A Portfolio Csoport idén májusban először rendezett olyan konferenciát, ami kifejezetten a fiatal generációkhoz szól, akik a felnőttkorba átlépve rengeteg kérdéssel, döntési helyzettel találkoznak a pénzügyeikkel kapcsolatban. Helyzetüket az sem könnyíti, hogy manapság számos olyan új akadályt kell leküzdeniük, melyekhez nem kaptak, nem kaphattak megoldókulcsot, vagy megfelelő mintát. Az esemény első előadásában Steigervald Krisztián generációkutató arról beszélt, miért is hadakoznak a fiatalok az idősebb korosztállyal. Zsiday Viktor befektetési szakértő pedig előadásában kifejtette, miért is tűnik lehetetlennek ma egy fiatalnak saját lakáshoz jutni – olvasható a Pénzcentrum tudósításában.
Régen tényleg minden jobb volt? Makrókörkép a fiatalok gazdasági kilátásairól
Zsiday Viktor arra hívta fel a figyelmet, hogy – bár intenzív a verseny – a diplomások körében nagyon alacsony a munkanélküliség. Felidézte, hogy egyetemi évei alatt, a 90-es években, amikor eljött Magyarországra a kapitalizmus „szinte senki nem értett semmihez.” Aki akkor pozíciókhoz jutott, kis túlzással, azóta is ott van. A befektetési szakember azonban megnyugtatta fiatal nézőit, ennek ellenére már az ő idejében is mindenki el tudott helyezkedni a gazdasági pályán.
A Citadella Alap portfóliókezelője elmesélte, hogy Európában a 60-as években indultak el az úgynevezett abszolút hozamú vagyonkezelők, amelyek a befektetés után szinte garantált hozamot kínáltak. 2002-ben itthon is segédkezett egy ilyen konstrukció elindításában, az ide vonatkozó törvényi passzusokat is ő írta. Zsiday elmondta, hogy talált egy olyan részterületet, amelynek volt egy hosszú távú felfutása.
Zsiday szerint bár a 80-as és 90-es években egyszerűbb volt elhelyezkedni, de újat találni most sem lehetetlen, és ha a választott területen nincs sok versenytárs, ott később még jelentős sikert lehet aratni.
A leginkább égető kérdés, hogy mikor lesz lakása ennek a generációnak, az ő alapélményük ugyanis, hogy ez soha nem fog bekövetkezni.
Az a tapasztalata az embereknek, hogy nem lehet utolérni a lakásárak emelkedését, de mindez nem csak hazai jelenség, szinte az egész világot jellemzi.
A drágulás oka az, hogy 2006-tól 2013-ig több válságot is átvészelt Magyarország, melyet egy jelentős fellendülés követett.
Ezenkívül a nagy jegybankok fiskális politikája is hozzájárult a jelenlegi szituációhoz. A folyamat azonban fordulni látszik, a jegybankok változtattak a politikájukon és a fellendülés is véget ért. Hozzátette: a lakásvásárlás nem egy lehetetlen vállalás, melyet az is bizonyít, hogy ha lakásár/fizetés függvényében nézzük, 1995 óta nem nőttek jelentősen a lakásárak. A szakember szerint a lakásvásárlás könnyebbé válhat a következő években.
Az elmúlt 30 évben a lakásárak és a bérek egymáshoz viszonyított aránya széles sávban mozgott, most vélhetően a tetején vagyunk, ami azért lehet jó hír, mert ezután nagyobb bérnövekedés várható. Fontos megjegyezni, hogy az arány szűk sávban mozog: lakást venni mindig is nehéz volt, sok éves megtakarításra van hozzá szükség.
“Lakást csak akkor tud venni ez a generáció, ha jól alakul karrierjük, ehhez pedig valami újat kell kitalálniuk”
– jelentette ki a szakértő.
Mit kezdjünk 3 millió forinttal?
Nagy Attila: A portfóliókezelés az egyik legjobb megoldás, ahol kockázati szintet határozunk meg és a portfóliókezelő alakítja befektetésünk pozícionáltságát.