2023 októbere váratlan háborúval sújtotta arab térséget. A világgazdaság nem rendült bele a hírekbe, azonban veszélybe került. Az inflációval bajlódó USA számára újabb kihívás az ismét háborúvá vált izraeli-palesztin konfliktus, amelynek kiszélesedése ellen küzd a fejlett világ diplomáciájának egy nagy szelete a cikk írásának időpontjában.
2014-ben az 50 napos háború Izrael és a Hamász között körülbelül 2200 (főként civil) áldozatot követelt, de nem fejtett ki komoly hatást a világgazdaságra vagy pénzpiacokra. Ellenben 2006-ban, amikor Izrael és a Hezbollah csapott össze Libanonban, az olajárak világszerte növekedtek egy Közel-Keletre kiszélesedő konfliktustól való félelem jegyében. Majd az 1973-as, szintén októberi háború, amely regionális méretű volt, világméretű olajválságot idézett elő az Izraelt támogató országok felé irányuló olajembargó révén.
Mekkora veszélyben van a mostani konfliktus miatt a világgazdaság stabilitása? Kik a háború nyertesei és vesztesei befektetői szemmel? Milyen forgatókönyv a legvalószínűbb?
Ez már háború
A sokak által „Izrael 9/11-ének” titulált támadás a hasonlat súlyához mért reakciókat váltott ki: több amerikai repülőgéphordozó is Gáza közelébe vonult, Európa és az USA vezető politikusai tettek látogatást támadás sújtotta országban. A diplomáciai erőfeszítések sikere – akárcsak a két ellenfél pontos tervei – egyelőre bizonytalanok, emiatt különböző forgatókönyvek tűnnek valószínűnek a következő hetekben, hónapokban. A három legvalószínűbb kifejlet a Bloomberg elemzése szerint:
| I. Zárt háború | II. Proxy háború | III. Direkt háború |
| A két fél Izrael és a Hamász, a háború az izraeli és a nem hivatalos palesztin fennhatóságú területeket érinti. | A háború résztvevői a Hamász mellett egyéb milíciák, (például a Hezbollah), amelyeket Irán támogat. Az érintett országok közé Szíria és Libanon csatlakozik. | A direkt háborúban Irán is részt vesz az eddigi résztvevők mellett. |
A világgazdaság kitettsége az energia terén mutatkozik meg a leginkább. Ahogyan Oroszország tette 2021-ben, úgy a Közel-Kelet olaj-nagyhatalmai is energiaválságot idézhetnek elő, főként a fekete arany árának emelésével. A három forgatókönyv különböző hatásokat válthat ki a világra.
Elgondolkodtató, hogy már a második szcenárió is könnyen olyan mélyütést jelenthet a világgazdaságnak, mint amilyeneket a 2009-es pénzügyi, illetve 2020-as Covid-válságok okoztak.
Egy kevésbé valószínű harmadik forgatókönyv az 50 évvel ezelőtti olajválságban négyszereződő ár szintjét nem ütné meg, azonban mértékében hasonlíthat Kuvait Irak általi lerohanásához (1990). Az olaj mellett a volatilitás index mutatja meg a háború okozta ingadozások mértékét (0-25 pont: nem szignifikáns volatilitás, 25-től felfelé: nagy volatilitás):
| Kifejlet | Részletek | Változás: olajárak és volatilitás indexek | Változás: világ GDP és infláció (százalékpont) |
| Zárt háború | szárazföldi invázió Gázábaszűk körű regionális konfliktusalacsonyabb iráni nyersolajexport | Olaj: +$4/hordó VIX: nincs hatás | GDP: -0,1 Infláció: +0,1 |
| Proxy háború | Többfrontos háború: Gáza, Ciszjordánia, Libanon, Szíriafeszültség az egész Közel-Keleten | Olaj: +$8/hordó VIX: +8 pont | GDP: -0,2 Infláció: +0,2 |
| Direkt háború | Direkt háború Izrael és Irán közöttfeszültség az egész Közel-Keleten | Olaj: +$64/hordó VIX: +16 pont | GDP: -1,0 Infláció: +1,2 |
*A hatás a 2014-es gázai háború, a 2006-os izraeli–libanoni háború és az 1990–1991-es Öbölháború alapján kalibrálva.
**A globális GDP és az infláció évről évre történő változására gyakorolt hatás 2024-ben, a Bayes-féle globális VAR segítségével becsülve.
Irán szerepe egy súlyos folytatásban
A további eszkaláció kulcsszereplőjenek Irán bizonyul, hiszen Izraelhez képest óriási ország, olajtermelése a térségben a harmadik legnagyobb (3,3 millió hordó/nap). Teherán már 1985 óta fenyegeti Izraelt és támogat sok államban terroristaszervezetként nyilvántartott milíciákat, például a libanoni Hezbollah-t vagy a Palesztin Iszlám Dzsihádot. Pénzt, fegyvereket, felszerelést és kiképzést is nyújt Irán a Zsidó Államot támadó milíciáinak, de eddig következetesen kerülte egy direkt háború kialakulását.
A muszlim állam USA-val való viszonya mélypont közelében van. 2015-ben Obama által kötött atomalku felmondása 2018-ban, majd 2020-ban az iráni tábornok Kászem Szolejmáni meggyilkolása amerikai dróncsapásban. A Pakisztánon és Svájcon keresztül lefolytatott USA–Irán-párbeszéd az Izraeli háborúig javuló pályán volt (kevesebb támadás amerikai bázisok ellen, túszcsere), de az utóbbi hetek kijelentései és eseményei visszavetik a közeledést.
A „háborús rejtvény”
A háborús fenyegetések pénzpiacokra kifejtett hatásait érdemes átgondoltan (és higgadtan) kezelni, hiszen egy háború kitörése nem feltétlenül kizárólag negatív hatást gyakorol a részvényárakra. 2015-ben a Svájci Pénzügyi Intézet kutatói megvizsgálták az Egyesült Államok második világháború utáni katonai konfliktusait, és arra jutottak, hogy azokban az esetekben, amikor háború előtti „felkészülési” szakasz van, a háború valószínűségének növekedése általában csökkenti a részvényárakat, de a háború végső kitörése fokozza őket.
Azokban az esetekben azonban, amikor egy háború váratlanul indul, a háború kitörése csökkenti a részvényárakat. Ezt a jelenséget “háborús rejtvénynek” nevezik: nincs egyértelmű magyarázat arra, hogy miért emelkednek jelentősen az árfolyamok, amikor előzetes készülést követően tör ki a háború.
A modern S&P index 1957-es megjelenése előtt az S&P 90 adataival készült.
Egy regionális háború nyertesei az üzleti világban
Ha a háború tovább eszkalálódik, azt leghamarabb azon vállalatok érezhetik meg, amelyek a háború utáni első nyitást (október 9.) követően is megérezték – akár negatív, akár pozitív irányban. Utóbbiak esetében főként a védelmi szektorról van szó (fegyvergyártók, harcászati gépek gyártói), a mostani konfliktust nyertesei közül pedig egyértelműen az Izraeli Védelmi Erők (IDF) által használt vadászgépek és helikopterek gyártói, a Lockheed Martin Corp. és Northrop Grunman Corp. emelkednek ki (10-15 százalékos árfolyamemelkedés a háborút követő három hétben).
Fontos belátni azonban, hogy a háborúk okozta nagy érdeklődés általában gyorsan elolvadhat, ezeknek a cégeknek egy háborús költségvetés-bővítés alapozhat biztosabb emelkedő pályát, amire rövid távon egyelőre kevés esély mutatkozik az USA-ban.
Egy regionális háború veszélyei az üzleti világra
A háború vesztesei több szektort is lefednek. A vendéglátóipar és a légiipar vezeti a sort, érdemes megemlíteni az izraeli székhelyű vállalatokat is (kiemelendő a legnagyobb szektor, az IT), amelyek nem szenvedtek el hatalmas veszteségeket, de nagyon kiszolgáltatott helyzetben vannak (például: Mobileye, Check Point Software).
A legerősebb csapás ellenben az országban működő légitársaságokat érintette, amelyek tömegesen töröltek járatokat hetekre vagy akár hónapokra is. A Deutsche Bank kutatása szerint a United Airlines Holdings Inc. (UAL) teljes utaskapacitásának 1,8 százalékát teszik ki az Izrael és a Chicago, Newark, San Francisco és Washington-Dulles repülőterek közötti járatok, így az egyébként is szenvedő vállalat a legnagyobb vesztesek egyike lehet.
A háború a két fél áldozatait és veszteségeit tekintve leginkább az USA-nak okozhat még nehézségeket. Washington eddig már több mint 100 milliárd dollárnyi támogatást ítélt meg Ukrajnának és a következő időszakban még 105 milliárd dollár értékben szándékozik támogatni a háború sújtotta szövetségeseit – ebből 14 milliárddal Izraelt.
Végszó
A konfliktus jövőjét megjósló három forgatókönyv mindegyike számol a háború további eszkalációjával, így a konfliktus által közvetve-közvetlenül érintett szektorokban a háborúval kapcsolatos hírek további volatilitást okozhatnak. A háború végkifejletében fő szerepet kap Irán és az USA kapcsolata, diplomáciája. Annyi biztosan kijelenthető, hogy a stabilabb Közel-Kelethez fűzött remények rövid távon szertefoszlottak.
Izrael és a Hamász 2023-as háborúja különbözik a korábbi összecsapásoktól, azonban egyáltalán nem biztos, hogy az utolsó fejezete lesz a palesztinok és zsidók hosszan tartó konfliktusának.
A cikk szerzője Branczik Benedek, a Budapest Investment Club tagja.
Ez egy véleménycikk, amely nem feltétlenül tükrözi a HOLDBLOG szerkesztőségének álláspontját.