelösszeget igényelnek. A Minősített Fogyasztóbarát Személyi Hitelek átlagos összege meghaladja a négymillió forintot.
Mindenesetre az, hogy a bankok a fogyasztási és ezen belül a személyi kölcsönök esetében nem várnak visszaesést – miközben a lakáshitelezésben némelyikük Armageddont emleget – azt jelzi, hogy ők maguk is azzal számolnak, hogy a fedezetlen hitelek támaszt jelentenek majd a jövőben az infláció miatt remélhetően csak átmeneti jelleggel megrendült finanszírozási képeségekkel bíró ügyfelek számára.
A cikk szerzője Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.
Most akkor baj van a megtakarításokkal vagy nem?
A magas infláció korában azt várhatnánk, hogy megnehezül a családok élete és ez kihat a megtakarítási szokásaikra is, de a jegybank adatai nem ezt mutatják. Hogy alakulhatott ki ez a furcsa helyzet?
Ez egy véleménycikk, amely nem feltétlenül tükrözi a HOLDBLOG szerkesztőségének álláspontját.
JOGI NYILATKOZAT
A dokumentumban foglaltak nem minősülnek befektetési ajánlatnak, ajánlattételi felhívásnak, befektetési tanácsadásnak vagy adótanácsadásnak, befektetési elemzésnek, az abban foglaltak alapján a HOLD Alapkezelő Zrt.-vel szemben igény nem érvényesíthető, azokért a HOLD Alapkezelő Zrt. felelősséget nem vállal.