November közepén hozta ki a Központi Statisztikai Hivatal azt az adatot, amely szerint véget ért a magyar gazdaság egy évig tartó recessziója – negyedéves alapon nő a gazdaság, az infláció besüllyedt 10 százalék alá, a reálbérek pozitívak.
De mennyire volt súlyos az a visszaesés, ha korábbi recessziókkal vetjük össze, mi okozta, és milyen sajátosságai voltak? Mennyire örüljünk neki, hogy vége a recessziónak, ha ugyan már egyszámjegyű, de még mindig magas az infláció? Mikorra lesz vége a megélhetési válságnak?
A G7 Függő Változó podcastsorozatának új adásában többek között ezekről a témákról kérdezték Móricz Dánielt, a HOLD Alapkezelő befektetési igazgatóját és Virovácz Pétert, az ING senior elemzőjét.
„Nem a legrosszabb”
Móricz Dániel három tényezőt határozott meg, amelyeket érdemes figyelembe venni ahhoz, hogy értelmezni tudjuk, sőt régiós összevetésben is elhelyezhessük a magyar gazdasági teljesítményt:
1. Nagyon nagy különbségek voltak a kelet-közép-európiai gazdaságok teljesítményei között – és ebben nem érdemes csak az elmúlt egy évet nézni, hiszen a választási ciklusok különböző időpontokban zajlottak.
2. Az energiasokk Magyarországot sújtotta a leginkább a régióban.
3. Harmadrészt pedig a Covid-válságnak és az arra adott gazdaságpolitikai válaszoknak az elhúzódó hatásait is érdemes górcső alá venni.
Ha 2019 végéhez, az utolsó békebeli időszakhoz viszonyítjuk a régió gazdaságait, akkor azt látjuk, hogy Lengyelország teljesített a legjobban, Románia viszonylag jól, illetve Horvátország, Szlovákia és Szlovénia is alapvetően jobbak közé tartozott, Csehország pedig messze a legrosszabb volt. Magyarország a régió átlaga alatt teljesített, de nem feltétlenül a legrosszabban. (A cseh GDP még mindig a 2019-es átlag alatt van, a lengyel pedig 10 százalékkal fölötte, ehhez képest mi valahol félúton helyezkedünk el.)
És mi a helyzet most, itthon?
“A munkának az a része, hogy le kellett hozni az inflációt nagyon magas szintről egyszámjegyű tartományba, el lett végezve, és valószínűleg ez még a jelenlegi szintekről tud akár 5-6, átmenetileg akár 3-4 százalékos szintre is süllyedni. De én alapvetően azért azzal számolok, hogy a 2000-es évek első évtizedében látott 4-5-6-7 százalékos inflációs környezete lesz az, ami majd jellemezni fogja Magyarországot”
– fejtette ki a HOLD befektetési igazgatója.
A teljes adás – amiben boncolgatták a válság okait és mértékét, a magyar vásárlóerőt és a 2024-es makro-kilátásokat – elérhető a G7.hu Spotify-csatornáján: